53.

Szilveszter alkalmából nem kívánok egyebet,

csendes léptedet kísérje szeretet.

Szívedben béke,lelkedben nyugalom,

légy boldog a következő 366 napon!

Minden kedves olvasómnak
eredményekben
gazdag,békés új évet kívánok!

52.

(((Elöljáróban megjegyzem, hogy nem szeretem az anyósom. Sőt, mondhatnám utálom. De nem fogom most lejáratni, mert nem szeretném a blog édi-bédi-habos-babos-rózsaszín feelingjét tönkretenni...)))

Reggel elmentünk ApaMamához, meglesni, hogy mit dobott a Jézuska a fa alá. Volt ott minden szuper dolog, mi egy 11 hónapos kislánynak kedvére lehet. Kaptál egy bevásárlókocsit, egy kacsa formájú húzható játékot és egy dob felszerelést. A bevásárlókocsit Apának még össze kellett szerelnie. Az egyik kerék tengelyre rakásakor meg is jegyezte, hogy miért nem figyelnek a sorjára a gyártók gyerekjátéknál? Kiderült,hogy nem sorja volt, hanem a kerék tolás közben kerregő hangot adott volna... :)

Ebédre családostul-anyósostul AnyaMamához voltunk hivatalosak. Sajnos, olyan volt, amilyenre fel voltunk készülve Apával. Idén sem csalódtunk :( Innentől nem részletezem az eseményeket... Bár kedvem lenne kiírni magamból a mérgemet, talán jobb is lenne a lelkemnek, de tartok tőle, hogy a nem megfelelő szóhasználat miatt néha elpirulnának a betűk...
Inkább csak annyit, hogy nagyon finom volt az ebéd, megint levette Anyu a vállamról a főzést, ami nagyban könnyített a helyzetemen. Itt is kaptál nem kevés ajándékot. Egy igazán csajos...: DÖMPERT. Hát, istenem, nem kell állandóan Barbie-zni egy lánynak :D Kaptál még kétféle kirakós kockát. Biztos nem mostanában fogod kirakni, de mi is vettünk egy hasonlót, aminek mind a 6 oldalán pandamacit ábrázoló képek vannak. Én nem tudtam elsőre kirakni... Ezért most olyat kaptál, aminek mindegyik oldalán helyes mesefigurák vannak (ló, nyuszi, elefánt stb.) Amíg nem megy a kirakása, addig nagyon jól lehet építkezni vele. Meg este szétszórni. Éjjel, a sötétben viszont öröm rálépni :D
Kaptál még egy simogatós mesekönyvet is, minden oldalon az állatok egy kis része finom anyagból van, jó érzés tapogatni. Már nézegetjük, és azért tetszik neked nagyon, mert egy oldalon csak egy állat van, nem pedig egy történet. Így mikor az állatra rámutatok és mondom a nevét, remélem könnyebben megtanulod a állatokat.

Itthon aztán némi riadalmat okozott az új fényképezőgép. Történt ugyanis, hogy nem tudtunk szép képet készíteni. Állandóan pöttyös lett a kép, pocsék volt a minősége. Átolvastam az egész kezelési útmutatót, ami természetesen olyan szakszavakkal íródott, hogy nem tudtam értelmezni. Sehogy sem jutottunk előbbre a kép minőségét illetően. Már ott tartottunk, hogy szerdán visszavisszük a boltba, mert tuti van valami baja. Aztán Apa elkezdte állítgatni (maga sem tudja,hogy mit...) és egyre tűrhetőbb képek születtek. Még mindig nem az igazi, de már kezd élvezhető lenni. Arra jutottunk, hogy valószínű az is baj lehet, hogy elég sötét a szobánk. Ezért hiába van nappal, fényképezéskor fel kell kapcsolni a lámpát. Mi eddig a 4 égőből csak kettőt használtunk, hisz annál is jól láttunk. Most tekertünk izzót a másik kettőbe is, és elég jó lett a minősége. Már-már meg vagyunk elégedve vele. Mondtam is Apának, hogy lehet, hogy a régi fényképezőnek nincs is semmi baja, csak be kellett volna tekernünk 2 erősebb izzót??? :D (A régi ugyanis a szobában nem készített szép képet, viszont a szabadban nagyon éleset.) Mi meg vettünk helyette egy majd 30ezres gépet...:)

51.

