250.

Az a helyzet, hogy egy jó ideje már nem írtam egy értelmes bejegyzést sem... Nem is tudom miért? Valahogy nincs ihletem.
Az egész nap eltelik úgy, hogy este arra gondolok, hogy ezt meg azt miért is nem csináltam meg? És az a legrosszabb, hogy nem is tudom igazán, hogy mivel töltöm a napjaim nagy részét. Csak élek bele a nagyvilágba, az események meg nélkülem zajlanak...
Minden nap felkelünk, elviszlek a bölcsibe, boltba megyek, haza jövök főzni, elmosogatok, néha mosok és takarítok, megyek érted a bölcsibe, ebédelünk, lefektetlek, közben netezek, délután alig várjuk, hogy este legyen, fürdünk, vacsizunk, alszunk. És valahogy hihetetlen, hogy ez a három sor kitölti a reggel 7 és este 10 közötti napot...
Nem panasznak szántam ezeket a sorokat, csak ez is bekerülhetne a "Világ nagy kérdései" közé :)

Bölcsi 12. nap:

Reggel szinte vidáman mentünk a bölcsibe, ezért anyai szívem végre megnyugodott. Még mindig nem altatnak ott, ezért ebéd után mentem érted.
A Szilvi néni azzal fogadott, hogy nem adtam oda neki az igazolást, amit a doki adott. Gyorsan pótoltam a hiányosságomat, míg ő elkezdte mondani, hogy nagyon aranyos voltál, beszálltál a játékokba, közreműködtél a gyerekekkel. Aztán mondta, hogy reggel történt egy kis baleset, mert bepisiltél. Semmi gond, mert lecserélték a ruhádat, mással is előfordult már ilyen. Itthon is volt már olyan, hogy a nagy igyekezetbe becsöppent egy kevés, de utána azonnal mentél is a wc-re. Mikor raktam el a ruhát, akkor láttam, hogy nem csak becsöppent az a pisi, hanem teljesen befolyt... Nagyon meglepődtem, mert ilyen nem fordult elő itthon, ugyanis mindig szólsz. Szerintem ott is szóltál, csak nem értek rá veled foglalkozni... Na, mindegy is, adtak rád egy bölcsis zoknit, mert az is pisis lett, és azt még nem vittem be.
Amúgy ettél is reggelit, igaz, csak 2-3 falatot, meg az ebédből is ettél, ezt láttam az arcodon... Mikor hazajöttünk, ettél azért egy fél szelet rántott húst, meg egy adag petrezselymes krumplit.
Alvás után Apától megint kértél husit, de nem ettél sokat belőle, mert mentünk a Mamához. Ott vacsira megint megettél egy fél szelet husit, hasábkrumplival. Majd hazajöttünk, és Apa éppen evett, hát megint ettél husit. Aztán már nem mert neked adni többet, mert irtó nagy lett és kemény a pocakod. Utána még megittál egy üveg tejet.

Bölcsi 13. nap:

Ma is viszonylag könnyen ment a reggeli elindulás. Megint nem volt sírás. Megint ebéd után mentem érted. Brokkoli főzelék volt, dínó fasírttal. Azt mondta a Szilvi néni, hogy a dínót megetted, a főzeléket nem. Itthon krumpli leves volt, abból egy egész tányérral megettél, meg hozzá egy 1/4 csokis csigát.
Alvás után első kérdésed az volt, hogy hoj ban a csigabigám? , ezért lementünk venni a boltban. Gondoltam, csak addig kell ez is, míg meg nem veszem, de szerencsére tévedtem! Elég nagy az a csiga, nekem is elég lenne egy darab belőle, de betermelted. Igaz, egy órába tellett, de akkor is. 6 óra volt, mire befejezted.
Este 8-kor ettünk vacsit (szigorúan diétásat ;) - uborka, paradicsom, sajt, virsli, tojás), és abból is szépen ettél, panasz nem volt rád. Annyira örülök, hogy végre visszajött az étvágyad!!! Ám elgondolkodtam azon is, hogy vajon mit adhatnak enni a bölcsibe, ha közvetlenül evés után ilyen jóízűen és sokat tudsz enni...

oOo

Tegnap sort kerítettünk az Tanuljuk játszva projektre :) (ez még a múlt heti kihívás volt...)
Igaz, nem úgy ahogy kellett volna, de erőltetni nem szabad semmit. Na, nem mintha engednél a szülői erőszaknak :D
Szóval mi csak az állatkerti séta részét csináltunk meg, és azért csak azt, mert ezzel is eljátszottál 1 órát! Nem egyedül, hanem csakis velem, de akkor is 1 óra az 1 óra!
Először megetettük az állatokat: a ló zabot, a tehén lucernát, a bari füvet, a disznó meg házi kosztot kapott-mindegyiket egy szem gesztenye helyettesítette. Volt, amelyiknek inni is adtunk.
Aztán eljött az este és építettünk mindegyiknek szerény hajlékot, és körbekerítettük karámmal. Az egyik gondozó, a Gizi körbejárta este az állatokat, mindegyiket megsimogatta, puszit adott nekik :)

A többi feladatot is igyekszünk bepótolni, mert jó ötleteket adnak a többiek, pl. memória játék. Nálunk mozgásos feladatokat nem igen tudunk végrehajtani, kitalálni, nálunk csak a kukacba való bujkálás kivitelezhető (mert panel, és irtó kicsi a hely, illetve megmászható berendezi tárgyakban is hiányt szenvedünk). Ezért mi a mozgást általában szabadtéren hajtjuk végre, napi minimum fél óra séta kötelező, ami nem egyenlő a boltba menéssel.

oOo

Ezek meg csak úgy:

Picasso:

Bár ezen a képen nem látszik, de megint levágtam a hajad. Most olyan Playmobil-figurás :) :

Gyí paci, paripa: