157.

Csütörtökön lesz 3 hete, hogy elkezdted szedni a Béres cseppet. Az oka nagyon egyszerű: mivel semmilyen vitamint tartalmazó élelmiszert nem veszel magadhoz, muszáj volt tenni valamit. Nem szeretném ugyanis, hogy az első náthás időszakban máris ágynak dőlj. A tájékoztatóján az van, hogy 4-6 hét, mire a védettség kialakul a különböző betegségekkel szemben. Bízom benne, hogy a legjobb időben kezdtük el a szedését.

Ami szembetűnő azóta:

• sikerült végre este 9 óra körülire tenni az elalvásodat - bár ez lehet annak is köszönhető, hogy gonosz módon nem hagylak délután 2 óránál tovább aludni; sőt, reggel is én fújom az ébresztőt
• ha lehet az eddigi kevésnél kevesebbet is enni, akkor most ezt csinálod éppen, bár a rántott hús nagyon bejön Neked - az is rajta van a betegtájékoztatón, hogy jó étvágyat csinál...
• a súlyod mégis kicsinyenként, de gyarapszik
• a hisztik száma kevesebb lett (viszont sokkal intenzívebbek)
  

156.

Mozgalmas hétvégénk volt.
Pénteken délelőtt Tündével és Zorkával elmentünk egy most nyílt játszóházba. Egy nagyon kedves anyuka volt a tulajdonos, akinek van egy 16 hónapos kisfia. Mikor megérkeztünk volt ott már egy másik család, szintén kisfiúval, ő is fiatalabb volt Nálad. Abban a hitben éltem eddig, hogy nagyon jól érzed Magad a gyerektársaságban. Most ez megdőlt... Ahogy beléptünk, nyöszörögve fordultál hozzám, hogy vegyelek fel. Mivel nem vettelek, átkaroltad a lábam, amit aztán el sem engedtél. Pár perc után azért úgy gondoltam, hogy ne csak az ajtóból nézelődjünk, beljebb mentünk. Leültem, Te pedig az ölembe furakodtál és nem mozdultál tőlem. Nagyon meglepődtem, mert eddig ilyenre nem volt példa. A rengeteg játék azért egy idő után feloldott. Volt kalózhajó, sok kis labdával, aztán sátor, alagúttal összekötve, meg 3 nagy kosár apró játék. Sikerült lekötnöd Magad. Persze, néha akadt izgalmasabb dolog is, mint a játék. Pl. a vendégpapucsban sétálás, vagy a lakberendezés is nagyon tetszett, de visszatessékeltelek a játékok közé, ahol hamar elrepült másfél óra, majd hazajöttünk. Annyira jó volt, hogy legközelebb is megyünk, főleg az esős napokon. Délutánra a Nikiékkel beszéltünk meg egy közös sétát, kocsi nélkül. Vagyis mi nem toltuk, hanem ti a saját babáitokat. Természetesen már az első méteren cserélnetek kellett, mert a másiké sokkal jobb! Megtettünk kb. 100 métert, amikor a Dorci belement az egyik pocsolyába és (nem túlzás) térdig vizes lett. Nagyon sajnáltam, mert nem volt túl jó idő, nehogy megfázzon. Aztán örültem is, hogy Te legalább nem mentél bele. Még a gondolatot be sem fejezte az agyam, már Te is benne voltál. Így aztán a két dilis anyuka :) elbúcsúzott egymástól és rohantunk haza. Aztán útközben felhívtam a Nikit, hogy nem ám otthon maradnak emiatt. Hazajöttünk, gyors alsó ruházati csere történt, majd ugyanott folytattuk, ahol abbahagytuk. Csak közben eltelt 1 óra. Innentől egész normális mederben folyt a séta. Volt egy kis hiszti a részedről, mert a Dorci nem cumisüvegből, hanem üdítősből ivott és bizony Neked is épp olyan kellett. El is indultunk, hogy veszünk, de a játszótér mellett mentünk el, ahová muszáj volt bemenni. Ott aztán lehetett hintalovazni, mászókázni, csúzdázni sötétedésig. Szombaton reggel családilag elmentünk bevásárolni, csakhogy Apa is megtudja, mit jelent ez egy 20 hónapossal... Alig hagytuk el az utcánkat, Apa megjegyezte, hogy még 15 év múlva is csak útban leszünk a boltba. Meg, hogy miért kell minden lépcsőre felmásznod? És miért nem ülsz inkább bele a kocsiba? Én meg csak mosolyogtam jókat, mert ez nálunk napi rutin :) Ebéd utáni (nélküli) alvás után pedig a ApaMamához mentünk. Ott aztán lehetett játszadozni! Azt se tudtad, hogyan ugráltasd a Mamát, ő meg igyekezett helytállni. Míg Apa a motorjával volt elfoglalva, Te pedig kutyáztál, én halálra untam magam(na jó, halálra azért nem, mert itt vagyok, de akkor is...). Kitaláltam, hogy lenyírom a füvet az udvarban, de Apa nem engedte. Aztán kitaláltam, hogy csinálok sziklakertet. Ezt sem engedte. Végül kitaláltam, hogy lemetszem a rózsabokrot. Ezt sem engedte, csak úgy, hogy ő csinálta, én meg hordtam hátra a leesett ágakat. Már erősen sötétedett, mire végeztünk vele. Már nagyon untad Magad a végére, és még a kocsiban is nyűglődtél kicsit, de szerencsére nem aludtál el. Apával megfürödtetek, én meg közben vacsit csináltam. Megetted és még 9 előtt el is aludtál :)

