253.

Tanuljunk játszva!

Tegnap bepótoltuk az elmaradásunkat. A múlt hetit. De mi akkor betegek voltunk családilag, így meg is van a kifogás :)

Kezdtük egy kis labdázással. Apa, Szabi, Anya. Mindhárman egy-egy párnán ültünk, körben. A labdát egymásnak adtuk, gurítottuk, dobtuk. Ki hogyan gondolta. Közben mondtam a hozzá tartozó versikét:

Száll a labda röpp-röpp,
száll rajta a pötty-pötty.
Kislány dobja, fiú kapja,
Itt a labda, hol a labda?

Ezt hamar meguntad (és Apa is). Viszont labdáztunk tovább. Te az erkélyajtó elé álltál (majd ültél) Apa meg a szoba másik felébe és úgy gurítottátok a labdát egymásnak. Majd dobtátok, rúgtátok. Ez eltartott 15-20 percig.


Ezután elővettem a párnákat, amin végig kellett (volna) menned egyensúlyozva. De nem tetszett, az viszont igen, hogy ráálltál a lavórra és arról leugrottál egyenesen az ölembe. Nem sokáig csináltad, kb. 5-10 percig.




Kipróbáltuk a talicskázást. Először a bokádnál tartottalak, de állandóan orra akartál bukni. Aztán a combodat fogtam, de elég furcsán mentél. Viszont olyanokat nyögtél közben, hogy nem bírtunk nem nevetni (röhögni). Biztos elég fárasztó gyakorlat ez. 10 percig hagytalak szenvedni, de élvezted. Erről nincs kép...

Végül elővettük a memóriakártyát. Először 2 párral próbáltuk, felfordított lapokkal. Egyből megtaláltad a párokat. Aztán 3, majd 4 párral, szintén felfordított lapokkal. Ezeknek is egyből ment a párkeresés. Végül maradt a 4 pár, és lefordítottam az összes kártyát. Először persze el kellett mutatnom, hogy mit is akarok, de hamar belejöttél.
Nem memorizáltál, mert egy lapért képes voltál újra meg újra felforgatni az össze lapot, de szerintem ez is éppen elég jó teljesítmény!
Többször is újra kezdted a játékot, nagyon tetszett. Sokáig lefoglalt, 30 percig tuti eltartott.

252.

Bölcsi 14. nap:

Reggel megint simán mentünk a bölcsibe (értsd: sírás nélkül). Az úton végig mondókáztam, és az összes szembejövő embernél el kellett mondanom, hogy ő éppen hova megy: iskolába, óvodába, dolgozni, boltba... Szerencsére megláttam az egyik kisgyereknél, aki a másik csoportba jár, hogy vitt néhány gyümölcsöt. Hazafele jövet egyből beírtam a telefonomba, hogy csütörtök reggel riasszon, hogy nehogy elfelejtsem a gyümölcsnapot... Jól van, mint írtam már párszor, elég szita agyam van :)
Szilvi néni mondta, hogy 1/4 1-re menjek érted, ha esetleg nem aludnál el és zavarnád a többieket. Addigra vissza is mentem, de nem is engedett be, mert azt mondta, hogy minden gond nélkül lefeküdtél a kiságyra, a párnáddal együtt :) Jöjjek vissza fél 2-re. Mikor újra mentem, kijött és mondta, hogy még alszol, de már mocorogsz, várjak kint az átadóban.
Egyszer csak hallottam a hangodat :) kivitt a Szilvi néni pisilni, te meg közben magyaráztad neki, hogy ott ban az anyutám! ott ban a cipője! látom! ... pedig nem is láthattál, mert nem lehet az ajtó alatt átlátni, és kulcslyuk sincs :) de nagyon jó volt hallgatózni :)
Kijöttetek, hatalmas puszit meg ölelést kaptam. Mondta a Szilvi néni, hogy ettél egy fél tányér ebédet (húsgombóc, paradicsom szósz, főtt krumpli), ami szerinte jó adag. Meg hogy nagyon aranyos voltál, nem sírtál egyszer sem. Én meg csak vigyorogtam, mint az aranyalma :)))
Mikor eljöttünk, hangosan köszöntél a Szilvi néninek biszlát!
Itthon krumpli leves volt, meg hozzá túrós táska. Ettél belőle jócskán!

Bölcsi 15. nap:

Egy kicsit nyafkán indultunk, de nem sírtál. Sikerült kitérőt tenni egy zöldségesbe, így el is terelődött a nyafiról a figyelem. Megvettem a gyümölcsöt a bölcsibe, majd mentünk is. Átöltöztettelek és büszkén vitted be a csoportba a gyümiket. Már nem kellett korábban mennem érted. 3/4 3-ra mentem. Még várnom kellett jó negyed órát. Mikor kihozott a Szilvi néni, mondta, hogy mire leszedte volna az ebéd maradékát az asztalról, meg betakargatott volna, addigra elaludtál. Párna nélkül :) Első voltál, aki elaludt, és utolsó, aki felébredt. Megetted az összes ebédet, és az uzsonnából is ettél :)
Haza jöttünk és ettél azért "becsinált levest", meg hozzá tejfölös lángost is.
Végre beszoktál a bölcsibe :)))))

251.

250.