Életed első karácsonya :)

Már reggel nekiálltunk Apával a karácsonyfa felállításának, mégis kora délutánra lettünk kész. Apa már tegnap belefaragta a fát a talpba, ami a mai napig még az erkélyen várta a "szebb jövőt". Szóval reggel szorítottunk helyet a fának, ami nem volt egyszerű, hisz a bútoraink száma nem lett kevesebb tegnap óta. Toltuk-húztuk a kanapét ide-oda, míg rátaláltunk a megfelelő helyre. Behoztuk az előszobából a kis asztalt, amire szoktuk a karácsonyfát rakni (mert nem veszünk nagy fát sose). Apa eloldozta a kötelet, amivel össze volt fogva, és ekkor láttuk meg, hogy az egyik oldalán mintha hiányosabb lenne az ág :(. Sebaj, gondoltuk, úgyis a sarokban fog állni, így némileg könnyű helyzetben voltunk. Apa fúrt néhány lyukat a falba, mivel már rég elterveztük, hogy a fa bizony ki lesz kötve.
Addigra épp elaludtál a konyhában, így könnyen fel tudtuk díszíteni a fát. Idén kivételesen nem a hagyományos piros (Apa szerint kommunista :D) karácsonyfánk lett, hanem aranyszínű, teljesen műanyag (baba-barát) díszekkel. Miután feldíszítettük a fát, észrevettük, hogy szaloncukrot nem vettünk :D Alig hogy végeztünk a fával, fel is ébredtél. Nem azért, mert annyit piszmogtunk vele, hanem ma nagyon keveset aludtál. Biztos érezted, hogy itt valami történni fog :)
Felöltöztettelek ünneplőbe és megkértem Apát, hogy kézen fogva sétáljatok be a szobába, én meg készítem az új fényképezőgéppel ;) a videót. Mivel időm még nem volt, hogy áttanulmányozzam a működését a gépnek, a videó természetesen (!) nem sikerült, viszont lett 1-2 kép, de azok sem tökéletesek.
Mikor megláttad a villogó égőt hangos kacagásba kezdtél (én meg elmorzsoltam néhány könnycseppet a szemem sarkában...) Az ajándékokkal nem is törődtél, pedig volt bőven a fa alatt. Egész délután próbáltuk mutogatni neked, hogyan működnek az új játékok (sőt, a többit el is raktam ez időre), ültünk melletted, hogy majd csak érdeklődni fogsz irántuk, de semmi :(
Az aktuális kedvenc egy gagyi zenélő, táncoló mikulás, ami rettenetes hangon zenél. Legalább ez tetszik...

Holnap meglátogatjuk mindkét Mamát. Az ottani események beszámolójával majd jövök :)

50.

Szeretet és békesség töltse be
minden ember házát,
angyalok vigyázzák szíved boldogságát.
Legyen ünneped békés és nyugodt,
így kívánok Neked
boldog karácsonyt!

Minden kedves olvasómnak békés, boldog karácsonyt kívánok!

49.