Apa szerint itt úgy nézel ki, mint a Marcsi néni, aki most jött haza az öthuszassal...

Vasárnap délelőtt a szokásos főztem-takarítottam-mostam volt a program. Délutánra azt terveztük, hogy megint kimegyünk ApaMamához, mert nagyon jó idő volt és talán nem is lesz mostanában ilyen. Csak hogy keresztülhúztad a számításainkat azzal, hogy nem voltál hajlandó elaludni időben (ez nálunk fél 1-1 körül szokott lenni). 3/4 3-kor sikerült elszundítanod végre. Így sajnos, nem tudtunk menni a Mamához, mert mire odaértünk volna, fél óra múlva jöhettünk volna vissza. Helyette megint lementünk a Nikiékkel.
Először úgy volt, hogy motorozni megyünk. Vagyis ti motoroztok, mi meg sétálunk. Nekem még boltba kellett mennem, így ez meghatározta a sétánk útvonalát. A bolt mögött van egy új építésű játszótér, amit ki kellett próbálnunk. Volt két hintaló (vagyis az egyik egy hintabicikli, a másik meg egy hintanyúl), meg egy babahinta, ami használható volt. Ami szerintünk nem használható, az egy akkora mászóka, amire egy 10 éves lurkó már könnyedén felmászik. Csak azok már nemigen járnak játszótérre.

Mivel ezt veszélyesnek találtuk, elindultunk egy másik játszira, ami ezidáig magasan vezeti a toplistát (nálam), viszont nagyon messze van. Babakocsival is, nemhogy két_motorozni_nemigen_akaró_csajjal... Mikor odaértünk, szomorúan vettük tudomásul, hogy nem csak szerintem ez a legjobb játszótér, hanem a fél város szerint. Akár ki is tehették volna a megtelt táblát. A nyomorgás helyett inkább hazaindultunk. Szegény Dorci nagyon nyügös volt, mert nála egyszerűen kimaradt a délutáni alvás, ami ekkorra hisztiben öltött alakot. De persze, segítettél neki nyűglődni. Én meg annyit nevettem rajtatok, hogy már megfájdult a hasam tőle. Végül találtunk egy iskola előtt egy apró emelkedőt, amin kiválóan lehetett motorozni. Olyanokat sikongattatok, hogy mi is csak nevettünk.

A Niki megkérdezte, hogy ha már ilyen jól elvagytok, miért nem fényképezek? Hát megtettem:

Akkorát sikerült borulnod a lépcsőről, hogy attól féltem, hogy eltörött az arccsontod :((( Hosszú-hosszú percekig csak sírtál, én meg próbáltalak vigasztalni. Aztán egyszer csak abbahagytad és mintha mi sem történt volna, újra motorra pattantál. Nekem meg minden alkalommal kihagyott a szívem egy ütemet, mikor nem jó helyen, vagy túl gyorsan akartatok legurulni. Este fürdés után megint csak gyorsan sikerült elaludni, bár ezt már csak Apa elbeszéléséből tudom, mert én gyorsabb voltam...

Ilyen lett estére a pofid :(

155.

Még a nyáron a Dorciéknál:

Még mindig nyár, de itthon Dorcival:


Szeretitek egymást:


Szomjasan, meztelenül:

154.

Múltkor mentünk a Mamához. Általában engedem, hogy futkorássz kedvedre, felmássz a lépcsőre, kis kitérővel menj stb. Beszaladtál az egyik ház kapualjába. Kértelek, hogy gyere, menjünk már, de csak nem akartál jönni. Én elindultam és a bokrok mögött megálltam, mert gondoltam, ha kimegyek a látóteredből, akkor jönni fogsz. De nem jöttél. Viszont nem is féltél, hogy ott hagylak. Mert van egy varázsszó, aminek elhangzása után Anya mindig megjelenik. Ez a szó: a pisilek... (mikor Apával játszatok kergetőset és már nincs kiút, akkor is mindig elhangzik ez a varászszó és akkor tudod, hogy megmenekültél)

oOo

Újabban rákattantam a Kossuth Rádióra. Szeretem hallgatni főzés közben, teregetéskor, amikor netezek. Reggelente mindig bekéretszkedsz a hintába egy kis időre. Nekem ilyenkor van pár percem megnézni a blogokat. Ma reggel, alig hogy leültem, már mutogattál a rádióra és mondtad, hogy: Anya kapcsol!
Ebédkor pedig mindig meghallgatjuk a Déli Harangszót, mert az Neked annyira tetszik. Már tudod előre, hogy a 4-5 csippanás után jön a harangozás, amit feltartott mutatóujjal jelzel is. Ha ettől eltérő időben is hallgatjuk a rádiót, az egész órai csippanásnál, a hírek előtt is mondod, hogy: bimbam.