Az a helyzet, hogy egy jó ideje már nem írtam egy értelmes bejegyzést sem... Nem is tudom miért? Valahogy nincs ihletem.
Az egész nap eltelik úgy, hogy este arra gondolok, hogy ezt meg azt miért is nem csináltam meg? És az a legrosszabb, hogy nem is tudom igazán, hogy mivel töltöm a napjaim nagy részét. Csak élek bele a nagyvilágba, az események meg nélkülem zajlanak...
Minden nap felkelünk, elviszlek a bölcsibe, boltba megyek, haza jövök főzni, elmosogatok, néha mosok és takarítok, megyek érted a bölcsibe, ebédelünk, lefektetlek, közben netezek, délután alig várjuk, hogy este legyen, fürdünk, vacsizunk, alszunk. És valahogy hihetetlen, hogy ez a három sor kitölti a reggel 7 és este 10 közötti napot...
Nem panasznak szántam ezeket a sorokat, csak ez is bekerülhetne a "Világ nagy kérdései" közé :)

Bölcsi 12. nap:

Reggel szinte vidáman mentünk a bölcsibe, ezért anyai szívem végre megnyugodott. Még mindig nem altatnak ott, ezért ebéd után mentem érted.
A Szilvi néni azzal fogadott, hogy nem adtam oda neki az igazolást, amit a doki adott. Gyorsan pótoltam a hiányosságomat, míg ő elkezdte mondani, hogy nagyon aranyos voltál, beszálltál a játékokba, közreműködtél a gyerekekkel. Aztán mondta, hogy reggel történt egy kis baleset, mert bepisiltél. Semmi gond, mert lecserélték a ruhádat, mással is előfordult már ilyen. Itthon is volt már olyan, hogy a nagy igyekezetbe becsöppent egy kevés, de utána azonnal mentél is a wc-re. Mikor raktam el a ruhát, akkor láttam, hogy nem csak becsöppent az a pisi, hanem teljesen befolyt... Nagyon meglepődtem, mert ilyen nem fordult elő itthon, ugyanis mindig szólsz. Szerintem ott is szóltál, csak nem értek rá veled foglalkozni... Na, mindegy is, adtak rád egy bölcsis zoknit, mert az is pisis lett, és azt még nem vittem be.
Amúgy ettél is reggelit, igaz, csak 2-3 falatot, meg az ebédből is ettél, ezt láttam az arcodon... Mikor hazajöttünk, ettél azért egy fél szelet rántott húst, meg egy adag petrezselymes krumplit.
Alvás után Apától megint kértél husit, de nem ettél sokat belőle, mert mentünk a Mamához. Ott vacsira megint megettél egy fél szelet husit, hasábkrumplival. Majd hazajöttünk, és Apa éppen evett, hát megint ettél husit. Aztán már nem mert neked adni többet, mert irtó nagy lett és kemény a pocakod. Utána még megittál egy üveg tejet.

Bölcsi 13. nap:

Ma is viszonylag könnyen ment a reggeli elindulás. Megint nem volt sírás. Megint ebéd után mentem érted. Brokkoli főzelék volt, dínó fasírttal. Azt mondta a Szilvi néni, hogy a dínót megetted, a főzeléket nem. Itthon krumpli leves volt, abból egy egész tányérral megettél, meg hozzá egy 1/4 csokis csigát.
Alvás után első kérdésed az volt, hogy hoj ban a csigabigám? , ezért lementünk venni a boltban. Gondoltam, csak addig kell ez is, míg meg nem veszem, de szerencsére tévedtem! Elég nagy az a csiga, nekem is elég lenne egy darab belőle, de betermelted. Igaz, egy órába tellett, de akkor is. 6 óra volt, mire befejezted.
Este 8-kor ettünk vacsit (szigorúan diétásat ;) - uborka, paradicsom, sajt, virsli, tojás), és abból is szépen ettél, panasz nem volt rád. Annyira örülök, hogy végre visszajött az étvágyad!!! Ám elgondolkodtam azon is, hogy vajon mit adhatnak enni a bölcsibe, ha közvetlenül evés után ilyen jóízűen és sokat tudsz enni...

oOo

Tegnap sort kerítettünk az Tanuljuk játszva projektre :) (ez még a múlt heti kihívás volt...)
Igaz, nem úgy ahogy kellett volna, de erőltetni nem szabad semmit. Na, nem mintha engednél a szülői erőszaknak :D
Szóval mi csak az állatkerti séta részét csináltunk meg, és azért csak azt, mert ezzel is eljátszottál 1 órát! Nem egyedül, hanem csakis velem, de akkor is 1 óra az 1 óra!
Először megetettük az állatokat: a ló zabot, a tehén lucernát, a bari füvet, a disznó meg házi kosztot kapott-mindegyiket egy szem gesztenye helyettesítette. Volt, amelyiknek inni is adtunk.
Aztán eljött az este és építettünk mindegyiknek szerény hajlékot, és körbekerítettük karámmal. Az egyik gondozó, a Gizi körbejárta este az állatokat, mindegyiket megsimogatta, puszit adott nekik :)

A többi feladatot is igyekszünk bepótolni, mert jó ötleteket adnak a többiek, pl. memória játék. Nálunk mozgásos feladatokat nem igen tudunk végrehajtani, kitalálni, nálunk csak a kukacba való bujkálás kivitelezhető (mert panel, és irtó kicsi a hely, illetve megmászható berendezi tárgyakban is hiányt szenvedünk). Ezért mi a mozgást általában szabadtéren hajtjuk végre, napi minimum fél óra séta kötelező, ami nem egyenlő a boltba menéssel.

oOo

Ezek meg csak úgy:

Picasso:

Bár ezen a képen nem látszik, de megint levágtam a hajad. Most olyan Playmobil-figurás :) :

Gyí paci, paripa:

249.

