90.

Tegnap itt voltak a bátyámék, mert rég láttak Téged, és megköszöntöttek engem, mert ma van a szülinapom. Kaptam tőlük 2 csajos pólót. A bátyám félt, hogy nem fognak tetszeni, de kár volt, mert én már csajos cuccokat hordok :) Neked meg hoztak egy nagyon helyes kondi cipőt. Piros, és úgy néz ki, mint a focicsuka. Nagyon tetszik Neked is, mert mióta megvan, le se vehetem Rólad. Még aludni is abban akartál. Mivel nem engedtem, így az alvás is elmaradt.Hely hiányában, két turnusban ettünk. Neked mindegyik ételt felszolgáltam, úgy, mint: csirkepörkölt, pörkölt szaft, nokli, rizs, rántott hús. Csak a 2 utóbbit fogadtad el. Pedig a többi is finom volt. Sebaj, de legalább már eszel, és ez jó :) Ebéd után megkóstoltad a fagyit is, eszegettél az Ági tortájából. Hamar elrepült az idő, és mentek haza.

Nekiálltam eltakarítani az ebéd maradékát és a romokat, mikor Apával együtt sétáltatok ki a konyhába, kezedben egy díszdobozos orchideával. Apa mondta Neked, hogy: add oda Anyának!, mire Te egy jól irányzott mozdulattal kidobtad a szemétbe…:) Hosszú percekig nem bírtuk a nevetést abbahagyni :)

Délután 6-kor már erősen dörzsölgetted a szemed, ezért lefektettelek aludni azzal a kijelentéssel, hogy 1 óra múlva felkeltelek. Nem kellett, mert fél órával később felültél az ágyban, és inni kértél. Odaadtam, és visszaaludtál. Végre jól kineteztem magam és fel se tűnt, hogy már 9 óra van. Gondoltam, most már nem keltelek fel, aludj, amíg jól esik. Megmelegítettem a tejed és miközben ittad, át is öltöztettelek, mert csupa pisi voltál. Sem a peluscserére, sem a body leváltására nem ébredtél fel :) Mi is lefeküdtünk, hogy hátha éjfélkor gondolod úgy, hogy inkább játszanál. Alig hogy becsuktam a szemem, már magyaráztál is. Apa odabandukolt érted, és átcipelt közénk, ahol békésen aludtál tovább. Mikor teljesen keresztbe fordultál, és szinte lerúgtál engem az ágyról, jobbnak láttam, ha visszaviszlek a helyedre. Tisztába tettelek, hogy nehogy megint átázz. 2 óra lehetett ekkor. Elmentem letusolni, elmostam a tejes üveged és lefeküdtem. 4 órakor ébredtél újra, odafeküdtem melléd, és megittál egy egész üveg teát. Én szerintem előbb elaludtam, mint Te, ezért ott ragadtam melletted. Reggel az első nyöszörgésre kimentem, és melegítettem tejet. Ránéztem az órára, 6 óra volt átállítás előtt. Vagyis este 6-tól reggel 6-ig aludtál egyfolytában, ami 12 óra!!! Még soha nem aludtál ennyit…
Reggel ébredés után, az első dolgod a cipő felhúzása volt :)

A gyógyszerrel kapcsolatos tapasztalataim: első nap 8-kor kaptad meg, fél 9-kor már alig láttál az álmosságtól. Éjjel csak 4-kor keltél fel. Második nap már ettél reggelit, ebédet és vacsorát. Aznap éjjel már 5-kor keltél. Harmadik nap ettél reggelit, tízórait, ebédet és vacsorát. Este nem kaptad meg az adagod, mert ez volt a tegnapi nap. Ma már ettél reggelit, és remélem, folytatod ezt a jó sorozatot. Bízom benne, hogy gyógyszer nélkül is menni fog az evés és az alvás is :)

89.

Itt ülök a gépnél és neteznék egy kicsit. Nem hagyod :( Hosszú percek óta csak a hiszti megy, felkéretkedsz az ölembe, felveszlek, akkor inkább lent lennél, így leteszlek. És kezdődik elölről. Most azt találtam ki, hogy ha már úgyis üvöltesz torkod szakadtából, megmasszírozom az ínyedet, mert azt mindig szereted. És mit érzek??? Felül mindkét oldalon egy-egy jó nagy fog áttörte az ínyt. Mindegyiknek még csak az egyik sarka van kint, de már ez is haladás! Kb. egyforma nagyságúak. Ezek a sorrendben a 8. és 9. versenyzők :)

88.