oOo

Ez egyáltalán nem vidám, Te mégis jót szórakoztál.
Ma délelőtti sétánkon a játszin mentünk keresztül. Én pár lépéssel előtted. Egyszer csak hallom: Anya mijez? Hátrafordulok és látom, hogy guggolsz a fűben, közben valami van a kezedben, amire kíváncsi vagy és vigyorogsz kajánul. De nem láttam azt a valamit a kezedben. Mentem feléd, Te meg felém, közben végig az járt a fejemben, hogy "csak ne kutyaszar legyen"! Pedig az volt :((( És ott markolásztad a kezedben :((( Jó alaposan megtöröltem a kezed, néztem a szádat, hogy nem-e jutott oda is (szerencsére nem). Már indultunk volna tovább, mikor el kezdtél hisztizni, hogy: kaki-kaki...

153.

Tegnap elég zsúfolt napunk volt. Kezdődött azzal, hogy a jó időre való tekintettel lehívtuk a Tündiéket a játszira. Nekem még be kellett fejeznem a főzőcskét, ezért Tünde kisegített annyival, hogy levitt Téged is az övéivel együtt. Így én persze nem tudtam főzni, csak hamar összeállítottam az ebédnek valót (rakott krumpli) és már rohantam is utánatok. Éppen hintáztatok. Aztán megfogtátok a babakocsitokat és elindultunk a játszira. Majdnem jöhettünk is haza, mire odaértünk, mert minden leesett falevélnél, úthibánál, pocsolyánál meg kellett állni. A játszin gyorsan felmentetek a mászókára (Te egy kis segítséggel...) és irány a csúzda! Te csúsztál elsőnek. Mikor földet értél hirtelen elkezdtél sírni. Egy kicsit később láttam csak, hogy elharaptad a szád :-o. Annyira meredek ugyanis a csúzda és hirtelen értél földet, hogy sajnos, ez történt. Ez szerencsére nem szegte kedvedet a további játéktól.

Aztán a játszin már ott lévő ovisokkal kezdtél játszani. Egy kisfiúnak adtad a "fagyit" meg a "gesztenyepürét" "tejszínhabbal". Ő élvezte, hogy "finomakat eszik", Te meg azt, hogy ilyen "nagy fiúval" boltost játszhatsz. Amikor már csak kettesben voltatok a Zorkával, valami vadállatka bújt beléd, mert állandóan veszekedtél vele. Felültél egy lovacskára, és őt még véletlenül sem engedted a közeledbe. Löködted, csapkodtál felé :( Persze az innivalója fele azért jól jött... Valami úton-módon engedted, hogy mögéd ülhessen, de azt már nem, hogy megfogja a kapaszkodót :( Ő is szeretett volna egy kicsit lovazni, de nem engedted neki. Ekkor én (nem túl szépen) eltávolítottalak onnan. Nem szeretem, ha ilyen vad vagy...

Hazafelé sétálva már annyira kifárasztottad magad, hogy megint fel kellett cipeljek a lépcsőn. Még jó, hogy csak az elsőn lakunk... Mivel az ebéd még nem volt kész, így nem bántam, hogy önként vonultál az ágyba és 5 perc alatt aludtál.

Délután kitaláltam, hogy nagyon szeretnék elmenni a Tescóba. Meg is kérdeztem a Nikit, hogy Ő is nagyon szeretne-e? És Ő is :) Ezért aztán összekaptuk magunkat, meg titeket és elmentünk a buszmegállóba gyalog. Elég hosszan tartott így az út, de szerencsére nem késtük le a buszt, sőt, még várnunk is kellett. Nagyon tetszett nektek a buszozás. Dorcinak nem ez volt az első alkalom, de neked igen. Végig vigyorogtál meg okosan kapaszkodtál az ablak szélébe :) A leszállás már annyira nem tetszett. Meg a bevásárlókocsiba beülés sem. De nem kellett sokáig benne lennetek, mert negyed óra alatt végeztünk. A semmivel :( Viszont jól bemértem a leendő karácsonyi ajándékaid egyikét :) A hazaút már nem volt olyan békés, mert nem bírtatok megülni egy fél percre sem. Mikor mondtam, hogy most leszállunk, egy laza "Nem" kíséretében előre szaladtál a buszban. Én meg az öreg, kerekes-táskás nénik között kergettelek :)