A múlt hétnek 4 napján "dögrováson" voltam. Annyira rosszul éreztem magam, hogy felkelni alig volt erőm. Ez pedig egy 10 hónapos mellett, egyszerűen lehetetlen. Mondogattam neked, hogy Anya nagyon rosszul érzi magát, fáj a feje stb... Persze állandóan a gyomromon ugráltál, és sikongattál olyan hangon, mintha operaénekesnek készülnél.
Csütörtökön végre sikerült az orvoshoz is eljutnom Anyu segítségével (vagyis Ő vigyázott addig Rád), de ott meg annyit kellett várnom, hogy jobbnak láttam, ha hamar meggyógyulok. Mire bejutottam a dokihoz, mintha hányingerem sose lett volna, a fejem nem sajgott, semmi bajom nem volt. Azt orvostól közben megkaptam, hogy tudom-e, hogy a legjobb úton járok afelé, hogy elhízzak (nem, én nem szoktam tükörbe nézni...), meg hogy nem baj, hogy ha pár napig diétázok, mert úgyis rám fér...
Te pedig egy Tündér vagy! Hogy miért? Biztos megértettél abból valamit, hogy beteg vagyok/voltam, mivel éjszakánként általában még kétszer kelünk, a négy nap alatt pedig csak egyszer, hogy tudjak éjjel pihenni. Aranyos, nem?
Aztán pénteken, mikor gyógyultnak nyilvánítottam magam, ismét kétszer voltál fent éjjel. Meg azóta is... (Sajnos azóta meg Anyu viszi tovább a betegséget, ugyanazokkal a tünetekkel, mint én :( )

Megtanultál kimászni a kiságyból :) Picur korodban kivettünk két rácsot a többi közül, mert az éjjeli etetéskor én nem vettelek ki sose, és a kezem csak így fért be hozzád. Egyik nap reggel még sziesztáztam egy kicsit, mikor hallom a kis talpak csattogását a habtapin. Egyrészt örülök neki, hogy már ezt is tudod, hisz a fejlődésének ez is egy fontos állomása, de még előttem is rejtély, hogy pl.porszívózáskor hová foglak tenni ezután?
Apa szerint el kell pakolnom esténként az útból mindent, nehogy a vak sötétben átessél rajtuk. Mondtam neki, hogy éjjel mihelyt felsírsz, már ott is vagyok az ágyad mellett, így nem lesz időd kimászni, mire Apa mondta, hogy majd egyszer nem sírva fogsz ébredni, kimászol, megütöd magad valamiben és sírni fogsz. Mondtam, hogy ennek kevés az esélye, de megtettem, amit kért.
Azon az éjjelen felsírtál ugyan, én mentem is az ágyadhoz,erre Te már ott voltál a lábamnál...

48.

Katától kaptam a felkérést, hogy írjam össze a kedvenceimet:

-könyv: nem vagyok nagy olvasó, de felnőttként elolvastam a Kisherceget, és nagyon tetszett. Talán mert annyi idősen már érthető... Inkább újságot és magazint bújok. Érthető okokból a Kismama és a Baba magazin a kedvenc.

-film: Barátok Közt függő vagyok! Annyira, hogy a szülésem napján addig nem mentünk be a kórházba, míg meg nem néztem az aktuális részt :) Ezen kívül a meséket nagyon szeretem: Shrek 1, 2 (3.-at még nem láttam), Verdák, Z, a hangya... Tv sorozatok: Vészhelyzet, Dr.House

-színész: ???

-zene: én ritkán hallgatok zenét, de ha igen, akkor csak magyar előadót. Pl.Republic, Tankcsapda, Hooligans, a "nyálasak" közül Desperado.

-ital: most éppen a tescos szőlő. Vagy cola. Absztinens vagyok, hogy a munkatársaim kiközösítettek, mert a névnapokon nem ittam az egészségükre. Lehet, hogy bunkóság, de én nem fogyasztok alkoholt. Senki kedvéért...

-étel: imádok enni!!! Meg is látszik rajtam ;) Az állati belsőségeken, meg a tengeri herkentyűkön kívül jöhet minden.

-évszak: ha nem lenne ilyen trópusi a miénk, akkor a nyarat szeretném... Ezért a szeptembert szeretem :)

-állat: kutyát nagyon-nagyon-nagyon szerettem volna, de jött a kislányom, és ezért inkább nem lett.

