Kikérdeztem az egész családot, de csak azt írom le, ami ránk vonatkozik:
A házasságunkról: leírta előbb az én, majd Apa nevét a papírra. Ezeket egyből összekapcsolta, és azt mondta, hogy minket ott fent már összekötöttek, így ez a két ember egymáshoz van rendelve. Nem lesz válás belőle, mert teljesen egyforma a karmánk. Apa érzékenyebb (?), és befelé fordulóbb (?), én pedig aggódó vagyok és önbizalom hiányba szenvedek (mindkettő igaz). A Szabina nagyon okos, másfél évesen szobatiszta volt, most pedig folyékonyan beszél (ezeket a Mamának mondta). Szeret velünk lenni, szeret minket. Nem munkás ember lesz belőle, hanem ki kell taníttatni, főiskolára, egyetemre járatni (úgy lesz). Nagyon határozott, de szeret bújni is, szereti kimutatni az érzelmeit (igaz).
Az én munkahelyemről azt mondta, hogy nagyon labilis, igen rosszul megy most a szekere (igaz). Kérdeztem, hogy munkanélküli leszek-e, és azt mondta, hogy ha a kisgyerek miatt nem kell táppénzre mennem, akkor nem (mivel ApaMama átvállalja a betegápolást arra az időre, így ez megoldottnak tekinthető).
Apa munkahelyére azt mondta, hogy most az sem szárnyal, de az eléggé biztos (melyik szárnyal mostanában???).
Az egészséggel kapcsolatban azt mondta, hogy nagyon keveset iszok, és vigyázzak, mert vesekövem lehet emiatt (igaz, de már változtattam rajta). Az én bal petefészkemnél lát valami eltérést, gyulladást, nézessem meg orvossal. Kérdeztem, hogy újra tudok-e terhes lenni? Azt mondta, hogy semmi rendelleneset nem lát, műtétre nem lesz szükség.
Apának a testileg egészséges, a torka gyenge (igaz), a jobb lába nagy igénybevételnek van kitéve (igaz), sok a sava (igaz).
2 gyereket lát (nem még, hanem összesen), a következő kb. 3 év múlva fog jelentkezni :) Egészséges lesz, és sokkal rövidebb lesz a vajúdás, mint az 1.-nél (nála 24 óra volt, így nem is bánom, ha rövidebb lesz. Na, meg a 3 év is megfelel).
A lakással kapcsolatban azt mondta, hogy ez a miénk, nem fognak innen kitenni minket. Idén nem, de jövőre megtudjuk venni (hát jobban örülnék, ha 4 év múlva tudnánk megvenni, mert akkor telik le a lakás takarékpénztár... de ha már jövőre is úgy állunk anyagilag, akkor hajrá!). Nem ez lesz örökre a lakhelyünk, hanem ez egy ugródeszka a valódi előtt.
Anyagiak: milliomosak nem leszünk (a francba!!!), de mindig lesz annyi pénzünk, amennyire szükségünk van. Nem fogunk éhezni, és a számlákat is tudjuk fizetni.
Belenézett a tenyerembe és azt mondta, hogy nagyon hosszú az életvonalam, és nem most, de utazást lát benne a tengerhez, repülővel.
Azt is mondta, hogy ki kéne tanulnom egy pedikűrös szakmát és feketén azzal foglalkozni, mert azzal nagyon sok pénzt tudnék keresni munka mellett. Mondtam neki, hogy sajnos nagyon csúnya, ekcémás a kezem, azt mondta, hogy ez nem ekcéma, hanem tejallergiás vagyok. Kérjek az orvostól vérvizsgálatot, mert ez tutira az. Ne egyek semmilyen tejes dolgot, se joghurtot, tejfölt, és a szalámikat is mellőzzem, mert azokban is benne van a tejfehérje. 2-3 hét és el fog múlni (megpróbálom kiiktatni, és kíváncsi leszek)...
oOo
Eljöttek szülinapot, névnapot ünnepelni a bátyámék. Míg én jósoltattam, addig ők, meg a Mama felügyelt téged. Mikor hazajöttem, az Ági aludt, a Robi meg elment boltokat nézegetni. Próbáltalak a csendesebb játékok felé irányítani, de nem nagyon sikerült. Mikor a Robi megjött, csak őt ugráltattad: ezt nézd meg, azt nézd meg, gyere ide, menj oda... ő meg hagyta magát.