Judit és Bius kíváncsi arra, hogy mi lennék, ha

... hónap lennék: május
... hét napja lennék: péntek
... nap egy időpontja lennék: 10 óra
... bolygó lennék: Föld
... tengeri állat lennék: lazac
... berendezési tárgy lennék: ágy
... bűn lennék: akkor utálnék élni
... történelmi személy lennék: valamilyen romantikus író, költő
... folyadék lennék: szörp
... drágakő lennék: ???
... fa lennék: cseresznye
... madár lennék: cinke
... szerszám lennék: fogó
... virág lennék: liliom
... időjárás lennék: borúra derű
... mesebeli lény lennék: Kiskirálylány
... hangszer lennék: akusztikus gitár
... állat lennék: kölyök kutya
... szín lennék: rózsaszín-barna
... érzelem lennék: barátság
... zöldség lennék: párolt vegyes
... hang lennék: mély
... elem lennék: levegő
... dal lennék: Oroszlánkirály: Az élet az úr
... film lennék: Elfújta a szél
... könyv lennék: mesekönyv
... étel lennék: süti
... hely lennék: Pécs
... íz lennék: csípős
... illat lennék: édes
... hit lennék: ateista
... testrész lennék: kéz
... arckifejezés lennék: mosoly
... tanóra lennék: technika
... rajzfilm lennék: Kisvakond
... mértani alakzat lennék: kör
... szám lennék: 19
... ruhadarab lennék: vastag zokni
... ékszer lennék: karikagyűrű
... kiegészítő lennék: táska
... szeretet megnyilvánulása lennék: ölelés
... rovar lennék: akkor undorodnék magamtól
... gyümölcs lennék: sárgadinnye
... smink lennék: alapozó
... épület lennék: kórházi újszülött osztály

Ha valakinek megtetszett, hát vigye bátran!!!

248.

Nem igazán volt különleges történés a héten: boltba jártunk-szigorúan gyalog; együtt főztük az ebédet-közben gyakran meg kellett harcolnom a fazékért, fakanálért; mostunk-teregettünk; volt, hogy délután együtt aludtunk.

Ma viszont elmentünk a dokihoz, mert kedden nem voltunk, és elkértük az igazolást a bölcsihez. Elég későn értünk oda, mert feltettem a levest főni, Apa meg nem ért előbb haza. 3/4-12 kor indultunk el, és délig van rendelés... Mikor odaértünk, még voltak előttünk 3-an. Kijött előbb az asszisztens lecseszni a várakozókat, majd ugyanezért a doki is. (Végül is igazat adok nekik, mert déltől tanácsadás van a kisbabáknak, és nekem se tetszett volna anno, ha teleköhögték volna az amúgy egészséges babámat.)
Elég ideges volt a doki, így hiába voltam felkészülve a kérdéseimmel, sajnos nem tudtam mindegyiket feltenni neki. Rákérdeztem a Broncho Vaxomra és azt mondta, hogy adjam továbbra is, amikor itt lesz az ideje (március 1.-től). Még belekukkantott a torkodba és mondta, hogy a köptetőt is szedjed tovább.
Amúgy mehetsz a bölcsibe, úgyhogy hétfőn újra kezdjük. Remélem ezúttal fordul a kocka és több lesz az ott töltött nap, mint az itthoni.

Tegnap megkaptuk a fűtés számlát... egy pillanatra káprázott a szemem... majd szomorúan vettem tudomásul, hogy nincs rajta semmi támogatás. Pedig egy hónapja beadtam a kérvényt. Még jó, hogy nekik nem kell sietni...

247.

246.

Tegnap délelőtt óta szakad a hó. 10 cm már biztosan van.
Este lementünk hóembert építeni a ház elé.
Vagyis én építettem, Te meg a lapáttal egyengetted a fejét.

245.

Még mindig nem vagy jobban :((((

Apa szerint péntek óta azért javult már valamit a helyzet, de én csak azt veszem észre, hogy mikor eljön az este, és elviszlek fürdeni a meleg vízbe, akkor látványosan alábbhagy a köhögésed. Mikor vége a fürdésnek, újra kezdődik a száraz szenvedésed.
Már minden nap mosok, hogy legyen a szobádba vizes ruha, amitől párás lesz a levegő. Már kezd egy terráriumhoz hasonlítani a légkör, hála a műanyag ablakoknak. Aztán mentolos illóolajat is szinte egész nap szaglászunk. Éjjelre bekenem a testedet Baby Luuf balzsammal, ami segíti a nyák felszakítását, és a légzést. Meg persze kapod a 2 féle köptetőt, antibiotikumot egyelőre eredmény nélkül.
Szombaton elővettük a radiátorra szerelhető párásítót, és a radiátorra állandóan nedves ruhát terítek. Mikor éjjel lekapcsolják a fűtést, kicsit javul a helyzet, így van pár csendes óra. De 4-kor újraindítják és megint kezded a köhögést, amire gyakran felébredsz. Ezért aztán reggel egyáltalán nem vagy kipihent, ami a hisztik növekvő számában mutatkozik, meg abban, hogy még dél előtt képes vagy elaludni. Sajnos, ilyenkor is rád tör a köhöghetnék, így délután sem tudod kipihenni Magad. Általában maximum 1 órát szoktál aludni az eddigi 2-3 óra helyett.

Apával azon tanakodunk, hogy mi legyen a következő "immunerősítő kúrával". Tudom, hogy korábban nem jártál közösségbe, ezért kerültek el a betegségek. DE! Soha nem szenvedtél ennyit egy torokfájással, köhögéssel, náthával, hogy elhúzódott volna 3-4 hétig. Mert 2 héttel azelőtt, hogy elkezdted a bölcsit, elkezdted a kúrát is, majd a 3. bölcsis napon már náthás voltál, rá 2 napra, meg beteg.

