141.

Hétfőn és kedden felkerekedtünk (Apa, Anya és a Niki) a bölcsődei szülői értekezlet(ek)re. Mindkettőben ugyanazt mondták el, de ránk csak a keddi értekezlet vonatkozott. Mivel az első bölcsibe nem vettek fel titeket. Mármint Téged és a Dorcit. Viszont ezt csak a végigült egy óra után mondták meg...
Szerencsére fél 5-re mentünk, és így jutott nekünk hely. Nem is akármilyen! Míg mi, élelmesebb szülők háttámlás széken hallgattuk végig az 1 órás értekezletet, addig a többiek a bölcsis gyerekek kisszékén :D Nagyon helyesek voltak :)
Ahogy körülnéztem, megállapítottam, hogy itthon sokkal több játék van, mint ott... Ez nem tudom jó-e vagy sem. Mert egyedül a sok játékkal is nagyon unatkozol, míg ott a kevéssel is nagyon jól elvannak a gyerekek.
Sok érdekességet elmondtak a bölcsi működéséről, amit én eddig nem tudtam.
Minden csoport 10 fős, ahová 16 gyereket vettek fel. Összesen 4 csoport van. A 40 férőhelyre 64 gyerek került. "Csak" 160%-os a túljelentkezés... (A másikba is ugyanennyi az arány: ott 60 helyre 96 gyerek került...)
A bölcsi reggel 5 órától várja a kicsiket, és délután 5-ig tart nyitva.
Reggel 8 után nem fogadják a gyerekeket, mert elkezdik a reggeliztetést. Utána 10 órakor tízórai, majd fél 12-kor megkezdik az ebédet. Ezután alszanak, majd fél 3-kor uzsonna. 3 óra után lehet hazahozni a gyereket.
A befizetés minden hónap 5.-ig van (HURRÁ!!!), reggel 7-től fél 4-ig. Az adott hónap munkanapjaitól függően 7200 ft-tól 8280 ft-ig lehetséges. Vagyis napi 360 ft.
Mivel az önkormányzati támogatásból nem lubickol az intézmény, ezért havi szinten kell vinni 100-as papírzsepit, 2db wc papírt (a szobatiszta gyerekeknek), egy csomag szalvétát, és folyékony szappant.
Váltóruhát és cipőt kell vinni, viszont ágyneműt, törölközőt, fésűt ők adnak.
A beszoktatás előtt 3 héttel kell jelentkezni a leendő gondozónőnél (Szilvi néni a Csiga csoportból), hogy időpontot egyeztessünk.
Szükség lesz az én munkáltatói igazolásomra, amin közlik, hogy hol, mikortól és hány órában dolgozom. Ezen kívül kell nekik a születési anyakönyvi kivonatod, TAJ kártyád, oltási könyved, lakcím kártyád.
Mondott még olyat is az igazgatónő, hogy "a gyereket az evés időn kívül JÁTSZANAK", és ezt a szót úgy kihangsúlyozta, mintha valami másra számítottunk volna... Én fel is jegyeztem gyorsan a jegyzetfüzetembe, Apa meg a Niki alig bírták a röhögést abbahagyni.
Meg olyat is mondott, hogy ha megengedhetjük magunknak, akkor támogassuk az intézmény, mert nagyon szűkösek a lehetőségeik, és minden eszközt alapítványon keresztül szereznek be.

Mostantól kezdődik a visszaszámlálás! Tettem ki egy vonalzót oldalra, hogy nyomon tudjuk követni, mennyi idő van hátra a Nagy Napig!

140.

Kirándultunk Lipóton:

ApaMamánál:

Cseszneken:

Dunaszegen:

Tatán:

Még több kép itt.

139.

Kedvenceid:

-kedvenc ételeid:
csemege-, kovászos-, kígyóuborka;
paradicsom, paprika;
sajt;
Danonínónak mondott joghurt és puding;
pogácsa, kenyér;
néha jöhet 1 db gyümölcs;
még ritkábban csoki, csipsz.
Ezenkívül szerencsére minden nap belekóstolsz az ebédbe, de sajnos, van amikor annyiba maradt az evés. Inni a múlt havi dokilátogatás óta csak is vizet kapsz. Egyelőre tetszik és már nem nagyon menne le a tea és a gyümölcslé.