-hobbi: míg rengeteg szabadidőm volt, addig üvegmatricát festettem,meg dekupázsoltam. Elméleti síkon érdekel minden, ami sk.

-abszolút kedvenc jelenleg: a családom! 5 éve nem hittem volna, hogy balomon a férjem, jobbomon a kislányom fog ölelgetni... Imádom Őket!

Tovább adom a lehetőséget Nikinek, Mankának és Ricsi-Anyának (Gyöngyinek) !

47.

Szeretném figyelmetekbe ajánlani kedves ismerősöm tegnap született blogját.
Nikinek hívják, van egy kislánya, Dorina, aki most volt 1 éves. Tudni kell rólunk, hogy gyerekkorunkban egy lépcsőházban nőttünk fel, de akkor valahogy nem kerültünk közel egymáshoz. Én elköltöztem pár házzal arrébb, majd mikor megtudtam, hogy babát vár, már szorítottam értük. Kicsit talán irigykedtem is, hogy én miért nem? Aztán pár hét múlva megtudtam, hogy én is... Mikor megtudtam, hogy ő már megszült, megint irigykedtem, hogy én miért nem? Aztán pár hét múlva én is...:)
Azóta nagyon jóban vagyunk, megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, bár kicsit sem hasonlítanak a csajok egymásra. Sétálunk együtt, meg össze is járunk, és a lányok annyira jól érzik magukat a másik társaságában!

Megígértettem vele, hogy ha nem is minden nap, de gyakran irkáljon, mert nagyon jó lesz később olvasni ezeket a sorokat ;)

A cím pedig: Dorci-baba

46.

Pénteken Anyu munkahelye is rendezett Mikulás ünnepséget egy művelődési központban. Volt kb. 50 gyerek, a pár hónapostól a tizenévesig. A Mikulás megérkezése előtt egy bizonyos Jégkirálynő tartott nagyon helyes műsort a Mikulás elveszett csizmájának megkereséséről, a kisgyerekek bevonásával. Mondtam Anyunak, hogy nem hiszem,hogy végig fogod ülni egy félórás műsort és még utána az ünnepséget is. Azt mondta, azért rendezték ilyen helyen, hogy a gyerekek tudjanak tekeregni.
A legnagyobb meglepetésemre nem volt szükség a nagy térre, mert annyira lekötött a csillogó ruhájú és hajú Jégkirálynő és műsora, hogy végig az ölemben ültél. Vigyorogtál, meg sikongattál. Én meg a fa hangommal énekeltem Neked az elhangzott dalocskákat. Tetszett,mert többségét már ismerted valamennyire.
Mikor meglett a Mikulás csizmájának párja, előmerészkedett az Öreg :). Minden lurkót név szerint szólított. Voltak nagyobbak, akik felkészültek az eseményre és verseltek. Annyira aranyosak voltak! Azt mondta Rólad a Mikulás, hogy tudja, hogy már tudsz járni és hogy szeretsz ajándékot kapni. Ekkor eléggé féltem, hogy ne kezdjed rázni a fejed (mert újabban mindenre rázod a fejed...), mert az elég vicces lett volna :) Kaptál egy elég nagy csomagot és hazajöttünk.