Még délután elmentünk a Nikiékhez, mert szegény Niki nagyon éhes volt. Míg Ő evett, Te 2x becsurgattad a pisit, és 1x összevizezted a bodydat... Ezután még lementünk a játszira motorozni is. Hát, motoron voltatok a legkevesebbet. De nagyon jól szórakoztunk. Rajtatok :D Újra felmentünk a Nikihez, mert megint becsurgott a pisi :(

Este még elmentünk kenyérért, majd haza, mert már elég nyűgös voltál. Az egész fürdést végig sírtad, majd a tejcit is sírva ittad. Kis enyhülés hozott a vacsira készült melegszendvics, majd ismét önként vonultál az ágyba és megint 5 perc múlva aludtál. 9 előtt 5 percel ... :)

152.

Szavaid:

1. Ági
   
2. ajtó
3. alszik
4. anya
5. anyuci
6. apa
7. apuci
8. autó
9. baba
10. bácsi
11. bari
12. bicikli
13. bili
14. bimbam
15. boci
16. boltba
17. brekeke
18. bugyi
    
19. busz
20. büdi
21. cica
22. cici
    
23. cipő
24. csigabiga
25. csipsz
26. csoki
27. csücsül
28. Dorci
29. ebéd
30. egyedül
31. elborult
32. elbújt
33. elment
34. enni
35. forró
36. hajam
37. halacska
38. hami
39. hapci
    
40. hápi
41. hideg
42. hintapalinta
43. husi
44. inni
45. játék
46. Józsi
47. kaki
48. kakiltam
49. kapcsol
50. kenyér
51. kész
52. kislány
53. kocsi
54. köszi
55. kulcs
56. kutyus
57. labda
58. letette
59. maci
60. mama
61. meleg
62. menni
    
63. mese
64. motor
65. nem
66. néni
67. Niki
68. nínó
    
69. Norbi
70. oppá
    
71. paci
    
72. pancsi
73. papa
74. pápá
75. papír
76. papucs
77. pénztárca
78. pipi
    
79. pisi
80. pisiltem
81. poci
82. popi
    
83. puszi
84. repcsi
85. Rita
86. Robi
87. ropis
88. rudi
89. sampon
90. sapka
91. sihaha
92. sír
93. séta
    
94. Szabi
95. szandi
96. szia
97. takar
98. takaró
99. táska
100. tejci
101. teki
102. tente
103. tessék
104. Tomi
105. traktor
106. Tündi
107. újság
108. ubi
109. zokni
110. Zorka

Add ide :(((
Én is
Esik eső
Ezt?
Mi ez?
Mi volt az?
Nem jó
Ott a...

151.

20. hónap

Testi fejlődés

A játszótérre menés gyakran megterhelőbb anyunak vagy apunak, mint a totyogónak, aki most teszteli éppen fizikai korlátai határát, és most sajátítja el az új készségeket is. Mostanára a kicsi már biztosan fut (bár szerencsére Ön még mindig képes lehagyni (nem mindig)), és egy szemvillanás alatt a labda után ered, veszélyes közelségbe kerül egy mozgó hintához, vagy egy gyanútlan kisgyerektől elorozza a játékát. Már ki tudja szórni a homokot is a vödörből (eddig is ki tudtad...mostantól viszont nem járunk homokozni), és a labdát is el tudja dobni (dobni is, meg rúgni is). A jó hír az, hogy a kicsi egyre ügyesebb, erősebb és magabiztosabb (vagyis akaratosabb???). De mivel még mindig csak egy kis totyogó, nincs annyi egyensúlyérzéke, koordinációs képessége és ítélőképessége, mint egy idősebb gyereknek. A szülők számára ez különlegesen nagy figyelmet igénylő korszak. Vigyázzon rá otthon és a játszótéren egyaránt, és biztosítsa számára a megfelelő környezetet, ahol szabadon futkározhat és játszhat (az csak a nagy Alföldön lehetséges).

Szociális fejlődés

Az érzékeny kisgyerekben nagy félelmeket ébreszthetnek olyan vélt vagy valós dolgok, mint az ágya alatti szörnyek, egy nagy és hangos bohóc egy születésnapi partin, a porszívó zaja, vagy a mennydörgés. Hogy miért? A félelem az ismeretlenre és fenyegetőre adott ösztönös reakció, és mivel a totyogók épp most ismerkednek az őket körülvevő világgal, sok új és előre nem várt dolog ijesztheti meg őket. Híresen élénk fantáziájuk és fejlődőben levő okoskodásuk szintén hozzájárulhat a néha irracionális félelmekhez. A falon egy árnyék hasonlíthat egy kétfejű óriáshoz, a porszívó zaja akár egy éhes szörnyeteg morgása is lehetne. A totyogók félelmei természetes módon alábbhagynak, a kicsi az óvodában vagy az első iskolás években kinövi őket. De addig vegye komolyan a gyerek félelmeit (hiszen azok az ő számára valóságosak), nyugtassa meg, hogy biztonságban van, és dicsérje meg erőfeszítéseit (legyenek mégoly kicsik), amikor megpróbálja legyőzni a „szörnyeket” (hmmm...).