Most érkeztünk haza az orvostól, aki megvizsgálta a vizeletedet. Már nincs benne se fehérje, se genny, se vér! Doktor bácsi gyógyultnak minősített. Jupppíííí! Mivel étvágyad egyáltalán nincs, (reggel és este egy-egy üveg tejen kívül nem veszel magadhoz táplálékot, csak teát) kaptál egy szirupot. Peritol a neve, mellékhatása: étvágyfokozó, testsúlynövelő. Míg a váróban voltunk megettél két darab apró pogácsát, és a haza úton további másfelet. Remélem, visszatér a régi jó étvágyad! Mivel ma ilyen ügyes voltál, és ilyen hamar meggyógyultál, vettem Neked egy felfújható teknőst, amivel még vidámabb lesz az esti pancsolás :)

87.

Tegnap újat tanultam Apától:

-ha én eszek, és Te kérsz belőle, akkor nekem kell etetni Téged, mert Ő nem turkál bele a tányéromba
-ha Apa eszik, és kérsz belőle, akkor is nekem kell etetni Téged. Apa nem tud, mert Ő eszik…
-ha Apa fürödni megy, akkor hagyjak ott csapot-papot és figyeljek Rád, mert különben állandóan nyitogatod a fürdőajtót, és úgy kimegy a meleg
-amíg én fürdök, Neki nem kell otthagyni csapot-papot, hogy figyeljen Rád, hanem nyitva kell hagynom az ajtót, hogy kényelmesen ki-be tudj járkálni, és ne hisztizd át azt a negyed órát
-Apa nem tudja ez idő alatt a vacsira szánt tejet sem megmelegíteni Neked, mert nem tudja mennyi ideig kell mikrózni, inkább hallgatja a hisztit
-a saját reggeli tejét tudja mennyi ideig mikrózza...

86.

Azzal kezdem, hogy lázad, hőemelkedésed egyáltalán nincs, a gyógyszer elfogyott, kontrollra szerdán megyünk vissza. Az étvágyad még mindig nem jött meg :(

Sajnos, a húsvét nem úgy zajlott, ahogy szerettem volna :(

Kezdődött azzal, hogy elmentünk pénteken délelőtt Apával bevásárolni, hogy a hétvégi őrületet kikerüljük. Elköltöttünk egy rakat pénzt(15 ezer Ft-ot) és még így is maradtak el dolgok szombatra. Mikor hazajöttünk, megpucoltuk az ablakokat, mert már nagyon rájuk fért. Megjegyzem, hogy Apa pucolt többet. Délután nagyon nyűgös voltál itthon, ezért úgy 6 óra tájban lementünk sétálni. Elmentünk a virágboltba, ahol sziklakerti virágot vettünk. Az éjjel a szokásos volt, 3x-i ébredéssel. Az utolsó negyed 7-kor. Ekkor felöltöztem és lementem boltba. Először a henteshez, mert eltetettük a húst. 7-kor nyitott :( Aztán a pékségbe, hogy legyen kenyerünk. Nem volt kenyér :( Aztán a boltba, hogy a sütibe legyen túró. Nem volt túró :( Visszamentem a henteshez a húsért, de már csak itthon vettem észre, hogy kevés lett a levesbe való húsos csont. Visszamentem, hogy veszek még, de nem volt. Hazajöttem, és Te még mindig aludtál! Elég későn álltam neki az ebédfőzésnek, és igyekeznem kellett, mert délután sétát terveztünk Nikiékkel. Sétáltunk egy nagyot, hogy tudjatok aludni egy kicsit, de nem akartatok. Elmentünk egy cukrászdába somlói tortát venni. Utána pedig aranyeső ágat szedtünk a húsvéti asztaldíszbe. Az utca elejére értünk, mikor úgy döntöttél, hogy elalszol. Emiatt tettünk még néhány kört, pedig nem volt valami jó idő. Mikor már majdnem fáztunk, hazajöttünk közösen. Mi összeraktuk az asztaldísz, ti pedig rosszalkodtatok :) Miután végeztünk, elkísértük a Nikiéket haza, és felmentünk a Mamáékhoz.

Vasárnap Apa a tv antennát szerelgette, mi pedig az erkélyen elültettük a pénteken vett virágokat. Én lapátoltam a cserépbe a virágföldet, Te pedig ki onnan. Annyi föld volt az erkélyen, amennyi egy kertben sincs :) Míg aludtál, én megcsináltam az ebédet. Aztán jött a Mama és a kapucsengőre felébredtél. Hozott Neked húslevest, bele tésztát, husit, és a zöldségekből még pürét is csinált Neked, hogy hátha majd enni fogsz végre…de sajnos nem :( Most legalább a Mama is látta, hogy nem én nem adok enni, hanem Te nem vagy hajlandó megülni egy percre sem(bár ez még nem is lenne gond), és nem nyitod ki a szádat. Így elég nehéz etetni… Délután Apa hisztis lett, ezért felkerekedtünk sétálni, remélve, hogy az úton elalszol. Már indultunk volna haza, mikor kidőltél. Felmentünk a Mamához, ahol kocsistól kitoltunk Téged az erkélyre, hogy tudj aludni egy jót. Így is lett, mert közel 2 órát szundítottál. Mi meg neteztünk a Mamával addig. Elég késő volt, mikor hazaindultunk.