-kedvenc játékod:
csupa lányos dolog: vonat, traktor, targonca, busz, repülő nézegetése a környéken és a mesekönyvekben;
telefonok és pénztárcák begyűjtése;
számtalan mennyiségű kiskocsi tologatása főképp az esti órákban;
pohárba, dobozba pakolás, és onnan kiborítás apró tárgyakat;
fajátékok: formaberakós puzzle (most kaptál egyet a jászapáti rokonoktól. Nagyon szépen köszönjük!!!), montessori-torony, építőkocka, fa gyöngyfűzés;
rajzolás mágnestáblára (mit rajzoltál? kérdésre mindig azt válaszolod, hogy „biabia” ), gyurmázás;
baba etetése, itatása;
labdázás.

Szokásaid:
-Még mindig sírva ébredsz reggel és a délutáni szundi után.
-Este párna és takaró begyűjtés nélkül nincs elalvás.
-Éjjel 1x ébredsz fel. Vagy 1x sem, de ez ritka.
-Sírsz fürdéskor. Már nagyon ritkán kényszerítünk erre, inkább csak tusolsz.
-Vacsira 2, reggelire 1 üveg tejci csúszik le.
-A boltba már a saját lábadon jössz. Elviszem a kocsit magunkkal, mert bent még nem engedlek el.
-Egyébként szinte mindenhová gyalog indulunk és amikor elfáradsz, akkor ülsz csak a kocsiba. Nagyon ügyesen sétálsz mellettem, előttem. A járda végén többnyire megállsz és megfogod a kezem.
-Nem szeretsz lépcsőzni. Legalábbis haza. Más házak lépcsőit imádod megmászni, de az emeletünkre nem vagy hajlandó feljönni.
-Mióta nincs pelus, már a boltba menetre sem teszem fel. A bolt előtt pisilsz, és kijövetelkor is.
-Bámulatosan hisztizel: toporzékolsz, sikítasz, ökölbe szorítod apró kezeid, néha ütsz is...napjában többször.
-Érdeklődsz a mesekönyvek iránt (ennek NAGYON örülök!!!). Egyelőre csak úgy érdekel, ha Te lapozhatod, én pedig elmesélem mi van a képen.
-Nem szeretsz tv-t nézni. Semmit.
-Elkezdtél 2 szót összekapcsolni: Szia Apa!, Alszik baba, Mama letette (a telefont), Bácsi elment, Néni ebéd (úgy hozatjuk az ebédet), Lába sebes (volt egy karcolás a lábfejeden...), Nem jó! (mindenre, ami nem úgy történik, ahogy Te szeretnéd) stb.
-Annyi szót mondasz már, hogy nem is tudjuk összeszámolni! De 100 felett van már.

138.

19.hónap

Testi fejlődés

A tizenkilenc hónaposnak átlagosan napi összesen 13 óra alvásra van szüksége (ebéd után 3, éjjel 10-től 7-ig. Ez majdnem annyi :) ) . Sokan délelőtt vagy délután is szundikálnak kicsit (legalábbis, ha önnek szerencséje van). Előfordulhat azonban, hogy a második életévben az alvás ideje meglehetősen rapszodikussá válik, vannak kicsik, akik délelőtt nem hajlandók aludni, mások napközben egyáltalán nem. Általában véve a totyogók ebben a korban valószínűleg egyszeri alvással is megelégszenek napközben, ez 1-2 óra lehet délután (akkor hiszti van estére! Kell a 3-4 óra). Az ritka, hogy egy mozgékony gyerek ebben a korban reggeltől estig minden szunyókálás vagy legalábbis egy kis pihenés nélkül képes fönt lenni. Ha a kicsi nem akar aludni (miért is akarna, hiszen játszhatna is?) próbálkozzék egy csöndes, megnyugtató rítussal, valahogy úgy, mint amikor az esti lefekvéshez készülődnek. Sötétítse el a szobáját, olvasson neki egy könyvből, tegyen fel valami halk zenét, és teremtsen alvásra ösztönző hangulatot. Ha a kicsi még mindig nem hunyja le a szemét, legalább tart egy kis pihenőt, amire nagy szüksége van. És persze, Önnek is.