Közösen átmentünk a Mamához ebédelni. Persze nem tetszett a tányér, a kanál, az ülési rend... nehezen tudtunk pár kanál levest beléd könyörögni. Utána viszont ettél uborkát, krumpli pürét, meg husit is. Na, nem sokat, de azért fogyott. Az Ági elment lefeküdni, és te is mellé. Csak aludni nem akartál. Aztán jött a Robi, meg én, és 3-an kb. 15 perc alatt el is altattunk. Úgy 2 órát aludtál. Nem sokkal később megjött Apa is. Vele azért ettél rendesen.
Aztán előkerült az én gyerekkori babám, meg egy régi pelenkád. A Mama megmutatta, hogy kell pelenkázni. Pár perc múlva hallom, hogy elégedetlenkedsz: a pancba! máj medint bepisilt. állandóan bepisil. nem szól, tudod? pisis a bugyija. És ezt nagyon sokszor eljátszottad, mi meg dőltünk a röhögéstől. Aztán elszomorodtam, mert néhányszor megverted a baba popsiját, mert bepisilt. Hiába magyaráztam el, hogy én sem verlek meg, ha Te bepisilsz, akkor is folytattad. Remélem ezt nem mutogatod a bölcsiben...
Vasárnap: már napokkal előtte idegesek voltunk, mert behívtuk ApaMamát vigyázni rád, míg mi elmentünk a munkatársamhoz. Délelőtt gyorsan megfőztem, 11-kor már az asztalnál ültél és mondtad, hogy éhes vagyok, kéjek husit enni. Így nem vártuk meg a Mamát az ebéddel, hanem ettünk nélküle. Apa elment a Mamáért, mi meg leszáguldottunk a boltba. Siettünk haza, hogy gyorsan letehesselek aludni, hogy mire megjönnek Apáék, addigra aludj. Szerencsére összejött, így a Mamának csak felügyelnie kellett az alvásod.
Elmentünk a munkatársamhoz, mert kölcsönkértem tőle a kondigépét. Szeretnék jó pár kilótól megszabadulni. Megnéztük a házukat, irigykedtünk egy kicsit, majd hazajöttünk. Itthon egy rihegő-röhögő kislány fogadott minket. A Mama elmesélte, hogy kerestél engem, mikor felébredtél, de nem találtál, így a Mama is jó volt. Persze, mert őt lehet ugráltatni. Miután hazajöttünk még 2 órát játszottál vele, mentesítve engem a fegyelmezés alól.
Szerencsére hiába való volt az aggódásunk, ilyen feltételekkel jöhet máskor is. Legfeljebb mi néha lelépünk. Délután és este is ettél sokat, végül már nem adtunk, mert féltettük a pocakodat.
Hétfő: a bölcsiben azzal fogadtak, hogy bepisiltél. Amúgy éjjel is. De ettél szépen, és sokat. Elmentünk a Mamával levenni a pénzt. Közben vagy 5x kezdtél rá a hisztire, más-más okból: elvettem a motort, mert össze-vissza mentél vele az úton, aztán a Mamának nem akartad fogni a kezét, aztán bele akartál ülni a kosárba, aztán ki akartál szállni belőle... Végül megnyugodtál és sikerült normálisan hazaérni. Aztán itt hagytalak Apára, elmentem boltba. Közben dumcsiztam Anitával és Csengével is. Nagy édes kiscsaj, aranyosabb, mint a képeken :) Mikor hazajöttem, már hintáztál. Azzal kezdted, hogy síjtam. De miért? A falja pacsáltam asz üdítőt...
Fél 6-kor elővettem a gyurmát, hogy játszunk vele. Nagyon jól el voltál vele. Nem is kellett beavatkoznom, csak ott ülni melletted. Mutogattad, hogy mit csinálsz éppen: tutac, vijág, lepte, halasta, angyalta, tajácsonypa, pénz. Fél 8-kor vittelek el fürödni. Vagyis pont 2 órát játszottál egy játékkal. Ennyit számít, hogy 3 játék van szem előtt, a többi eldugva a szekrényben pihen. Mindig veszek elő belőle egyet-egyet, és így nem unod meg olyan gyorsan, sőt, néha úgy veszed, mintha akkor kaptad volna :)
Sajnos, mostanában megint kiszállsz a kádból és vizesen szaladgálsz körbe a lakáson. Nagyon félek, hogy elcsúszol és csúnyán megütöd magad, meg azért is, hogy nehogy megfázz, mert nagyon nem hiányzik egy betegség! Szinte félpercenként rád nézünk a kádban. Ha nem mászol ki, akkor meg mered ki a vizet a kádból. Csak hogy ne unatkozzak...