Hétfőre közös állatkerti sétát terveztünk Nikiékkel. Reggel kinéztem az ablakon és láttam, hogy szakad az eső :( Ez a túra elmaradt. Mikor felébredtél, Apa meglocsolt mindkettőnket, nehogy elhervadjunk. Cserébe csokitojást kapott Tőled. Átmentünk a Mamáékhoz, ahol a Nyuszi rengeteg édességet szórt szét. Te kaptál egy kiskosarat, és szedegetted bele a csokikat. Mikor végeztél, kibontottad majdnem mindegyiket és meg is kóstoltad őket. Kaptál ropit is, meg Kubut. Ez utóbbi nem tetszett túlságosan. Hazajöttünk, -az úton természetesen elaludtál- és neki álltunk (volna) ebédelni. A sonka, amit erre a napra vettünk, bűzlött és a kukában végezte. Csak úgy, mint a maradék somlói, az összes mandarin és az összes paradicsom. Nagyon mérges voltam, mert nem kevés pénzbe kerültek. Megfogadtam, hogy soha többé nem veszek előre ennyi mindent. Megint csak sokat aludtál, amit az érkező vendéget zavartak meg. Katinkám jött családostul, mert már nagyon rég nem találkoztunk. Szerencsére jól elvoltál a kislányával, Verával, aki 31 hónapos. Ha valami rosszat csináltál, ő egyből rendre intett. Ha elestél, ő egyből felsegített. Ha telepakolta a játékos vödröt, ő egyből a kezedbe nyomta, hogy vihesd. Nagyon aranyosak voltatok :) Egész nap szinte semmit nem ettél :( Kezdek komolyan aggódni miattad. Az eddig úgy szeretett húslevesből is talán csak 2 kanállal ettél. Vacsorára egy pohár joghurtot nagy nehezen beléd erőltettem, majd megittál egy üveg tejet és elaludtál. Egy óra múlva felébresztettelek a peluscsere miatt. Fél 10-kor mégis sikerült elaludnod. Még álmodban megitattalak egy fél üveg tejjel. Egészen reggel 7-ig bírtad. Egyszer sem keltél fel!!! Megkaptad a reggeli tejet és még vissza aludtál egy órára. Végre kipihenten ébredtél :) Nem lehetne minden nap így csinálni????

85.

Apa meglocsolt...

...cserébe tojást kapott.

84.

Erdőn-mezőn kinyílott a bársonyos
barka,
Félénken megremeg a húsvéti nyúl
bajsza.
A tél nyomai végleg eltűnnek,
Legyen nektek is kellemes az ünnep!

Kellemes húsvétot mindenkinek!

83.

14. hónap

Igaz, már jócskán elmúlt 19.-e, de nem hagyhatom el ezt a bejegyzést sem. Ebben a hónapban nem voltunk a védőnőnél, ezért ezek az adatok itthoniak.

Súly: 10,90 kg :((((((
Hossz: 83 cm
Fej: 48 cm
Cici: 47 cm
Poci: 47,4 cm
Tenyérke: 9,5 cm
Talpacska: 12,5 cm
Egyik sem változott múlt hónap óta…

Testi fejlődés

Figyeljen meg egy totyogót, amikor játszik – egy parányi tudóst lát munka közben. Mire tizennégy hónapos lesz a kicsikéje, nagy örömmel vesz föl, tanulmányoz és minden bizonnyal meg is kóstol minden tárgyat, amit csak a laboratóriumában (otthon) talál. Különösen vonzók számára az alsó fiókok, kihúzgálja a ruhadarabokat, a lábasokat és fazekakat, műanyag mérőedényeket, vagy bármit, amit kis kezével meg tud fogni. És bár fizikailag minden képessége meglenne rá, nem hajlandó visszatenni semmit oda, ahova való. A szülő szempontjából ez a kis játék meglehetősen fárasztó lehet, hiszen hányszor képes valaki összehajtogatni ugyanazt a pulóvert? De a baba számára ez a játék a finom mozgások gyakorlását, vagy a kéz- és lábizmainak fejlesztését jelenti. Nemsokára azok a fürge (és erős!) pici ujjak integetni tudnak majd, csókot dobni, és egy gyönyörű szép képet rajzolni Önnek.

