368.

Még nem írtam, hogy milyen volt a hétvégi buli: Én délelőtt suliban voltam, aztán már itthon is voltam. Amikor beléptem az ajtón, láttam, hogy fekszel már a kanapén, de nem alszol. Gyorsan gatyába ráztuk magunkat és mentünk a Mamához ebédre. Nagyon finomat főzött megint, és az ő keze munkáját dicséri a katica torta is. Szerintem nagyon szép lett, és finom is volt, csak sajnos te nem ettél belőle, mert nem vagy egy nagy édességfaló(ezért nem is vittünk a bölcsibe tortát)

Már ebéd közben megbontottuk a pezsgőt, amit szigorúan csak hosszú pohárból ittál. Közben szólt a "Boldog szülinapot" zene, amire egyből felkérted a Mamát pörögni. Ettük tovább az ebédet, majd a torta előtt még táncoltál egy kört a Mamával. Nagyon vártad már a tortát, állandóan a Mama sarkában jártál, hátha épp azért megy ki :) Aztán bejött a torta végre, hallgattuk a zenét, végigvártad türelmesen, megint táncoltatok a Mamával, aztán elfújtad a gyertyát. Azért mondtam, hogy kívánj magadnak egy nagy házat, mert napok óta ez a téma: mikor lesz nagy házunk? de mikor lesz nagy a házunk? Aztán tettünk bele egy tűzijátékot, azt is csodáltad egy ideig, utána megint táncoltatok. Az ebéd befejeztével, következett az ajándékhalom. Kérdeztem, hogy hol vannak az ajándékok? Egyből odamentél a dugi helyre :) Aztán neki is estél a bontogatásnak.

Az ajándékok:

• egy mesekönyv: A játszótér, ahogy Rufi látja (a karácsonyi mesekönyv folytatása, annak Az óvoda a címe; ez inkább képeskönyv, néhány keresgélni valóval, szöveg nélkül)
• Buci Maci és Thomas magazin (mindkettőben volt ajándék)
• sok-sok matrica
• csokitallérok
• egy eszőszék (etetőszék) a babáknak (a teszveszen rendeltem, nagyon izgi volt, mert írtam az eladónak, hogy csak akkor kell, ha 15.-re itt lesz, ő fel is adta 8.-án, de mégis 14.-én jött meg...)

Remélem jól érzed magad, és emlékezetes lesz az utolsó bölcsiben töltött napod!

113.

Mivel elmaradt az általam beígért sütizés a bölcsibe íratás után, ezért csütörtökön felkerekedtünk Nikiékkel Árkádolni.(A sütizés azért lett beígérve, hogy sebzett lelkünket megnyugtassuk valamivel, amit a bölcsibe íratás okozott :) ) Le kellett vásárolnom egy csomó kupont a dm-ben, majd benéztünk a c&a-ba babaruháért. Ez utóbbit nem vettem ugyan(Tünde kisbabáját akartam meglepni vele, de nem találtam olyat, ami Tünde ízlésének megfelel. Nem azért, mert olyan ízlésficama van, hanem ami nekem tetszik, az neki nem, és fordítva.), de találtam olyat, ami még Neked is jól lehet a nyárra (talán).

Bementünk körülnézni a Deichmann cipőboltba. Amit beléptünk, elkezdett csipogni a kapu. Már meg sem lepődtem, hogy mi miattunk... Odajött a biztonsági őr, hogy vásároltunk-e valahol valamit, ami mágneses lehet? Mondtam neki, hogy nem, így beengedett. Megnéztük a szandálokat, de elég jól ki voltak fogyva. Viszont a Niki talált egy ugyanolyan cipőt, mint ami a lábadon volt. Nem volt nehéz, mert ott vettük. Kérdezte is, hogy nem akarom-e frissíteni :) Ekkor eszembe jutott, hogy lehet, hogy a cipő csipogott, mivel ott vettük. Kimenetkor megint szóltunk a biztonsági őrnek. Mondtam is neki, hogy lehet, hogy a cipő a ludas. Ő nem erőltette, hogy levegyem rólad, és mégis jobbnak láttam ezt. Átdugtam a kapun, és becsipogott. Mondta az őr, hogy adjam oda, lehúzza az asztalán és nem fog csipogni többet. Az volt csak a furcsa, hogy nem ez volt az első bolt, ahol van ilyen mágneses kapu, máshol mégsem csipogott...

Ezután bementünk a Sparba vásárolni. Itt megejtettük a süti vásárlást. Már igyekeznünk kellett, mert Te is, és a Dorci is nehezen viselte a hosszú, kocsiban ücsörgést. Miután jól felpakoltunk sütiből, kimentünk az áruház elé a padra, és nekiálltunk a nagy habzsolásnak. Csakhogy mindketten az első szelet süti után elteltünk :) Ennyit a nagy dőzsölésről.

Pénteken délután szülinapi partira voltunk hivatalosak. Egész pontosan Zorka aznap lett 2 éves! Apa reggel megígérte, hogy hamar itthon lesz, aztán mehetünk is át hozzájuk. Ehelyett fél 6 volt, mire megjött, és még fél órát csevegett telefonon. Persze a munka az első, de rá voltam készülve a szomszédolásra. Ennek ellenére nagyon jól sikerült a buli! Isteni volt a torta (epres-túrós finomság), volt egy csomó vendégváró falatka, és itt volt Zorka unokaöccse, Csanád is. Aki, mint kiderült, júliusban lesz 2 éves. Sok különbség nem volt köztetek, sőt, magasságra le is hagytad őt. Viszont emberedre találtál benne: ő ugyanis nem hagyta magát! Ha megcsípted, ő bizony visszaadta! Sokszor 6 szülő sem volt elég hármatoknak, de azért szépen el voltatok egymással is. Mi meg tudtunk beszélgetni egymással, leszámítva azt, amikor már szinte kiabálnunk kellet a gyerek ricsajtól :) Késő este volt, mikor hazajöttünk.

Szombaton délelőtt sikerült végre Apát rábeszélnem, hogy vegyük meg a festéket a leendő szobádra. El is mentünk az általam kiválasztott boltba, ahol Apának természetesen semmi nem tetszett. Így átballagtunk egy másikba, ahol viszont mindent megvettünk. Eldőlt, hogy két színű lesz a fal: narancs az alja, nárcisz a teteje és a plafon. A kettő között bordűr lesz. Egyelőre nem pakolunk ki abból a szobából, ami most Apa "irodája", hanem csak akkor, ha teljesen kész lesz. Addig még az ajtókat is le kell festeni és lesz új szőnyeg is. Nem kapkodjuk el, de legalább már elkezdtük :))))))

Miután hazajöttünk, Apa nagyon unatkozott. Mondtam neki, hogy menjen le Veled a játszira homokozni. Még soha nem volt Veled kettesben, így sok esélyt nem láttam rá, hogy ez lesz, de belement!!! Nem homokozni, hanem motorozni, de lementetek. Mondtam neki, hogy fél 2-re hozzon haza, mert aludnod kell. Szinte pontosan akkor meg is jöttetek, vagyis 3/4 órát töltöttetek kettesben :) Apa is, és Te is túléltétek a sétát. Remélem nem egyszeri alkalom volt :)