Szociális fejlődés

Bár a dackorszaknak a kétéves kort nevezik, nem ritka egyéves babáknál sem, hogy rúgnak, visítanak, toporzékolnak vagy sírnak, ha nem kapják meg, amit akarnak (akkor nálad már beköszöntött…). Mire tizenkilenc hónapos lesz, az Ön kicsikéje már meglehetősen pontosan tudja, mit szeret és mit nem (szeret például teherautókkal játszani, de nem szereti, ha azt mondják neki, hagyja abba a játékot, ideje lefeküdni). Ugyanakkor alacsony az ingerküszöbe a „nem”-mel kapcsolatban, vagy ha a vágyait vagy kívánságait nem teljesítik. Sőt, a totyogók ebben a korban még nem rendelkeznek olyan verbális készségekkel, hogy el tudják mondai, mit akarnak – érzéseiket, kiábrándultságukat és vágyaikat nem képesek szavakkal kifejezni. Hogy ennek mi az eredménye? Egy erre a korra jellemző igazi hisztizés. A gyerek általában akkor hisztizik, ha fáradt, éhes, unatkozik vagy éppen túl sok inger éri. Ezért aztán néha meg is lehet előzni, mondjuk úgy, hogy gondoskodunk róla, hogy ki tudja magát pihenni, és eleget egyen, mielőtt vendégségbe mennek. Ne feledje, a hisztizés 3-4 évek kor körül abbamarad, mert ekkorra már fejlettebbek a verbális készségei, és nagyobb az önuralma is (juppííí !!!) . Addig meg vegyen egy mély levegőt, számoljon el tízig, és gondoljon arra, hogy a kicsinek ez a viharos korszaka el fog múlni.

Szellemi fejlődés

A tizenkilencedik hónapra a kisbabája öntudatos kis lurkó lesz, aki felismeri, és valószínűleg ki is tudja mondani saját nevét (Abija), és azonosítja a tükörképét. Nagy utánzó, aki buzgón részt vesz az Ön ház körüli tevékenységében (Apa a minap körmöt vágott, ezért Te is nekiálltál: találtál egy játékcsavarhúzót és azzal bizgeráltad a lábadon a körmöket :)))). Mindig segíteni akar – a padlót söpörni, behozni a postát, összehajtogatni a mosott ruhát, vagy vacsorát főzni. És bár a feladat elvégzése hosszabb időt vesz igénybe a kicsi jó szándékú segítségével, ha csak nem siet nagyon, próbálja meg játékká varázsolni a munkát. (Kérdezze meg például a következőket: „Ki tudnád válogatni a piros zoknikat?” vagy „Odavinnéd az asztalra ezeket a szalvétákat?”) Ne szegje a kicsi kedvét azzal, hogy buzgó segítőkészségét elutasítja. Eljön még az az idő, akár még jóval a kamaszkora előtt is, amikor majd kéri, könyörög, hízeleg, sőt megvesztegeti, hogy segítsen kicsit a ház körül.

Paraméterek:

Súly: 13,0 kg
Hossz: 87 cm
Fejkörfogat: 49 cm
Cicikörfogat: 50 cm
Pocikörfogat: 50 cm
Tenyér: 10 cm
Talp: 13 cm
Bicepsz: 17 cm

137.