Szociális fejlődés

Több mint valószínű, hogy a kisbaba az első év folyamán nemigen kérdőjelezte meg az Ön tekintélyét. Most azonban, hogy egyre inkább a tudatában van saját autonómiájának, lassan, de biztosan bekerül a szótárába a „nem” szó. Bármit kérdez tőle (Menjünk haza? Segítesz anyunak felhúzni a cipődet?), ugyanezt a választ kapja. Bár a „nem”-ek egyre gyakoribbak és határozottabbak, ahogy a gyerek közeleg a dackorszaknak is nevezett kétéves kor felé, tudni kell, hogy ez a fejlődésnek egy múló, ám szükséges fázisa. Ahhoz, hogy a totyogóból egyéniség váljék, el kell Öntől távolodnia, sőt, akár lázadnia is, és ennek ebben a korban a legkönnyebb módja, ha ellenkezik, és nemmel válaszol a kérdéseire, kéréseire vagy felszólításaira. Lehet, hogy ez a hirtelen változás a viselkedésében próbára teszi az Ön türelmét, de van fény a nem-alagút végén. Ahogy a kicsike a most következő hónapokban egyre érettebbé válik, viselkedése is mindinkább együttműködő lesz, és egyéniségét kreatívabb és pozitívabb módokon fogja kinyilvánítani.

Szellemi fejlődés

Mivel annyi minden van a világon, ami új és csábító a totyogó számára, úgy tűnik, hogy igen rövid ideig tud csak odafigyelni egyvalamire, állandóan az egyik lenyűgözően érdekes tevékenységtől a másikig kapkod. De a kicsik számára, akik teljesen más időbeosztásban élnek, mint a szüleik, néhány perc már nagyon hosszú időnek tűnhet, és tíz perc, amit a játékok, a kirakósok, könyvek vagy anyu táskájában matatással eltölt, örökkévalóságnak tetszik. Igaz, hogy a kicsik gyakran képtelenek egy dologra pár percnél tovább koncentrálni, ne feledje, még van szabad hely a földön, amit nem pakolt tele, és annyi új dolog, amit még nem fedezett föl!

82.

Március 18. : Sajnos, benne vagyunk rövidke életed legkomolyabb lázában :( A történet úgy kezdődött, hogy tegnap reggel Apa nem érezte jól magát, így nem ment el dolgozni. Mi pedig a Nikiékkel elindultunk sétával egybekötött bevásárló túránkra. Először elkísértük őket a védőnőhöz méreckedni. Addig mi tettünk néhány kört a rendelő körül, és megetted a tízóraira szánt tönkölykockát és a joghurtot is. Mikor végeztek, elmentünk a virágnagykerbe, mert a Niki húsvéti asztaldísszel készül a Dorinának. Az oda úton mindketten kidőltetek :) Ha már ott voltunk, nem jöhettünk haza üres kézzel :) kitaláltam, hogy mi lenne, ha készítenénk egy kis virágos tálkát húsvétra, benne apró virágokkal, kis nyuszival, aranyeső ággal, rajta apró tojásokkal… Megvettük a hozzávalókat, de Te épp felkeltél és keltegetted a Dorinát is, hogy ne unatkozz hazafelé :) Komoly fél óra volt az alvás. Még el kellett mennünk boltba, majd hazafelé vettük az irányt. Mivel Apa nem csinált semmi fontosat, megkértem, hogy játsszon Veled, míg én odateszem az ebédet főni. Mikor kint végeztem a dolgommal és bejöttem, láttam, hogy miközben Apa simogatta a hátad, Te békésen szunyókáltál :) Örültem neki, mert kevésnek találtam a délelőtti fél órát. Egészen fél 6 –ig húztad a lóbőrt. Furcsálltam, mert nem szoktál ennyit aludni. Mikor a peluscserére került a sor, és jól megfogdoztalak, éreztem, hogy meleg a kis tested. Átmentünk a Mamához, mert már nagyon a szemedbe lógott a hajad elől, és Ő vállalta, hogy levágja. Eleinte kicsit furcsa volt, hogy mostantól nem lóg a nyakba a hajad, meg nem kell a szemed elől eltűrni, de nagyon aranyos vagy így is :) Este 8-kor már lázas voltál, ezért a vacsi mellé adtam lázcsillapítót, hogy tudj aludni. Egy óra múlva megmértem a lázad és 39,3 volt. Felkeltettelek és irány a fürdő, hűtő pancsolásra. Féltem, hogy nem fog tetszeni, mivel úgy keltettelek fel, és hideg lesz a víz, de nagy meglepetésemre nagyon élvezted. Fél órányi pancsolás után hangos sírás közepette kivettelek. Lefektettelek és viszonylag gyorsan elaludtál. Éjfélkor mértem újra a lázad, 37,0 volt.