Ugyanis ez a Bronco Vaxom por legyengített bacikat tartalmaz és

"visszatérő légúti fertőzések megelőzése. Heveny légúti fertőzések és idült hörghurut fellángolásainak kiegészítő kezelése"

használatos. Éppen ezek döntöttek le a lábadról...
Én most úgy vagyok vele, hogy NEM folytatjuk a kúrát, de mi van akkor, ha épp a folytatással erősödik meg a szervezeted???
Hogy most ugyan egy kicsit ágynak döntött, de 1 hónap múlva sokkal erősebb leszel ezekkel a bacikkal szemben???
De lehet, hogy nem való Neked ez a kúra és amúgy is felvette volna a szervezeted a harcot a betegséggel szemben... Mert igaz közösségbe nem jártál eddig, de nem is éltél dobozban, tehát volt olyan, hogy találkoztunk betegeskedő kisgyerekkel, mégsem kaptál el tőle semmit.
Lehet, hogy a gyógyszerben lévő bacik meggyengítették a szervezeted, így az nem olyan ellenálló a betegséggel szemben...

Várom a véleményetek ezzel kapcsolatban!!! Ti abbahagynátok vagy folytatnátok???

Holnap megyek vissza vele az orvoshoz és rákérdezek, hogy szerinte mi legyen?

Úgy döntöttünk Apával, hogy a héten mindenképpen kihagyjuk a bölcsit, hogy teljesen kilábalhass a betegségből. Amúgy a kedveddel nincs gond, randalírozol egész nap, beszélgetsz, de látványosan unatkozol is. Lázad, hőemelkedésed nincs. Csak ez a fránya köhögés :( Néha leszívom az orrodat, de már az sem vészes.

oOo

Mi nem szoktuk megtartani a legfontosabb amerikai ünnepeket, ezért nem is ajándékoztuk meg egymást most sem. Viszont hosszú idő óta idén először (ez is a spórolás része :D) ellátogattunk a Tescoba, ahol nem tudtam otthagyni ezt:



Tudni kell rólam azt, hogy születésed előtt az összes virágot átcipeltem a Mamához, meg ApaMamához, mert elég nagy darabszámú kaktusz gyűjteményem volt, és féltettelek tőlük. Ez idáig nem is volt itthon egy darab virágom sem. Ezt viszont már együtt fogjuk nevelni. Sőt, már a nőnapi virágra is kaptam Apától ígéretet.

244.

Tegnap látogatást tettünk ismét a dokinál. Szerencsénkre nem volt előttünk senki. Ahogy Apa tanította, hangosan köszöntél, mikor bementünk. Aztán egyből rátértél a lényegre: kéjek matjicát. Meghallgatta a tüdődet, belenézett a szádba. Szintén Apa tanította, hogyan kell nagyra tátani a szádat. Meg is csináltad, 1 mp múlva már szorítottad is össze az ajkaidat :) Aztán a spatula győzött. Azt mondta, hogy elég csúnya a torkod, és számíthatunk még lázra. Kaptál egy gyógyszert, meg egy köptetőt, amit mi is kaptunk gyerekkorunkban: barna és elég sz@r íze van. A taknyolásra meg folytatni kell az orrsprayt. A gyógyszer 5 napig tart, ha elfogy, akkor kell visszamennünk. Addigra most már meg kell gyógyulnod!!!

Mikor itt végeztünk, elmentünk a bölcsibe. Én azért, hogy elmondjam, hogy ne várjanak, a Niki meg kiíratta volna a Dorcit, mert egy másikba fog járni. Be is mentem beszélni a Szilvi nénivel, ti meg kint vártatok. Elmeséltem mit mondott az orvos, aztán indulni akartam, mert nagyon fújt a szél. Mondtam, hogy ott vársz kint, és megyek. Odajött velem az ajtóhoz integetni Neked. Erre elkezdtél sírni, hogy: nem megy Szabi bölcsibe. Megnyugtattalak, hogy nem is kell, aztán már egész nyugodtan köszöntél Szilvi néninek.

Ma reggel megint nyűgösen ébredtél. Megmértem a lázad, de "csak" 37,5 volt popsiban. Az meg ugye, épp hőemelkedés. Nagyon nincs mit kezdeni vele. Feküdtél és nézted a tv-t, majd amikor erőre kaptál, nekiindultál. Egész délelőtt dumáltál, sokszor a hülyeséget, aztán nagyot nevettél magadon.
Ebédre csak egy tányér levest ettél és indultunk aludni. Még jó, hogy újabban ott fekszek melletted ilyenkor. Rád jött egy köhögés, épp felszakadt a trutyi a torkodban és szóhoz se jutottál, elkezdtél fuldokolni, meg öklendezni. Nagyon megijedtem, gyorsan felültettelek és mondtam, hogy ha tudod, akkor köpd a tenyerembe. Erre, már lecsúszott a cucc és olyat köptél a kezembe, hogy állítom, csattant is :)
Ekkor jót nevettél magadon. Adtam inni, meg a köptetőt, és lefektettelek aludni. Én addig összepakoltam a szétszórt játékokat. Egyszer csak felnézek és ott állsz előttem. Én meg azt se tudtam, hogyan pakoljak minél nagyobb csendben, nehogy felébredj. Visszadugtalak az ágyba és pár perc múlva elaludtál :)

243.

A megjegyzés:

3 hónapos korodban kezdtél el kanalas ételeket enni. Először almát, krumplit kóstoltál. Napról napra nagyobb mennyiséget fogyasztottál el. Minden etetés után teljes ruházatot cserélnem kellett, de volt olyan is, hogy egyből fürödni vittelek.

242.