Vasárnap hatalmas mérföldkőhöz ért a fejlődésed.
Történt ugyanis, hogy aznap ApaMamánál voltunk, aki kertes házban lakik. Mivel nagyon jó idő volt, úgy gondoltam, hogy leveszem Rólad a pelust, hogy minél szabadabban mozoghass. Még soha nem gyakoroltuk előtte, mégis minden szükség előtt szóltál, hogy „pisi”, így ki tudtunk Veled szaladni a fűre. Nagyon élvezted a szabadságot, és rájöttél arra, hogy ha kimondod ezt a szót, ahányan csak vagyunk, mind Veled foglalkozunk.
A délelőtt folyamán olyat tettünk, mint még soha: Apával kocsiba pattantunk és elmentünk Neked medencét venni, mialatt a Mamával voltatok kettesben. Először még tanakodtunk, hogy otthagyjunk-e vele, mert mégiscsak ritkán találkozol vele és újabban nagyon félős vagy, de inkább elindultunk gyorsan, nehogy meggondolhassuk magunkat. Később kiderült, hogy nem igazán hiányoztunk…
Eljött az ebéd ideje és a Mama megkínált az övéből. (Itthon vegetáriánus vagy) Ott simán elfogadtad a húst és a krumplipürét… Aztán pancsoltál a medencében, segítettél Apának kocsit mosni és kergetted a kutyát is. Még mindig csak az tetszik, ha Te vagy a vadász, az már nem jó, ha téged kergetnek.
Fél 6-kor indultunk haza. Mivel kimaradt a délutáni alvás, a kocsiban rögtön elaludtál. Sőt, fel is hoztalak a lakásba úgy, hogy fel sem ébredtél. Ez is ritka. Aztán szinte egyet aludtál reggelig :)

Hétfőn délelőtt Csesznekre kirándultunk, megnéztük a várat. Délután még lementünk a Nikiékkel sétálni egy kicsit.
Örömmel vettem tudomásul, hogy felvettek a bölcsibe!!! 26.-án szülői értekezlet.

Kedden megint csak ApaMamánál voltunk egész nap, így ott megint nem kellett pelus Rád. Pancsoltál, kutyáztál, húst ettél. Hazafele megint elaludtál a kocsiban, de nem tartott reggelig, ezért estefelé még játsziztunk. Nem volt rajtad pelus. Igaz, csak 1 órát voltunk lent, de szárazon jöttél haza. Fürdés előtt kérted is a bilit és majdnem telecsurgattad :)
A mai nap a bolton kívül nem voltunk sehol, így ma is csupaszon töltötted a napot. Megint ügyesen használtad a bilit. Mikor átmentünk a szomszédba (nem tudtam, hogy van-e bilijük), ráültettelek a Zorka wc szűkítőjével a wc-re és oda is belepisiltél. Az ráadásul annyira tetszett, hogy 2 percen belül vagy 3x kéredzkedtél rá :)
Remélem elindultál a szobatisztasághoz vezető rögös úton…

136.

Megkértem pénteken Apát, hogy jöjjön el velünk a bevásárló körútunkra, mert szombatra a bátyámékat vártuk ebédre. Először boldogan indult velünk útra. Kb. az utca végénél már kérlelt Téged, hogy légy szives ülj bele a kocsiba, mert úgy sokkal gyorsabban menne a dolog (pár hete ugyanis a boltba már gyalog megyünk, és csak a bolt ajtóban ültetlek bele a kocsiba -elővigyázatosságból- hazafelé ugyanúgy sétálunk). Természetesen jobban tetszett sétálni, mint ülni. Már majdnem odaértünk a csarnokhoz, amikor mégiscsak beletuszkolt a kocsidba :( Visszafele jövet, találkoztunk egyik baba-ismerőssel, Szonjával és az anyukájával és velük beszélgettünk úgy 20 percet. Mennünk kellett még tovább, de jöttek szembe Zorkáék is. Őket gyorsan otthagytuk, mert ki akartál szállni, üdvözölni Őt. A lottózóból kijövet, találkozunk (életünkben először) Csengével és anyukájával, és velük is beszélgettünk majd fél órát. A közelgő vihar miatt gyorsan abbahagytuk a trécselést.

Hazafelé menet Apa megjegyezte: már értem miért nem jut időd napközben semmire…de minden nap azért unalmas lehet…

Pedig, ha tudná, hogy mennyire nem az! :)))

135.