Március 19. : Reggel ébredéskor már 39,6 volt. Egyből vittelek fürödni. Megint megleptél, ugyanis torkod szakadtából üvöltöttél…mikor kivettelek. Közben felhívtam az orvost, hogy mit csináljunk, mert a lázcsillapító és a hűtőfürdő ellenére is magas a lázad. Mondta, hogy fogjunk fel pisit és délelőtt menjünk el hozzá. A váróban elég sokan voltak, így jobbnak láttuk, ha kint várakozunk. Apa közben hazaautókázott a babakocsiért, mert csak estél-keltél a sárba. Mikor sorra kerültünk, Apa még nem ért vissza. A doktor bácsi megvizsgált, és megnézte a pisit. Azt mondta, hogy van benne fehérje, genny, és vér is. Írt fel lázcsillapító kúpot és antibiotikumot. Elmentünk a patikába, de egyik sem volt raktáron, vissza kellett menni értük este 6-ra. Még a délután folyamán is volt lázad, de nem adhattam be a lázcsillapítót, így megint hűtőfürdőztél. Nagyon élvezted. Mikor Apa meghozta a gyógyszereket, egyből kaptál kúpot, és nekiálltunk elkészíteni az antibiotikumot. Ez idáig mindent megkóstoltam, ami csak a szádba került, így ezt is. Szörnyű volt!!! Annyira keserű volt, hogy még egy órával később is éreztem a számban. A doki szerint bele kell keverni joghurtba, és úgy ehető. Nem az. Az egész pohár joghurt olyan rossz ízű lett, hogy nem is voltál hajlandó enni belőle többet. Nagyon megijedtem, mert ez volt az egyetlen, amit megettél. Apa ötletére beletettük teába. Köztudott, hogy annyit bírsz inni, hogy egy felnőtt is megirigyelné. Megkóstoltad a teát, érezted, hogy más az íze és nem kellett több. Egész este nem fogadtad el többé a teát. Apa még megpróbálta, hogy csak azért is beléd erőlteti a gyógyszert, de kértem, hogy fejezze be, mert én nem bírom nézni az üvöltésed. Felhívta az orvost, hogy mi tévők legyünk? A gyógyszerre ugyan szükséged van, de szerintem nem minden áron. Mondta, hogy tudja, hogy nagyon keserű ez a gyógyszer, és ha nem sikerül beadnunk, akkor menjünk vissza és ír fel másikat. Az esti lefekvés előtt megmértem a lázad, és örömmel állapítottam meg, hogy nyoma sincs :) Az éjjel egész nyugisan telt, csak egyszer ébredtél fel. Megittad a teát és aludtál is tovább.

Március 20. : reggel fél 10-ig aludtál. Hőemelkedés és láz nélkül :) Ébredés után elmentünk a boltba, majd az orvoshoz. Szerencsére nem voltak sokan, mint tegnap és hamar sorra kerültünk. A doktor bácsi felírta a gyógyszert és már mentünk is. Sajnos az étvágyad nagyon rossz, nem is tudom mivel lehetne javítani rajta. Egész nap mondod, hogy „ami” (hami), de nem fogadsz el semmilyen ételt. Kiváltottuk a gyógyszert, és nagy szerencsénkre elfogadod. Igaz, le kell fogni közben, de legalább a szádat kinyitod.

81.

Mivel tegnap szinte egész nap szakadt az eső, nem voltunk se sétálni, se boltban. Utóbbit nem bánom, mert volt itthon ebédnek való és így legalább nem költöttem a pénzt feleslegesen. Délutánra sétát beszéltünk meg a Nikivel, mégpedig a Sparba. Hiába esett az eső, mi felkerekedtünk. Nagyon nem vettetek észre belőle semmit, mivel volt esővédőnk. Mikor megérkeztünk, egyből vettem nektek sajtos rudacskákat. Bementünk a Brendonba körülnézni. Itt jegyzem meg, hogy kinéztem egy nagyon szuper szekrényt a leendő szobádba, és Apa is áldását adta az ötletemre. Látatlanban. Mentünk tovább az áruházban, mikor feltűnt, hogy nincs már a kezedben sajtos rúd. Végig figyeltem a kezed, ezért el nem dobhattad. Vagyis megetted :) Kaptál másikat. Csak hamar az is eltűnt. Meg még 2 ezután. Örültem neki, hogy ezt legalább megeszed, mivel nagyon nehéz eltalálni az ízlésed. Vettünk még Apának és nekem is egy-egy parfümöt, majd hazaindultunk. Sokkal jobban esett az eső, mint mikor elindultunk. Jól eláztunk, mire a Nikiékhez értünk. Még beszélgettünk a lépcsőházban vele, ti pedig sétáltatok fel-alá. Te ölelted a Dorkát, ő pedig adta a cuppanós puszikat. Mi még felmentünk a Mamáékhoz. Ott tudtam meg, hogy holnap (vagyis ma) az ünnep miatt nem lesz nyitva semmilyen bolt. Gyorsan felhívtam Apát, hogy menjük el valamelyik boltba, mert én nem vettem a hétvégére semmit. Eljött elénk a boltba és bevásároltunk. Elég későn értünk haza, gyorsan vacsoráztunk, majd eltettük magunkat holnapra (vagyis mára). Az éjjel viszonylag jó volt, abból a szempontból, hogy csak kétszer keltél fel. Viszont ¾ 6-kor ébresztőt fújtál keserves sírás kíséretében :( Nem tudtalak semmivel megvigasztalni. Nem kellett se víz, se tej. Odavettelek kettőnk közé, de nem lett jobb. Mivel vadul rágtad a kis kezed, Apa javaslatára bekentem az ínyedet ecsetelővel. Ettől kicsit jobb lett, és sikerült elaludnod is. Ennek az volt az ára, hogy engem majdnem lerúgtál az ágyról. Áthurcoltam magam a Te ágyadra és folytattuk az alvást 8-ig.