Bölcsi 11.nap:

Még jó, hogy 10 nap a beszoktatás a bölcsibe... Még mindig nem alszol ott. És nem is mostanában fogsz...
Reggel már rendszeres a sírás, ha a bölcsiről van szó, ezután ezt nem is fogom leírni. Mikor az öltözőbe mentünk, épp akkor jöttek a Gergőék. Na ő, üvöltött! Ez annyira lekötött Téged, hogy meg se nyikkantál :) Átöltöztél és már mentél is a csoportba. A Gergőt meg beengedte az anyukája a csoportba, majd visszahúzta, hogy ölelgetve megvigasztalja, erre még jobban rázendített... Te ilyenkor hátra se szoktál nézni, mész is a többi kisgyerek közé. De én nem is erőltetem, hogy gyere vissza még egy puszira...
Hazaúton is teljesen megszokott módon viselkedtél.Mikor mentem Érted, a Szilvi néni nyitott ajtót, de rögtön a nyomában voltál. Azt mondta, hogy rossz híre van :( 38 fokos lázad volt 10 perccel azelőtt, hogy mentem. Elmondta, hogy nem is ettél ebédet, csak 1 falat rizst. Pedig szét is válogatta Neked a rizst, a húst, meg a gyümölcs mártást, hátha úgy megeszed, de nem :( Aztán míg ezt mesélte, Te fel-alá szaldgáltál az öltözőben, rendezgetted a ruhákat, nyitogattad a szekrényeket. Nyoma sem volt pilledtségnek. Itthon megmértem egyből a lázad, 38,3 volt popsiban.
Nekiálltál ebédelni, megettél egy rendes adag rizst uborkával. Most pedig alszol. Holnap megyünk a dokihoz, így a héten már nem mész bölcsibe :(

oOo

Mikor nyugodtan ültünk ebéd közben, Apával volt időnk megfigyelni Téged. Arra jutottunk, hogy már ez a pár nap is a bölcsiben, nagyon jó hatással van Rád. Eddig is beszéltél nem keveset, de most már egyenesen ömlik belőled a duma.

A házunk előtt kutyafuttató van, bent 2-3 kutya szalatgált.
Sz: Apa, látod?! A kutyusok a kutyakakiban játszanak! Látod, Apa?!
(Ja, kellett nekem megtanítani, hogy a fűben kutyakaki van...)
...

Még a bölcsiben voltunk. A én kabátom a ruháid alatt volt, a Te kabátod, még a szekrényben.
Sz: Anya mi ez?
É: A kabátom.
Sz: Anya, hoj ban az én tabátom? Anya, pejtetted a tabátomat a szekjénybe? (hol van az én kabátom? feltetted a kabátomat a szekrénybe? - ez volt eddig a leghosszabb mondat, amit hallottam Tőled)
...

Meg voltak még ilyenek:
Apa, megiszod gyojsan tábédat (kávédat)?
Megeszem a jizst, kisüt a napocska? (mert azt mondtam, azért bújt el a nap, mert nem eszel)
Ejtéptem eszt itt! (az asztalterítőt)
Játszottam bölcsibe boltos nénit! (minden nap ezt mondod)...

241.

A hétvégénk:

Apa csütörtökön és pénteken nem érezte jól magát, így Ő akkor kezdte a hétvégét, ráadásul pihenéssel.
Pénteken vettem a boltban sajtot, amit egyedül be is termeltem. Szombaton reggelre a rosszulléttől szinte mozdulni sem tudtam, valószínű romlott volt... de legalább egyedül vittem el a balhét. Egész nap hányingerem volt. Addigra Apa jobban lett, és egy csomót segített: elmosogatott, felsöpört, felmosott, porszívózott, kiszolgált. Tulajdonképpen csak feküdnöm kellett, amit meg is tettem.
Vasárnap sem voltam sokkal jobban...Gyorsan megfőztem az ebédet és lefeküdtem Veled délután aludni. Közben megjöttek ApaTesójáék, akik most akartak megköszönteni a szülinapod alkalmából, de épp aludtál... Én közben felébredtem, de mentem ki hozzájuk, mert nem akartam, hogy felébredjél, meg úgy gondoltam, hogy így előbb elmennek... :) Addig leszedtem a szárítóról a ruhákat, meg kiteregettem a vizeseket. Apa hallotta, hogy csörömpölök a szárítóval, még mondta is a Tesójának, hogy biztos túrják még mindig a földet a ház előtt a szerelők (ja, vasárnap délután... :) ). Mikor felkeltem, már teljesen jól voltam. 2 nap alatt 3kg-ot dobtam le magamról :)
Aztán eltelt ez a nap is, majd este Apa megjegyezte, hogy nem jól érzi magát, hányingere van...
Hétfőn aztán be kellett mennie a munkahelyére, de jött is haza, és feküdt egész nap. Estére jobban lett.
Délután átvittelek a Mamához, mert el kellett mennem a könyvtárba (notórius késő vagyok...). Mikor mentem Érted, a Mama azzal fogadott, hogy nem volt kedved lent lenni motorozni, fel kellett mennie Veled. De fent se volt jó, mindig azt mondtad, hogy haszamedek. Így aztán összekaptuk magunkat és eljöttünk. Amúgy itthon is sokszor megjegyezted, hogy haszamedek, de ki kellett ábrándítanom Téged, hogy már itthon vagyunk. Ha tetszik, ha nem...
Ma Apa megint ment dolgozni, de felhívott délelőtt, elment az orvoshoz, aki kiírta táppénzre, mert nem fog meggyógyulni, ha nem piheni ki magát. Szigorú diétára fogta, csak krumplit, rizst, fekete csokit ehet, inni csak forralt vízből készült teát, limonádét. Vírus van a levegőben...