Hmmm… Nem írtam már egy ideje… Mentségem? Az nincs! Vagyis: TE! Ugyanis az egész napot a szabadban töltjük, kihasználva, hogy mindjárt vége a nyárnak. Ha esetleg eső esik, akkor szomszédolunk, vagy minket szomszédolnak.
Történt néhány dolog, amit leírnék, de egyik sem volt annnnnyira lényeges, hogy azért külön bejegyzést írhattam volna.
Anyuékat elküldtem a Kikába, hogy vegyenek kosarat a játékaidnak. Mivel nem játszol velük, csak szétszórod őket, nem látom értelmét, hogy elől legyenek, kerülgetni, pakolni kelljen őket. Mikor meghozták, a szavam is elállt: kaptál egy új babakocsit!!!
(Már beszélgettünk róla, hogy kellene egy másik kocsi, mert a réginek nem volt teteje és esőben nem védett semmi. És ha esetleg elaludtál benne, nem tudtam eldönteni, mert nem lehetett. Meg nehéz is volt tolni a kopott kereke miatt, és mert rövid volt a tolókarja hozzám viszonyítva.)
Szóval, nagyon örültem az új járgánynak, mert szép, dönthetős, elég hosszú a tolókája. Neked is nagyon tetszett. Annyira, hogy beleültettünk és ki sem akartál szállni belőle. Amikor kivettünk, olyan ordítást lezavartál, hogy csak na!

oOo

Elkészült Anyu névnapjára a meglepi: egy fotóalbum a Te képeidből. A Nikivel egy hónapig tartottuk titokban a készülő művet, amit elég nehéz volt kivitelezni. Nem teljesen olyan lett, ami nekem is tetszett volna (mert elég nagy), de a Mama így is örült neki.
Az eredeti ötlet Tinától származik, köszi!

oOo

Elmentünk a lipóti strandra a Mamáékkal. Még nem jártunk ott eddig. Nagyon tetszett a sok medence, meg a hatalmas füves terület. Nem tetszett az, hogy rengetegen voltak. Szó szerint, mint a szardíniák, úgy álltunk a medencékben. Sokszor csúsztam a csúzdán, mert nagyon tetszett. Te viszont sehogy sem voltál kibékülve a stranddal. Igaz, nem vittünk úszógumit, hanem csak karúszót és attól nem érezted magad biztonságban. Arra gondolni se mertem volna, hogy üvölteni fogsz mihelyt vizet ér a lábad. Azt hittem ez csak a kezdeti nehézségek, de mikor már sokadszorra próbálkoztunk Veled vízbe menni és még mindig nem tetszett, abba is hagytuk a próbálkozást. Pedig bejöttél velem a nagyvízbe is, szigorúan a nyakamba csimpaszkodva, de az se tetszett. Végül a Mama törte meg a jeget: Ő leült Veled a gyerekmedence partjára és együtt lógattátok a lábatokat.

oOo

2008. augusztus 2-án, nagy várakozások után megszületett a szomszéd Tünde kisfia, Zorka testvére, Kund. 4900 gr-mal és 54 cm-rel, fekete hajjal, erősen, egészségesen érkezett a kinti világra. Sajnos a kórházban besárgult, így 1 nappal később jöhettek csak haza, de annál kíváncsibbá tett.
Azóta már voltunk náluk látogatóban és teljesen elbűvölt a kissrác. Egyrészt, mert egy nyikkanásnyi hangja nem volt (pedig fájt a pocója). Aztán, mert bár nagy súllyal született, nem volt túl hurkás, viszont nagyon hosszú baba. Az a rugi volt rajta, ami rád kb. 3 hónaposan volt jó… Ettől függetlenül még gyufa ujjai voltak :)
Félretettem az elveimet, és a régi-új Apukával tejfakasztó bulit csaptunk. Mindannyian felhörpintettünk 1-1 pohár pezsgőt.
Sok-sok tejcit, erőt, egészséget kívánunk Neki az életben!

oOo

Apával (ismét) fogyókúrába kezdtünk. Nem sanyargatjuk magunkat, bár nem is akarunk 50kg-ra lefogyni. Annyi a titok, hogy az vacsira csak zöldséget (paradicsom, paprika, uborka, meg virsli és néha sajt) eszegetünk. Mellőzzük az édességet, meg az üdítőket. Nem tudom mennyire lesz tartós, de remélem, sikeresek leszünk. Apának már lement 5 kg, nekem 2 kg.
Ehhez szervesen hozzátartozik, hogy átálltam gazdaságos üzemmódra. Megpróbálok minél több pénzt megtakarítani, úgy, hogy nem költekezek ok nélkül. Rossz dolog lemondani bármiről is, de az lebeg a szemem előtt, ezután már nem kell görcsösen várni a fizetésnapot, mert kitart még pár napig a múlt havi is. Eddig sajnos az összes pénzünket elköltöttük és sokszor nem tudtuk, hogy hova vertünk el annyi pénzt. Most be van osztva a csekkre, ebédre, boltra, gyerekre való, a többit pedig elteszem, hogy ne is lássam. Múlt hónapban így maradt egy dugi 10 ezres :D