Tegnapi észrevételem: kb. egy hete minimális mennyiségben iszod csak a tápszert. Ez azért gond, mert eddig ez volt a vacsorád. Akármennyit ehettél a mi vacsoránkból, akkor is elfogadtad utána az egész üveggel. Múlt héten vettünk is 2 dobozzal, mert fogytán volt. Azóta nem iszod :(

80.

Az éjszakáink egyre szörnyűbbek :( !!! Kislányom, nem fogod sose átaludni az éjszakát??? Pár napja, minimum 3x kelsz éjjel. Többnyire inni kérsz, de van, amikor egy hát simogatás is elég. Szerencsére fel sem ébredsz. Csak bedugom a szádba a cumisüveget és már iszod is. Mivel annyit iszol, amennyi az üvegben van, de a pelenka nem tud igazán sok folyadékot elraktározni, ezért cselhez folyamodtam: csak félig töltöm teával az üveget, így mikor elfogy az innivaló belőle, ki is dobod :) Ma kipróbálom, hogy nem teát kapsz éjjel, hanem csak vizet, hátha csak azért iszol ennyit, mert édes az itóka. Már délelőtt óta csak vizet iszol.

Próbálom tanítgatni az állatok nevét, és azt, hogy mit „mondanak” egy képeskönyv segítségével. Már meg tudod mutatni melyik a cica és a nyusznyusz. Arra a kérdésre, hogy „mit mond a kutya?” azt mondod, hogy: ciccic… valaki félreinformált.
Az esti pancsolásba annyira belejöttél, hogy elég nagy hisztit csapsz, mikor kiveszlek a kádból. Rájöttél, hogy a mosóporos pohárral nagy mennyiségben lehet kimerni a vizet. Tegnap már tartanom kellett attól, hogy sikerül eláztatni az alattunk lakókat.

Napközben ezzel szoktad szórakoztatni magad:

- mosópor szétszórása az előszobában- kukából kipakolás
- hűtő és fagyasztó ajtajának kitárása
- fazekak kiszedése a szekrényből, üvegfedőkről fogantyúk letörése -minden nap egyet
- fiókokból kipakolás napi szinten párszázszor –nem értem ezt miért nem unod meg úgy, mint a játékokat???
- cipők, papucsok felpróbálása apró lábaidra, majd végig csoszogás bennük a lakáson

79.

Apának nagyon-nagyon boldog névnapot kívánunk!!!

Délelőtt lementünk a boltba, majd a vissza úton (hála a korai kelésnek) elaludtál. Ez idáig nagyon kevésszer tudtalak úgy felcipelni az emeletre, hogy nem ébredtél fel, de a mai egy ilyen alkalom volt. Sőt, le is tudtalak vetkőztetni. 11 óra volt ekkor. Szerencsére főznöm nem kellett, mert maradt vasárnapról, és a diétába is beillett. Fél 1-kor hívott a Niki, hogy nincs- e kedvünk sétálni, mert ragyogó napsütés van, és a Dorka nem hajlandó aludni. Mondtam neki, hogy mikor felébredsz, felhívom őt és megyünk. Ilyen sokat még talán soha nem aludtál… Megetted az ebédet (rántott hús rizibizivel) és elindultunk sétálni. Elmentünk homokozni is.

Aztán feltámadt a hűvös szél, ezért elindultuk haza. Mikor kiderült, hogy a Nikinek van mérlege, felcsillant a szemem és elmentünk hozzájuk. Ott aztán jól kitomboltátok magatokat, és érdekes módon nem hisztizett egyikőtök sem félpercenként. Kivétel az volt, amikor becsuktuk a szobaajtót, elzárva ezzel az utat a szemeteshez. Fél 7-kor indultunk haza. Megcsináltam a diétás vacsorát. Apa meg csak ámult-bámult, hogy mennyit eszek fogyókúra alatt. Pedig nem volt sok, és csak is olyat ettem, amit szabad (főtt tojás, uborka, virsli, paradicsom, sajt). Viszonylag hamar elaludtál, de az éjszaka rémes volt. 3-4 alkalommal is fent voltál, mert belegabalyodtál a takaródba, és nem tudtál kiszabadulni… Reggel 7-kor már ébresztőt fújtál :( azóta csak szenvedsz, hisztizel, semmi nem jó, pedig leszedtem már egy rakat játékot is… Megyek és megpróbállak valamivel lefoglalni.