oOo

Szombaton délután hőemelkedésed lett :( Semmi más bajod nem volt, ezért nem is aggódtam miattad. Estére 38 fokos lettél, ezért adtam neked nurofent. Hajnalban mikor megébredtél, már nem volt meleg a homlokod.
Délelőtt újra hőemelkedésed lett, de nagyon virgonc voltál. Elmentünk bevásárolni, de Apával kint maradtatok, nehogy bemelegedjél. Kb.10 percet voltam bent, amikor Apa hívott, hogy hol vagyok már ennyi ideig, mert már üvöltesz. Mondtam neki, hogy menjetek haza, majd megyek utánatok. Már csak 50m-re lehettem otthontól, mikor megint hívott, hogy hol vagyok. Mondtam, hogy az iskola sarkán (az van a házunk mellett). Mire Ő: nem tudja melyik iskolánál, mert itt nincs iskola. (Mert még el se indultatok a bolttól haza...:S) Mire egymásra találtunk végre, persze megkaptam, hogy miért kell nekem lázas gyerekkel sétálni... Mihelyt megláttál, az ordítás mintha nem is lett volna. Hazaérésünk után első volt, hogy megmérjem a lázad. Popsiban 36,3...! Egyszerűen csak anyás voltál :D Azóta szerencsére semmi.

oOo

A hétfői nap nagy szenzációja, hogy megittál 100ml vaniliás tejet, és most árgus szemekkel figyelem, hogy nincs-e valami elváltozás? Ezidáig nincs.

oOo

Ma reggel az keltett riadalmat, hogy eltűnt Apa lakáskulcsa. Kerestük mindenhol, ami csak számításba jöhet (meg ami nem), de sehol nem volt. A slusszkulcs a járókában volt, gondoltam a másiknak is ott kell lennie valahol. 3x is megnéztem a konyhában, de semmi. Már épp arra gondoltam, hogy nem kerülhetett-e a szemétbe, amit a bátyám reggel éppen kivitt, amikor a fagyasztó alatt megpillantottam... Persze most is megkaptam a magamét :(, de az a lényeg, hogy megvan.

oOo

Nagyon örülök neki, hogy megtanultad kikapcsolni a számítógépet, így egy gombnyomásra tűnik el 2 nap szorgalmas írogatása :)

45.

A Mikulás ünnepség után megtanultál kapaszkodás nélkül felállni!!!
Kezek-lábak a földön, popsi az égben, térdek remegnek... nagyon szép látvány!

Anyuéknál van egy Micimackó-utánzatú plüss mackó, aminek kemény műanyag az orra. (Mellesleg én kaptam, hogy az érettségi alatt segítsen nekem. Segített.) Ahányszor megyünk azt a macit mindig elő kell venni, hogy megkóstolhasd az orrát. Egyszerűen imádod. Itthon is van egy hatalmas Micimackó, de ennek nem kemény az orra. Napjában többször is megkóstolod, de mégse az...
Tegnap Anyuék Mikulása is járt nálunk, és egy olyan érdekes Micimackót hozott, ami összecsukott állapotban maci, szétnyitva pedig kispárna. A lábában meg nyugtató gyöngyök vannak. Arra az esetre, ha a gyereken elhatalmasodik a hiszti, ezt morzsolgatva megnyugszik. Ki fogjuk próbálni... De nem műanyag az orra. Tudom, mert már tesztelted.

Tegnap végre sikerült vennem olyan ágynemű huzatot,ami nem kínai,nem fogja meg a testünket reggelre,nem csúszik ki belőle a takaró és nem kerül mégsem egy vagyonba.(Mert, ha én valamire azt mondom, hogy nem drága,a z biztos úgy is van. Amilyen fukar vagyok...) És szép is.

44.

Mint ismeretes, kedden bébicsősz voltam a szomszédban. Én már napokkal előtte felkészültem mindenre, bár elég jól ismerjük egymást Zorkával. Délután fél 2-től fél 5-ig tartott a vigyázás. Ebből a Zorka fél 2-től 4-ig aludt... Nagyon nem sikerült megtapasztalnom, hogy mégis hogy bírnék két gyerekkel. Pedig bennem is egyből az vetődött fel, hogy ilyen lesz, ha lesz kis tesó. Hát ilyen biztos nem lesz akkor :D