oOo

Eddig meg sem említettem, hogy tervben van, de már el is búcsúztunk a régi piros kisautónktól. Nem volt már egy mai darab (16 éves) és elég sokat kellett volna rá költeni. Nem ez játszotta a legfőbb gondot, hanem az, hogy a lakásunk eladósorban van. A kölcsönt 30 évre (!!!) fogjuk felvenni. Valószínű, hogy nem nagyon lesz lehetőségünk havi 40-50 ezres törlesztő mellett még egy autóvásárlásra is. Így inkább most gyorsan megtettük ezt a lépést, mielőtt a lakást megvennénk. A kölcsönünk 60 hónapra szól, de szeretnénk mielőbb letudni, lehetőleg 4 év alatt kifizetni. Addigra úgyis vissza kell mennem dolgozni, így 2 teljes fizetésből nem lesz akkora érvágás akár a 2 kölcsön is, mint most, 1-ből meg egy zsebpénzből.
Az autó egyébként egy népautó (Suzuzki Wagon R+), 4 éves. Nagyon tetszik benne, hogy mikor beülök, nem a földszintre kerülök, hanem inkább felfelé kell mászni. Kényelmesebb, mint a másik.
Nem jutottunk hozzá valami egyszerűen. Egy szerdai napon bementünk megnézni, papírokat aláírkálni, előleget (40 ezer) befizetni. Azt mondták, hogy a hitelre következő hét szerdáig várni kell. OK. Nem volt sürgős. Eltelt az a szerda, de nem hívtak. Csütörtökön Apa hívta őket, hogy mi van a hitellel, de még nem tudtak választ adni. Csak azt, hogy ne aggódjunk, megkapjuk, nem kell hívnunk őket, hanem majd ők hívnak minket. OK. Következő szerdán Apa megint hívta, hogy mi van már? De még mindig semmi. Majd csütörtökön már azért hívta fel őket, hogy elálljunk a vásárlástól, mert nem várunk hónapokat egy autóra. Kb. fél óra múlva hívta a bank, hogy megkaptuk a kölcsönt… Hétfőn megérkezett az egy évnyi törlesztő csekkje. A keltezés 2 nappal korábbi volt, mint, ahogy minket telefonon értesítettek a kölcsön elfogadásáról… Kocsi még sehol, mert műszakira viszik pénteken. Mikor mehetünk a kocsiért? Szerdán 2 órára. OK. Apa hívta őket fél 2-kor, hogy indul. Még ne gyere, mert fél 3-kor mennek csak ki az okmányirodába a papírokért. Apa elindult fél 3-kor. Fél óra múlva hívott engem, hogy még nincs meg a kocsi, mert az egyik kerekén egy 10 cm-es szakadás van! (Hogy ment át a műszakin???) Az ajándékba kapott üléshuzat még nem érkezett meg, azért csütörtökön kell visszajönni. Apa inkább nem kérte. Végre elhozta a kocsit, de mennie kellett tankolni, mert nem volt benne benzin. Erre hívták, hogy megvan az üléshuzat, menjen érte vissza. Hazaérkezéskor néztük, hogy nem a miénket kaptuk meg, hanem egy Horváth Csabáét, benne a dátum, hogy aug. 01. Ekkor már 7.-e volt…
Amúgy kívül-belül egy kosz az autó, az ablakokon kilátni nem lehet, a visszapillantó olyan maszatos volt, hogy nem lehetett látni benne szinte semmit. Az ülés mintha sáros cipővel össze lett volna mászkálva. De még a plafon is egy retek volt. Miért írom ezt? Mert külső-belső takarítást vállaltak… És még az eladónak volt meg a véleménye rólunk…

Ne vegyetek autót a győri Suzuki Generálnál!

oOo

Apa ma megkezdte éves szabadságolását, így 17 napig csak pihizni fog. Ő szerinte…