78.

Miután Apa sokadszorra adta a tudomásomra, hogy a net miatt keveset foglalkozom Veled, ezért úgy döntöttem, hogy – fájó szívvel- de a blogírást abbahagyom. Ha már egyszer eddig szorgalmasan írogattam, nem fogom teljesen felszámolni a naplót, csak az internetes változatot nem írom tovább. Sajnos, mindezt nem olyan formában közölte velem, ahogy illik, hanem elég csúnya szavakkal illetett engem, így még rosszabbul esik. Az egész napomat tönkretette ezzel, de nem számít. Az is nagyon bánt, hogy estére úgy viselkedett, mintha nem történt volna semmi. Sőt, tegnap, mikor közöltem vele, hogy törlöm magunkat az iwiwről is, megkérdezte, hogy azért csinálom, mert szólt, hogy sokat netezek? Mert netezzek nyugodtan…Ezek után majd felrobbantam!

Apa ma délelőtt elment szavazni a Mamával, mi pedig ketten maradtunk. Nekiálltam kicsit összerakodni, és elkezdtem az ebédet főzni. Vagyis sütni, mert fasírt, rántott hús volt rizibizivel. Apának csináltam még desszertet is: madártejet. Míg én sütöttem a húst, Te kihoztad a konyába a takaród meg a párnád és megágyaztál magadnak a földön. Fél 12-kor el is aludtál. Behoztalak az ágyadba és főztem tovább. Mikor az ebéd elkészült, elmosogattam, összesöpörtem. Te jó sokat aludtál, kb. 2 órát.

Délután szerettünk volna megnézni egy filmet, de nem hagytad. Amíg ment a film, végig hisztiztél, pedig játszottam Veled közben. Mikor kikapcsolta Apa a filmet, a hiszti is elmúlt. Mivel így nem lehet filmet nézni, elvittelek fürödni. Igaz, ekkor még csak fél 8 volt, de nem tudtam mást csinálni Veled. Elég sokáig pancsoltál önfeledten. Megmostam a hajad. Nagyon ügyesen hátra hajtod már a fejedet a kezemre, bár még mindig félsz attól, hogy esetleg nem tartalak meg. Vacsora után hamar elaludtál. Bár ekkor már 9 óra is elmúlt.

77.

A fürdésről: pici baba korod óta gond a fürdés. Na, nem a Te fürdetésed, hanem az enyém. Mikor megszülettél, ketten kellettünk a szertartáshoz. (Ha Apa nem ért haza a fürdetésre, akkor vagy a Mamát kellett áthívni, hogy segítsen, vagy áttettük a pancsolást reggelre. Akkor viszont már muszáj volt, mert annyira összekakiltad magad, hogy egy egyszerű tisztába tevés már nem segített :) ) Apa erős alkarján pihent akkor a buksid (első hónapokban szinte az egész tested), én pedig végeztem a mosdatást. Gyorsan, mert végigüvöltötted az egész macerát. Akkoriban sokszor éjjel 11-éjfél körül tudtam elmenni tusolni, mert a legváltozatosabb időkben voltál hajlandó elaludni. Aztán, ahogy nődögéltél, Apa bevállalta, hogy beül melléd fürdeni. Ezt szerettem, mert ez idő alatt kényelmesen el tudtam mosogatni, összedobálni a szétszórt játékokat és megcsináltam az esti tápit. Igaz, akkor is későn jutottam be a fürdőbe, de legalább volt némi rendszer az életünkben. Idővel szűkös lett kettőtöknek a fürdőkád, így Apa kiszállt mellőled. Amíg Te fürödtél, én a kis HOKEDLIN ültem végig, nehogy belefulladj a kétujjnyi magas vízbe. Sajnos az esti mosogatás elmaradt :(, örültem, hogy a vacsidat el tudtam készíteni időre. Szintén éjjel volt, mire megfürödhettem. Most, kb. egy hete azt teszteljük, hogy míg Te pancsolsz, én kiszökök megcsinálni a tápit, majd mikor Téged felöltöztetlek, gyorsan letusolom magam. Ebben az a jó, hogy emberi időben ágyba kerülünk mindannyian, és még a kedvenc sorozatomat is látom :) Hátránya, hogy nem bírsz csak bent, vagy csak kint maradni, ezért végig tárogatod az ajtót. Közben ki-be rohangálsz, szinte két helyen vagy egyszerre. Mikor épp bent vagy, szeretsz engem csak bámulni, valamint tapogatni, mikor be vagyok kenve tusolóval… Ezen kívül tekergeted a mosógép gombjait, és kihasználod, hogy nem érlek el, ezért kiborítgatod a mosóport (meg engem). Ezeket mind nagyon élvezed, mert hangos kacagások közepette tudatod velem. Én annyira nem szeretem…

76.