Bölcsi 9. nap:

Hétfőn az egész család ment a bölcsibe :) Apát is be kellett avatnom a mi bölcsis szokásainkba. Megint volt pityergés a bölcsi említésekor, de mikor az öltözőbe értünk, már volt ott egy kisfiú, szintén Apukával. Ő pedig vidáman beszélgetett az apukájával, és annyira elterelte a figyelmedet, hogy elfelejtettél sírni. Gyorsan bedugtunk a csoportodba és már jöttünk is el. Apa azt hitte, hogy nagyobb "durranás" ez a bölcsi. Természetesen elfelejtettem, hogy befizetés van, nem is volt nálam annyi pénz, ezért napközben kellett visszaszaladnom pótolni a hiányosságot.
Ebéd után mentem Érted. Szilvi néni elmesélte, hogy a reggeliből csak a kenyér héja kellett, az uborka nem, de ittál a tejeskávéból. Tízóraira megittad majdnem az összes teát. Ebédre Zellerfőzelék volt, dinó fasírttal. A főzelékbe belekóstoltál, a husit megetted mindet, és még az almából is ettél.
Még nem erőltetjük az ott alvást.

Bölcsi 10. nap:

Ma már sírtál reggel, amikor öltöztettelek fel. Az öltözőben megint voltak már gyerekek. Mondtam, hogy nézd meg, nem sír egyikük sem. Erre Te is abbahagytad. Bevittelek a csoportba és eljöttem.
Ebéd után mentem Érted. Ma nem tudom, hogy ettél-e reggelit, de ebédet igen. Egy fél tányér sütőtök főzeléket, meg tojásomlettet.
Aztán jött az igazgató néni, és mondtam, hogy köszönj neki, de azt mondtad, hogy neeem. A néni azt, mondta, nem baj, majd köszönsz holnap. Miután elment, megpróbáltam megbeszélni Veled, hogy nem szép dolog, hogy nem köszönsz. Erre elkezdtél nagyon keservesen sírni. Már kijöttünk, amikor utánunk jött a Szilvi néni, hogy még holnap sem alszol ott. Kérdezte, hogy miért sírsz? Mondtam, hogy mert nem köszöntél és ezt szóvá tettem (és valószínű, hogy megsértődtél ezen). Azt mondta, hogy gyere, majd én köszönök neked, azzal átölelt (Te is őt) és megpuszilt. Te meg sírva mondtad neki, hogy szija.
Aztán egész hazáig tartott ez a nyafka állapot, ami egyébként nagyon jellemző Rád. Már reggel ezzel kezdesz, aztán a bölcsibe menet közben, aztán itthon lefekvés előtt, felkelés után, kicsit délután, kicsit este is...

240

239.

Bölcsi 7. nap:

Már az utcán is sírva jöttél velem, pedig bevetettem az összes gyerekdalt, amit csak ismerek (Lehet attól sírtál???). Mikor bementünk, hiper gyorsan átöltöztettelek és már mentünk is be is a csoportba. Mondta a Szilvi néni, hogy fél 12-re menjek és otthagytalak.
Megint elrohantam boltba, itthon összevagdaltam a húst, megcsináltam a tarhonyát és már mentem is Érted. A Szilvi néni azzal fogadott, hogy csak szipogtál, mikor bementél hozzá, de aztán mentél játszani a babakonyhával. A többiek addig gyöngyöt fűztek, később Te is velük. A tízórait nem fogadtad el, a gyümölcs sem kellett (csütörtök gyümölcsnap), de amikor ebédhez terített Szilvi néni, már el kezdtél érdeklődni. Aztán szépen leültél az asztalhoz, ahogy a többiek. Azt mondta, hogy ettél sokat, de legalább megkóstoltad az ebédet. Mondtam, hogy itthon is csak kóstolgatsz... És még azt mondta, hogy elég jó, hogy odaültél a többiekhez, mert van olyan új lurkó, aki nem ül le közéjük, hanem inkább üvölt. Aztán ebéd közben Szilvi néni elővette az ágyakat, Te meg kérdezted tőle, hogy "mit csinálsz?" meg, hogy "mi az ott?", és azt válaszolta, hogy ide fekszenek le a gyerekek ebéd után, és nem sokára már Te is itt fogsz velük aludni. Erre egyből rávágtad, hogy "hazamegyek" :).
Addigra én már vártalak az öltözőben. Mikor megláttál, (nem túlzok) szaladva tetted meg azt a 2 métert :))) Megölelgettük egymást és öltöztünk, majd hazajöttünk. Közben kérdeztem, hogy mit ettél? és azt válaszoltad, hogy "bojsót". És valóban az volt ebéd :)

Bölcsi 8. nap:

Ma Apa is itthon volt, mikor indultunk. Most Ő is láthatta, hogy ilyenkor a bölcsi szó hallatán eltörik nálad a mécses... Az odaúton végig énekeltem neked, meg mondtam, hogy megyek boltba, meg a postára, és már ott is leszek a bölcsinél. Erre mindig azt válaszoltad, hogy "Anya is megy bölcsibe". Mondtam, hogy "nem... hanem hova megy Anya?" Válasz: "Posztája isz"
Aztán 4x csengettünk, mire beengedtek, és ekkor már sírtál a kapuban. Az öltözőben is párszor megbeszéltük, hogy hova megyek, és hogy mikor jövök. Aztán mikor kész lettél, mondtam, hogy mehetsz is, és már nem a kijárat felé mentél, hanem a csoportba :) szipogva ugyan, de legalább jó felé.
Ma már több mindenre volt időm: boltba mentem, aztán a betegeskedő Apának centrifugáltam gyümilevet, főztem tarhonyát a maradék pörkölthöz, elmosogattam, és odatettem a zsírszalonnát kisütni, majd meghagytam Apának, hogy foglalkozzon vele, amíg elmegyek Érted. Egész úton az járt a fejembe, hogy vajon eszel-e ebédet, mert milyen jó lenne, ha ezután főzhetnék olyan dolgokat is, amiről tudom, hogy Te nem eszed meg, de mi igen. És ha ennél rendesen a bölcsibe, akkor ez nem lenne többé gond.
Az öltözőben már ott volt a Gergő anyukája, vele váltottunk pár szót, de hozzá már hozták is a kisfiút. Jött még egy anyuka, akit azzal fogadtak, hogy belázasodott a kisfia... Mikor már ők is elmentek, akkor jöttél Te. És azt mondta a Szilvi néni, hogy megettél egy fél tányér krumpli főzeléket, sült hússal!!! Utána az almába kettőt haraptál, de nem kellett és visszatetted. Annyira jó volt ezt hallani! Főleg, hogy itthon nem nyúlsz az ételhez, ha húst látsz benne... Megkérdeztem, hogy sírtál-e? Azt mondta, hogy nem, de ezek a sírások általában csak az Anyukának szólnak, ritka az a gyerek, aki napjában többször sír.
Egyszer kikéreckedtél pisilni, és akkor kiszaladtál az öltözőbe, megnézni, hogy "hol van Anya?", de mondta a Szilvi néni, hogy eszel ebédet és utána már megyek is érted, ezzel el is terelte a figyelmedet :)))
Hétfőn már 8-ra megyünk és még csak ebédig maradsz, kedden vagy szerdán megpróbál elaltatni.

Még tegnap történt a délután folyamán, hogy egyszer csak elkezdtél ilyeneket mondani: "süt a nap, süt a pét (pék)", meg "alma, alma, pijosz alma, fenn a fán". Aztán eszembe jutott, hogy úgy 1 hónappal ezelőtt délutánonként játék közben bekapcsoltam a Gryllus cd-t, de mivel nem láttam, hogy érdekelt volna, nem erőltettem. Ezek szerint tévedtem... :)

238.

Mi is csatlakoztunk az Ilgya által kitalált "Tanuljunk játszva " programkészítő team kerestetik mozgalomhoz. A lényege: heti egyszer 1 óra aktív játékos foglalkozás.

Kezdted az állatos fa kirakóval. Először egyedül raktad ki, olyan sorrendben, ahogy neked tetszett. Utána pedig amit mondtam, azokat raktad (vagy nem raktad) a helyére :) Közben volt látványos szenvedés, játék dobálása, ágy alá bújás... de amúgy tetszett ez a játék, mert szerintem az összes játékod közül az ilyen típusút szereted a legjobban.


Következett a mozgás. Van egy kukacunk, amit nagyon szeretsz, csak helyhiány miatt nem szokott elöl lenni. Kinyitottam és dobtam mellé 4 db párnát, meg egy lavórt és kész is volt az akadálypálya. Nagyon ügyesen egyensúlyoztál a kezeiddel, mikor a párnákon lépkedtél, a lavórról pedig leugrottál. Ez is nagyon tetszett, ezzel játszottál a leghosszabb ideig.


Utána még egy kis kirakózás (mondom, hogy ez a kedvenced) :


Aztán kipróbáltuk a labda dobást. Először kicsit, majd nagyot dobtál a lavórba. Érdekes volt, hogy amíg a kicsi volt a kezedben, azt kicsit lendítetted, a nagyot meg nagyon, így a kicsi el sem ment a lavórig, a nagy meg ki is esett belőle. Ez nem tetszett annyira.


Aztán főztél finom husis ebédet a babának, és mivel "pojjó" lett, ki is hűtötted az ablakban, épp úgy, ahogy én is szoktam a te ebédedet. Közben persze gyakran kóstolgattad, fűszerezted, és a főzőkanálról is leverted az ételt:


Aztán megetted a babát, és még mindig forró volt, meg is fújtad az ebédet. Adtál neki inni is, és te is megszomjaztál a nagy főzőcskézésben:


Aztán még felsoroltad gyorsan a képen látható járműveket. Lassan külön megtanítom a trolit, villamost, meg a metrót. Nehéz lesz, mert nálunk ilyenek nincsenek, ezért most mindegyik busz (és van rajta űrrepülőgép, meg helikopter is, de ezek meg mind "jepülő"... jól van, nem 2 éveseknek találták ki ezt a táblázatot):


Aztán levezetésképpen (hintaló hiányában) lovacskáztunk egyet:


Nagyon jó volt ez a játékos délután. Nem is fért bele egy órába, ezért úgy érzem, hogy nagyon hasznosan töltöttük el ezt az időt!!! És próbálom úgy alakítani a dolgokat, hogy ne csak 1x jusson rá idő egy héten.

237.