Szellemi fejlődés

A kicsik ebben a korban rengeteget tudnak kérdezni. Az Ön kisbabája is minden bizonnyal százszor is megkérdezi: „Ez mi?” vagy „Mi az?” (ez már megy). Később, a harmadik életévben a „Miért?” lesz műsoron. Bár ezek a szüntelen feltett kérdések fárasztóak lehetnek az Ön számára, a kicsi nem azért kérdez, hogy Önt az őrületbe kergesse, hanem mert hatalmas vágy hajtja előre, hogy megismerje a világot, és növelje gyarapodó szókincsét (nem fáraszt egyáltalán, csak mire rájövök, hogy mire vagy kíváncsi, addigra már rég más érdekel). A baba arra is rájött, hogy a „Mi ez?” kérdésre sokkal bővebb és érdekesebb választ fog Önből kiváltani, mintha egyszerűen csak azt mondja, „Nézd, cica!” (még be sem fejezem a választ, máris ott az újabb kérdés). Bár nem mindig könnyű egy totyogóval elbeszélgetni, a szakemberek szerint fontos megpróbálni. Még ha Ön nem is minden esetben érti, mit mond a gyerek, figyelhet rá, szemkontaktust létesíthet, és a legjobb tudása szerint válaszolhat neki (ha nem tudom, hogy épp mi érdekel, akkor találomra mondok valamit. Ez általában bejön). Ez azt közvetíti a számára, hogy az, amit ő mond, fontos, és bátorítja majd, hogy ne hagyja abba a beszédet.

És mi mindent tud egy 20 hónapos minálunk?

• "hogy hívnak" kérdésre már nem Dorci a válasz, hanem: Szabi
• 2 szavas mondatokban beszélsz: "Anya gyeje", "Apa eement","bóótba együdül" (nem írtam el :D) stb.
• szeretsz fürödni, de csak Apával, egyedül nem
  
• fürdés után a tükörben lévő "babától"-tudod már, hogy ő a "Szabi"- elköszönsz és azt mondod neki, hogy "maj' hónap"
  
• este lefekvéskor kiosztod, hogy ki hová feküdjön: "Apa tente", "Anya tente"
• kéred a mesét, ami fejből jön és nem könyvből, mert akkor kimegy a szemedből az álom
  
• közöttünk alszol el és valamelyikünk átrak a helyedre, miután elaludtál
• sajnos egy ideje nagyon későn (fél 11 körül) vagy hajlandó elaludni, amit most hétvégén próbálunk korábbra tenni (eddig 2x sikerült fél 10-kor elaludnod...de a legjobb az lenne, ha 9-kor aludnál el)
  
• eddig átaludtad az éjszakát, 3 napja újra fent vagy 2x-3x
• reggel max. fél 8-kor ébresztő
• az ebéd utáni alvás max. 2 óra (én keltelek, mert aludnál 4-et is, ha hagynám)
  
• ha a Dorcival vagyunk, akkor babázol, eteted, itatod, tolod a játék babakocsit
• ha 3 napig nincs Dorci, akkor "tatóó" (traktor), "tepcsi" (repcsi), "sihaha" (vonat) a favorit - most gyakran járunk össze a Dorciékkal, hogy megmaradhass lánynak :)
• szeretsz rajzolni, gyurmázni, építő kockázni, míg én főzök, de legjobban segíteni szeretsz
• a kedvenc házimunkád a porszívózás - olyan hisztit produkálsz, mikor kikapcsolom, hogy csak na!
  
• a boltba gyalog jössz mellettem, csak mikor bemegyünk, akkor ültetlek bele - jobb a békesség :)
• lépcsőn egyedül jössz le
• felfelé is megy, de akkor viteted magad
• fel tudod venni a bugyidat, nadrágodat, néha egy lyukba megy a két lábad
• a tépőzáras cipőt is fel tudod venni - azért kaptál most mégis fűzőset, mert levenni is éppúgy tudod és ez ilyen időben nem a legjobb
• szereted a könyveket lapozni, de nem szereted ha a könyv szerint mesélek

Aminek nem örülök, de mégis csinálod:

• verekszel és marakodsz
  
• még mindig cumisüvegből iszol - pedig tegnap azt hittem, hogy eldobhatjuk
• még mindig nem eszel egyedül
  
• nem játszol a játékaiddal, hanem dobálod azokat
• hisztizel - bár ez életkori sajátosság, nem pedig tulajdonság

Paraméterek:

Súly: 13,50 kg
Hossz: 89 cm
Fejkörfogat: 49 cm
Cicikörfogat: 52 cm
Pocikörfogat: 54 cm - ebéd után :)
Tenyér: 10 cm
Talp: 14,5 cm - Cipő: 23-as
Bicepsz: 18 cm
Fog: 16, de úton vannak a rágók is, mert rendületlenül rágod az ujjacskáidat

A mai nap elkezdtük összeszámolni a szókincsedet, napokon belül kiderül, hogy "mennyi az annyi?"