Drága Cicám!

Úgy döntöttem, hogy mivel még nagyon rövid ideje (a világegyetemhez képest :) ) írom a naplót, ezért még változtathatok rajta bőven. Mostantól tehát a napló nem csak bele a nagyvilágba, hanem egyenesen Neked szól. Továbbra is publikus lesz, örülök, ha más is olvas és megírja a véleményét. Bele is kezdek.

A hétvégénk nem volt túl jó :( Először is esett az eső, rettenetes vihar volt mindkét nap. Olyan szél volt, hogy sok helyen kéményeket, tetőket bontott le. Apa szombaton dolgozott és nagyon ideges volt, mikor hazajött. Eddig sem tolerálta, hogy eleven kiscsaj vagy, de ma aztán…! Megkértem, hogy menjen le boltba üdítőért, de neki nem volt hozzá kedve. Én lementem volna veled, de mire felöltöztünk volna mindketten, addigra bezárt a bolt. Azt persze nem ajánlotta fel, hogy menjek le egyedül, addig majd ő vigyáz rád. Végül nem ment le senki a boltba, ittam vizet. Természetesen nem haltam bele, de ha Apáról van szó, én soha nem mondok ilyet, hogy nincs kedvem valamihez. Aztán megkértem, hogy menjünk ki együtt a Tescóba, de egyre idegesebb volt velem, és közölte, hogy fáradt, mert dolgozott, hagyjam végre békén. Jól megbántott a modorával és a beszólásaival. Aztán persze én tehettem mindenről… Mert ilyennek nevellek! Az este további részében nem is szóltam hozzá, de ez kicsit sem hatotta meg. Másnap is ment dolgozni, de még csak bocsánatot sem kért az előző nap miatt :( Mikor hazajött, úgy viselkedett, mintha semmi nem történt volna :( Megkérdezte, hogy kimenjük-e a Tescóba, akarok-e üdítőt venni, lemegy ő a boltba, mert úgyis esik az eső…Sőt este, mikor Téged altattunk (közöttünk) megpuszilt Téged is, és engem is, pedig nem nagyon szokott…

Talán beléd bújt a kisördög, de pár napja nem unatkozok melletted. Most az a módi, hogy az előszobában felveszed a cipőinket, papucsainkat (természetesen fordítva-vagyis a sarka van a lábujjadnál) és végig csettegsz benne a lakáson. Ez nem kis zajjal jár :( Megcsinálod a vendégek cipőjével is :(((

Ma délelőtt kimentél a konyhába, és feltűnt, hogy nagy a csend. Kimentem utánad és láttam, hogy a zsemlemorzsás doboz a földön, Te pedig ülsz a morzsa közepén és kis kezeiddel söpröd jobbra-balra. Az én hibám! Miért nem tettem el a dobozt? Összesöpörtem és bejöttünk. Hamarosan megint megléptél. Utánad mentem és ültél a szemetes mellett, egyik kezedben a tejes doboz, a másikkal pedig a dobozban maradt pár csepp tejet söpörgetted jobbra-balra. Kidobtam a dobozt feltöröltem a konyhát, és bejöttünk a szobába. Próbáltalak lefoglalni többféle játékkal is (rajzoltunk zsírkrétával, poharakból tornyot építettünk, gyűrűket rúdra fűztünk, képeskönyvet nézegettünk…) de pár percnél tovább nem maradtál egy helyben. Míg én olvasgattam, Te kimentél a konyhába, kivetted a kukából a tejes dobozt és a papírtörlőt, amit az előbb használtam és ugyanazokkal a mozdulatokkal, mint én, törölgetted a padlót :) Az én hibám! Miért nem figyelek Rád jobban?
Újra feltöröltem és megint bejöttünk enni. Mikor megint megszöktél, egyből mentem is utánad, nehogy megint takarítanom kelljen, de nem voltam elég gyors, mert addigra már fejre is állítottad a szemetest :S Az én hibám! De miért is??? Újra összetakarítottam és végre becsuktam a konyhaajtót :) Nem Te lennél, ha ennyiben hagynád a dolgot! Először ütötted az ajtóüveget. Mikor Rád szóltam, abbahagytad. Aztán kimentél a fürdőbe és kivetted a mosóporos dobozból a mérőpoharat. De nem ám így egyszerűen, hanem alaposan szétszórva a mosóport a szőnyegen és az előszobában :S Ekkor már kezdtem ideges lenni… ja, mindez abban a fél órában történt, míg itt ültem a gép előtt. Nem egész nap. Egyszerűen itthon nem tudlak lekötni semmivel :( viszont, ha esik az eső, ki se mehetünk :( Nagyon várom már a jó időt!!!