Bölcsi 6. nap:

Másfél hét kihagyás után ma újra a bölcsi felé vettük az irányt. Sejteni lehetett, hogy nem lesz egy könnyű meló, amikor öltöztettelek, végig azt mondtad, hogy "holnap megyek bölcsibe". Mondtam, hogy nem holnap, hanem már most, de csak hajtottad tovább.
Az odaút simán ment, sőt még önként mentél be az öltözőbe is. Levetkőztettelek és rád adtam a benti cipődet. Ekkor azt gyorsan lekaptad a lábadról, visszatetted a helyére és elkezdtél sírni, meg a bejárati ajtóhoz szaladtál, hogy "holnap megyek bölcsibe". Aztán kijött a Szilvi néni, aki próbált megvigasztalni, de nem sikerült. Aztán megkért, hogy lehet, hogy drasztikusnak tűnik, de menjek el, mert neki úgy könnyebb. Egyetértettem vele, aztán a kezébe nyomtam a cipődet és leléptem.
Na, nem messze, csak az épület másik felébe, az igazgatónőhöz. 3 ajtón keresztül is hallottam, ahogy sírsz :( Szerencsére jött is az igazgatónő, így nem kellett hallgatnom, meg agyalnom, hogy most mi van. Az irodában nekiestünk a papírmunkának: leadtam a munkáltatói igazolást, meg ki kellett tölteni egy csomó papírt.
Ilyen kérdések voltak:
-mennyi időre születtél;
-minden rendben zajlott-e szülés közben és utána;
-meddig szoptattalak;
-van-e gyógyszerérzékenységed;
-a családban előfordult-e fejlődési rendellenesség és öröklődő betegség...

Aztán voltak, amik engem is zavarba hoztak, mert nem tudtam kapásból válaszolni rá:
-kúsztál, másztál-e vagy kimaradt, és mennyi idősen;
-mikor fordultál át, ültél fel, álltál fel, indultál el;
-mennyi idősen mondtál először értelmes szavakat;
-mikortól kaptál mást a tejen/tápszeren kívül;
-mióta eszed azt, amit mi...

Aztán még ilyenek:
-mennyire vagy akaratos, és hogyan fejezed ki;
-milyenek az alvási szokásaid, ragaszkodsz-e valamilyen alvó tárgyhoz;
-van-e beszédhibád;
-szavak mondasz, összekötsz kettőt, vagy mondatokban beszélsz;
-milyen ételt nem vagy hajlandó megkóstolni;
-egyedül eszel, vagy etetni kell;
-ragaszkodsz-e valamilyen játékhoz, vagy feltalálod magad...

Még elmeséltem, hogy én általában nem tűröm a hisztit, és ha nagyon túlnőne rajtad, akkor megmosdatlak vízzel, és nem bánom, ha ők is ezt teszik (bár nem Te vagy az első gyerek a kezük között, biztos tudják kezelni ezt a helyzetet is). Valamint azt is, hogy ha valami rosszat teszel, büntetésként nálunk a sarokba állítás jött be ezidáig. Mert volt ugyan olyan, hogy rácsaptam a kezedre, de mikor visszaláttam a saját mozdulataimat Benned, kicsit meglepődtem... És azt mondta az igazgatónő, hogy sokkal jobb hatással van a sarok a gyerekre, mert az erőszak csak erőszakot szül, és ennyi idősen a gyerek még nem azt szűri le, hogy nem szabad ezt csinálnom, mert kikapok, hanem azt, hogy veréssel oldódnak meg a dolgok... És főleg azért is hiába való a verés a nevelésedre, mert attól még szinte semmi nem oldódott meg, ugyanúgy folytattad a rosszalkodást, bármekkorát is csaptam a popsidra. A sarokba állásnál már más a helyzet: Te magad mondod azt, hogy "bepelyeztem", meg hogy "jó leszek". És utána általában tudsz normálisan viselkedni.
Miután végeztünk, mondta, hogy már mehetek is vissza Érted, mert 11 óra van. Át is ballagtam a csoporthoz. A Szilvi néni elmondta, hogy valószínű sok volt az a másfél hét kihagyás és azért voltál ilyen. Amúgy mikor bement Veled a szobába, nem sírtál és még az ölébe is beleültél :) Nézegettetek az ablakon, és mondta, hogy ne sírj, mert a könnyeidtől nem látod a madarakat. Volt még olyan, hogy emlegettél, de nem volt semmi komoly. Mikor mentem érted, mondta a Szilvi néni, hogy kukucskáljak be az ablakon: ott ültél az asztalnál és Tom és Jerry-s mesekönyvet lapoztál. Mikor kinyitottam az ajtót, párszor szóltam, hogy gyere, mire el is indultál... Aztán ideszaladtál hozzám és jó szorosan megöleltél. Ez volt a legjobb az egész napban :)))
Sajnos újabban az a módi, hogy nem köszönsz senkinek, se oda, se elmenetelkor :( Aztán mikor Szilvi néni eltűnt a színről, akkor már kiabáltál neki, hogy "én isz köszönök!", meg "szija Szibi néni!"
Holnap 10-re megyünk és ott fogsz ebédelni! Tudom_tudom_tudom_tudom_tudom_tudom_tudom_tudom_tudom!
:)))

236.

Ilgya beleültette a bogarat a fülembe: kéne csinálni egy albumot születésedtől kezdve. Bele is fogtam, és úgy döntöttem, hogy az első évedről havonta készítek emlékképeket, utána pedig alkalom szerint: szülinap, húsvét, karácsony, tavasz, nyár, ősz, tél.
Már egyet készítettem a születésed napjáról, de az csak 700 x 700-as felbontásban van meg, mert ügyes anyukád egy gombnyomással törölte a gépről az eredetit :) így azt újra kell csinálnom és most már tuti nem olyan lenne, mint akkor...
Tegnap elkészültem az első hónappal. Egy napig szerkesztgettem, aztán kitöröltem, mert nem tetszett, úgyhogy kezdtem elölről az egészet, és ez lett belőle:

A megjegyzés:

A képek 1 hónapos korodban készültek. Eleinte Apa karján feküdve vészelted át a tapasztalatlan szüleid fürdetési szokásait. Az öltözést nagyon nem szeretted, rendszerint addig üvöltöttél , míg ki nem mentünk a fürdőből. Mindig vicces manósapkával védtük a kopasz fejecskédet.

Remélem Neked is tetszeni, mikor felnőttként megkapod tőlem!