Ezt a bejegyzést már 3 napja írom...

150.

2007. szeptember 19.

2008. szeptember 17.

149.

Sajnos, visszavonhatatlanul elmúlt a nyár :( Nem mintha bánnám a múlt heti 38 fok elmúltát, de ez a hirtelen 20 fokos lehűlés nem hiányzott.

Hétfőn ráadásul még szakadt is az eső egész nap, így csak a boltba menetre dugtuk ki az orrunkat a lakásból. Viszont nem gondoltam volna, hogy a rövidnadrág után egyből a téli dzsekit kell rád adnom. Meg harisnyát.
Ebéd: zacskós leves, rakott krumpli.
Este majdnem egy órát pancsoltatok Apával. Utána megettél 2-2 összefordított kenyérből készült melegszendvicset, amiből se a sajtot, se a szalámit nem piszkáltad ki. 10 körül aludtál el végleg, közöttünk és reggelig ott is maradtál.

Kedden ugyan nem esett az eső, de iszonyat hideg volt még mindig. Sőt, hidegebb, mint előtte nap. Már azon is gondolkodtam, hogy betakarlak valamivel a kocsiban, mert az mégse jó, hogy fagyoskodsz. Aztán lementünk az utcára és már nem éreztem annyira hidegnek az időt, így nem vittem takarót. Mikor hazajöttünk és levetkőztettelek, megfogtam a popsid és a combod...hát jéghideg volt! Mégis kellett volna a takaró :(
Ebéd: kertészleves, brassói aprópecsenye + hasábkrumpli.
Este Apa nélkül fürödtél, mert nem érezte jól magát. Addig én kiszíneztem az üvegmatricákat. Vacsira sütöttem bundás kenyeret, amiből ettél vagy 2 falatot. Ettél helyette egy joghurtot. Apa volt a soros az esti mesében, de nem aludtál el rajta, így megint közöttünk maradtál. Fél 2-kor megébredtem és akkor kerültél a helyedre.

Ma az időjárás szerint 4 fokkal "melegebb" van az eddigieknél. Engem ez egyáltalán nem érdekelt és rád adtam téli bélelt nadrágot és egy jó vastag, kötött sapkát. Kellett is, mert a szél miatt olyan hideg volt, hogy én is fáztam. Ma nem ültettelek a kocsiba, hanem szépen sétáltál velem a boltba, hogy addig is mozogj. Itthon (miután levettem rólad az utcai ruhát és csak harisnya meg hosszú body volt maradt rajtad) kérdeztem, hogy fázol? És azt mondtad, hogy "igen". Visszapakoltam rád a ruhákat és percekig csak ölelgettelek, hogy felmelegedj.
Ebéd: húsleves, rakott krumpli. Ezen a héten csak krumpli???
Pár napja minden ok nélkül (?) minimum 1-2 órás hiszti kötelező. Kezdődik azzal, hogy a boltból hazafelé nem akarsz feljönni a lépcsőn, ezért aztán az egész ház tudja, hogy mikor érünk haza... Itthon még folytatódik a cirkusz,míg el nem hallgattatlak egy Rudival. Aztán megint egy felvonás, mikor épp nem kell kevergetni a készülő ebédet és letessékellek a tűzhely mellől. Aztán ebédkor megint felkészülök egy ellenállásra. Rendszerint már az első kanál ételnél kezdődik. Jobb esetben a 10. után (mint pl. ma). Aztán van még egy menet az alvásnál, de akkor nem mindig. Utána jön a pihenés, mert általában 3 órát alszol. Ez idő alatt regenerálódok, ezért nem akasztasz ki, mikor délután újrakezded :D

Mai képek (megyünk boltba):

148.

Jár a szárító...

147.

Eddig spórolásból nem raktam fel sok képet. A napokban viszont utánaszámoltam, hogy az 1GB-os férőhely több, mint 4 ezer képpel telik majd be. Nekem most van ~250 db feltöltve. Ezért nem pár nap/hónap alatt fogom megtölteni a tárhelyet. Így nekiállok képet, videót feltenni :)
Szándékaim szerint marad ez a blog mindaddig, míg fordulópont nem következik be az életedben pl. óvoda, iskola kezdés...

Apa vasárnap feltett a vasalódeszkára:

Kedvenc pózod:

Boltba menet:

Utolsó pancsolás idén:

Utolsó víz ivás:

Keddi foglalkozás:

Szerdai foglalkozás:

Produkcióóó:

Mit mond a bagoly...???

...Ott a repcsi!!! :D

146.