oOo

Este jött hozzánk a házi Mikulásunk. Nagyon izgultam, hogy miként fogadjátok. Attól féltem, hogy nagy sírásnak leszünk szemtanúi, és nem ez a cél.
Kopogott a Mikulás, titeket pedig kiküldtük, hogy nézzék meg ki az. Elsőnek Szonja (26 hónapos) szaladt az ajtóba, majd mikor meglátta a hatalmas piros ruhást, kicsit megtorpant. Addigra Zorka(19 hónapos) is ott volt, de Őt egyáltalán nem hatotta meg a látvány. Rólad meg ne is beszéljünk! Álltál az ajtóban és hangosan kacagtál!
Lehuppant a Mikulás a székbe és magához rendelte a legidősebbet. Annyira megszeppent szegény, hogy attól féltem, abba is kell hagynunk az egészet. De Anyukája a segítségére sietett, és kezdett feloldódni a kislány. Igaz a verset nem mondta el, de én hallottam tőle, úgyhogy jelentem, tudja! Végül még egy mosolyt is elengedett.
Zorkát csak az ajándék érdekelte. Őt aztán meg sem hatotta a vadidegen melák Mikulás, nem volt berezelve egyáltalán (pedig ha Apa itthon van, inkább be se jön a szobába. Talán mert nem ismeri, tart tőle.) Teljesen természetesen viselkedett. Nagyon aranyos volt Ő is.
Te pedig csak ültél ott előtte, húzkodtad a piros köpenyt, és ha tudtál volna beszélni, biztos megkérdezted volna: Apa, minek ez a felhajtás??? Annyira egyértelmű volt Neked, hogy az apja a Mikulás, hogy azóta is arról beszélgetünk, hogy ha már most sem lehet "becsapni" Téged, mi lesz később???

oOo

Ma is bébiszitter voltam. Megvártam míg elalszol, és átköltöztünk a szomszédba. Sajnos nem aludtál eleget, mert egy óra múlva már fent is volt. Tudtam, hogy ennek később, konkrétan 6-7körül fogjuk kárát látni, ezért megpróbáltalak visszaaltatni, de nem hagytad magad. Mikor normál esetben ébredni szoktál, addigra lettél álmos. Muszáj volt elaltatni téged, mert nagyon nyűgös voltál, Zorka meg még aludt. Mire elaludtál, addigra Zorka felkelt... Meglátott engem és első szava: Szabiii??? Pedig az Anyukája meg az Apukája kedden felváltva érdeklődtek, hogy nem hiányoznak-e neki??? Hát, nem... :D
Még hagytuk Téged egy kicsit aludni, aztán felébresztettelek, mert nem akartam, hogy éjjel 11-kor még járd a köröket a szobában.
Végre aktívan felügyeltem a gyerekeket. Egy teljes órát. Nagyon büszke vagyok!

43.

A héten elég sok lesz a tennivalóm: ma vigyázok a szomszéd kislányra, Zorkára, mert az anyukája gyerekeknek tart foglalkozást a Plázában a Mikulással.
Holnap délelőtt együtt várjuk Tündével a védőnőt, aki a múlt héten bejelentkezett hozzánk. Volt már ilyen, akkor itthon ültem Veled egész nap, aztán mégsem jött :(.
Holnap délután jön hozzánk a saját Mikulásunk, akit már nagyon várunk. Leírhatom nyugodtan, hogy Apa lesz az, mert mire olvasod ezeket a sorokat, már úgysem fogsz hinni benne...

Csütörtökön is felügyeletet vállalok, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy állok helyt ebben a szerepben. Túl sok dolgom nem igen lesz, mert Zorka ez időtájt alszik, az apukája meg 4 körül megérkezik... de akkor is annyira várom már!

Pénteken délután 5-kor Anyu munkahelyére jön a Mikulás. Küldött meghívót is! A hét végén pedig jó lenne időt szakítani, hogy megnézzük a belvárosban felállított Betlehemet, Mindenki Karácsonyfáját és a Mikulást a rénszarvasokkal.

Erre a hétre "csak" ennyi jutott...