Múlt szombaton kitaláltuk Apával, hogy mi lenne, ha este 1 órával korábban térnél nyugovóra? Mindent úgy csináltunk egyébként, ahogy máskor: fürdés, tejci, mese, csak 1 órával korábban kapcsoltuk le a villanyt és feküdtünk le. Elég könnyen ment a dolog...
...aztán vasárnap 6 óra előtt ébresztettél :(
Azóta újra fél 10-kor altatunk.

oOo

Múlt hét óta újra garázdálkodok a konyhában, így a napjainkat is ahhoz kell igazítani.
Hétfőn, miután felébredtél, megittad a tejcid, és ettél némi reggelit, lementünk a boltba, ahol megvettük az ebéd hozzávalóit. Ezután nem maradtunk a játszin, mint ahogy régen, hanem startoltunk haza főzőcskézni, hogy délre legyen ebéd (Dörgicsei csibeleves á la Knorr :) és rántott hús rizibizivel). Nagyon nehéz ilyenkor lefoglalni Téged. Ha mégis sikerül, pár perc után megunod. Állandóan töröm a fejem közben, hogy mi legyen a következő móka, amivel el leszel még 5 percet. Szerencsére Apa itthon volt ekkor és egy kicsit szórakoztatott, míg a húst paníroztam.

oOo

Kedden megint csak reggeli-bolt-főzés volt a program (Vegyes gyümölcsleves, tejszínes paprikás csirke, tészta). Amíg az ebéddel voltam elfoglalva, addig Te gyurmáztál az asztalnál. Készítettem egy bábut, amit össze-vissza szeretgettél, még meg is pusziltad :)
Miután felébredtél, elmentünk Csornára a Tescóba, mert Apa délelőtt ott járt, és azt mondta, hogy sokkal több a választék, mint nálunk. Konkrét dologért mentünk: már múlt hónapban kinéztem egy széldzsekit, hogy milyen jó lenne megvenni, mert kivehető bélése van, így sokáig tudnád hordani. Még indulás előtt megígértettem Apával, hogy CSAK AZT vesszük meg és jövünk is haza. Tulajdonképpen egy ezressel léptük csak túl az eltervezett keretet… Sajnos, össze kell húznunk ebben a hónapban a gatyaszíjat :( mert sok a kiadás… Ja, és mert megvettük a szobabútort a leendő szobádba!!! Jövő hónapban szőnyeget rakunk le, és már költözhetsz is :)))

oOo

Szerdán még reggelizés előtt mentünk boltba, hála a fél 7-es ébredésednek… Míg én főztem (Gulyásleves, maradék csirkepaprikás), Te a vöröshagymákkal és egy tepsivel foglaltad el magad. Először leszedted a hagyma száraz héját. A legapróbbat is kidobtad a kukába. Aztán ki-be rakosgattad a tepsibe őket. Majd fogtad a tepsit, beletetted a hagymát és „pingpongoztál” vele. Ezalatt el is készült az ebéd :) Persze közben segítettél is a levest megfőzni :) csak nem bírod megérteni, hogy nem kell folyton keverni az ételt, és nem állhatsz az égő tűzhely mellett egész nap. Ilyenkor eszméletlen hisztibe kezdesz, ami nagyon-nagyon nehezen múlik el. Remélem ez a lelkesedés tini korodban is jelen lesz ;)
Sajnos, délután, mielőtt lementünk volna a játszira, olyan hiszti kerített hatalmába, hogy nagyon kiakasztottál. Mivel a verekedéssel sokra nem mennék, beállítottalak a kádba és letusoltalak. Nem hidegvízzel, de az arcodat nem kímélve. Ez eltartott kb. 20 mp-ig, a hiszti pedig elmúlt, mikor kivettelek a kádból. Nem szeretem az ilyen drasztikus megoldásokat, de valahogy le kellett csillapítsalak, mert már alig kaptál levegőt a hisztitől.
A mai napon 3x sikerült bugyiba pisilned, mivel mindig akkor szóltál csak, amikor már bement… Egyszer még a kocsiban ültél, mikor láttam, hogy zubog a pisi ki belőled :( Nem baj, úgyis ráfért már egy kitakarítás :)))

oOo

Ma annyira aranyos voltál egész nap!!!
Kezdődött azzal, hogy a boltban rettenetes hosszú sorok voltak csak. Már előre féltem, mert nem pisiltél mielőtt bementünk… Aztán meg attól is tartottam, hogy nem fogod türelmesen kivárni, míg sorra kerülünk. Pedig így volt! Egy szót nem szóltál, mert nem haladt a kocsi előrébb. Nagyon büszke voltam Rád! Aztán vettem jutalom csokit. De nem tetszett :( hagytad, hogy szétolvadjon a kezedben :(
Itthon meg, amíg főztem -vagyis sütöttem (Maradék gulyásleves, lángos)- végig elfoglaltad magad valamivel. Nem lábatlankodtál (olyan sokat) és valahogy kibírtad anélkül, hogy kevergeted az ebédet.
Mára kitaláltam, hogy (mivel az egyik étel, amit bármikor elfogyasztasz, az a rakott karfiol) veszek néhány karfiolt és lefagyasztom, hogy télen ne kelljen a mostani ár 3-4x-ért megvennem. Csakhogy azt szét kellett szednem rózsáira, aztán alaposan megmosni, aztán megfőzni, leszárítani, végül zacskózni. Míg ezeket csináltam, Te 3x pisiltél és 3x kakiltál :) Így volt igazán izgi a dolog. Jó, hogy csak mi voltunk itthon, mert ahogy a konyha kinézett…! De megoldottam :) Annyiban változott a napirend, hogy 2-kor tudtalak lefektetni aludni. Remélem, ettől még normális időben fogsz este elaludni.

145.

Úgy 4 hónapja a nagyon kényelmes Anyukák életét éltem: nem kellett főznöm, mert úgy hozattuk az ebédet. Először egy ételfutár céggel, de ott megszűnt a napi menük közti választási lehetőség, ezért befizettünk egy közeli étterembe.
Már voltunk ott régen, mikor még dolgoztunk, de akkor sem tartott sokáig a vendégeskedés, mert gyakran a 3 adag ebéd helyett csak 2-t adtak. Annyi pedig nem volt elég 3-nak sehogy se. Azt hiszem akkor 1 hónapig voltunk befizetve. Most meg 1 hétig. Nem volt annyira finom az ebéd, mint a futáros cégnél, és csütörtökön még az ételhordó fülét is eltörték.

Ez vezetett oda, hogy újra nekiálltam főzőcskézni. Ebbe Apa csak úgy egyezett bele, hogy ki kell hoznom az ebédet annyiból, amennyibe az étterembe került. Vagyis egy adag 640 ft.
Először megijedtem, mikor a boltban ennek a többszörösét fizettem, de utána számoltam, hogy megvettem a szombati-vasárnapi ebéd nagy részét. Mikor tegnap megettük az ebédet (kertészleves, rakott karfiol) és megmaradt mindennek a fele, már egyenesen vigyorogtam. Mert az éttermi ebéd mennyiségre sem volt túl sok, így hozzászoktattuk magunkat, hogy addig eszünk, amíg jól nem lakunk (nem pedig hasfájásig). Tehát nem azért maradt meg az ebéd, mert nem volt finom, vagy mert spórolunk, hanem mert jól laktunk annyival.

Még azt kell kitalálnom, hogyan fogom megvalósítani azt, hogy déli 12-kor kész legyen az ebéd, hogy ne essél ki a megszokott rendszerből.
Mert míg korábban akkor főztem, mikor aludtál, és akkor ettél, mikor felkeltél (általában 4-5 óra körül), ez a bölcsire való felkészülés miatt nem alkalmazható.
Azt hiszem ezt még nem írtam: mindent igyekszek úgy csinálni, ahogy ott is lesz. Vagyis a reggeli 8-kor van, utána séta (boltba), tízóraira gyümölcs (nem szereted), de inkább gyümölcslé, ebéd 12-kor, utána alvás, és uzsi amikor felkelsz.
Így talán könnyebb lesz a beszokás, hogy nem ott fogsz ezzel a rendszerrel először találkozni.

144.

143.

Próbálkozok...

...talán sikerül :)

Készül az ebéd:

142.

Apa ma reggel elment Pécsre :((( Holnap délután jön csak haza.

Ezért tegnap este megpróbáltunk emberi időben ágyba dugni Téged. Nem sikerült. Végül odafeküdtem melléd és elkezdtem mesélni. Csak úgy fejből. Piroska és a farkas jutott hirtelen az eszembe. Lassan mondtam, mégsem aludtál a végére. Ezért elkezdtem a Három kismalacot. Én már pilledtem rendesen, mert csukott szemmel meséltem tovább. Arra eszméltem, hogy Apa röhög rajtam. Mert az én mesémben az első kismalac azzal az ürüggyel engedte be a farkast a házába, hogy le kell mérnie a lábát, hogy mekkora váltócipőt hozzon neki, ha megy az bölcsibe :))) Hiába, na, nagyon a bölcsi körül forog újabban az agyam...

Azt hiszem el kell olvasnom 1-2 klasszikust estére... Esetleg, ha valaki jár erre, adhatna 1-2 tippet :)

A mai nappal szobatisztának minősítelek!!! És félig ágytisztának is, mert az ebéd utáni szundihoz nem kapsz pelust, csak kizárólag éjszakára. Akkor is csak úgy, hogy már majdnem alszol, mert míg ébren vagy, nem nagyon tűröd meg magadon.
Ezt az estit viszont nem tudom mikor tudjuk elhagyni, mert gyakran fordul elő, hogy reggelre tiszta pisi vagy cicitől-hátig...