Közösen átmentünk a Mamához ebédelni. Persze nem tetszett a tányér, a kanál, az ülési rend... nehezen tudtunk pár kanál levest beléd könyörögni. Utána viszont ettél uborkát, krumpli pürét, meg husit is. Na, nem sokat, de azért fogyott. Az Ági elment lefeküdni, és te is mellé. Csak aludni nem akartál. Aztán jött a Robi, meg én, és 3-an kb. 15 perc alatt el is altattunk. Úgy 2 órát aludtál. Nem sokkal később megjött Apa is. Vele azért ettél rendesen.
Aztán előkerült az én gyerekkori babám, meg egy régi pelenkád. A Mama megmutatta, hogy kell pelenkázni. Pár perc múlva hallom, hogy elégedetlenkedsz: a pancba! máj medint bepisilt. állandóan bepisil. nem szól, tudod? pisis a bugyija. És ezt nagyon sokszor eljátszottad, mi meg dőltünk a röhögéstől. Aztán elszomorodtam, mert néhányszor megverted a baba popsiját, mert bepisilt. Hiába magyaráztam el, hogy én sem verlek meg, ha Te bepisilsz, akkor is folytattad. Remélem ezt nem mutogatod a bölcsiben...
Vasárnap: már napokkal előtte idegesek voltunk, mert behívtuk ApaMamát vigyázni rád, míg mi elmentünk a munkatársamhoz. Délelőtt gyorsan megfőztem, 11-kor már az asztalnál ültél és mondtad, hogy éhes vagyok, kéjek husit enni. Így nem vártuk meg a Mamát az ebéddel, hanem ettünk nélküle. Apa elment a Mamáért, mi meg leszáguldottunk a boltba. Siettünk haza, hogy gyorsan letehesselek aludni, hogy mire megjönnek Apáék, addigra aludj. Szerencsére összejött, így a Mamának csak felügyelnie kellett az alvásod.
Elmentünk a munkatársamhoz, mert kölcsönkértem tőle a kondigépét. Szeretnék jó pár kilótól megszabadulni. Megnéztük a házukat, irigykedtünk egy kicsit, majd hazajöttünk. Itthon egy rihegő-röhögő kislány fogadott minket. A Mama elmesélte, hogy kerestél engem, mikor felébredtél, de nem találtál, így a Mama is jó volt. Persze, mert őt lehet ugráltatni. Miután hazajöttünk még 2 órát játszottál vele, mentesítve engem a fegyelmezés alól.
Szerencsére hiába való volt az aggódásunk, ilyen feltételekkel jöhet máskor is. Legfeljebb mi néha lelépünk. Délután és este is ettél sokat, végül már nem adtunk, mert féltettük a pocakodat.
Hétfő: a bölcsiben azzal fogadtak, hogy bepisiltél. Amúgy éjjel is. De ettél szépen, és sokat. Elmentünk a Mamával levenni a pénzt. Közben vagy 5x kezdtél rá a hisztire, más-más okból: elvettem a motort, mert össze-vissza mentél vele az úton, aztán a Mamának nem akartad fogni a kezét, aztán bele akartál ülni a kosárba, aztán ki akartál szállni belőle... Végül megnyugodtál és sikerült normálisan hazaérni. Aztán itt hagytalak Apára, elmentem boltba. Közben dumcsiztam Anitával és Csengével is. Nagy édes kiscsaj, aranyosabb, mint a képeken :) Mikor hazajöttem, már hintáztál. Azzal kezdted, hogy síjtam. De miért? A falja pacsáltam asz üdítőt...
Fél 6-kor elővettem a gyurmát, hogy játszunk vele. Nagyon jól el voltál vele. Nem is kellett beavatkoznom, csak ott ülni melletted. Mutogattad, hogy mit csinálsz éppen: tutac, vijág, lepte, halasta, angyalta, tajácsonypa, pénz. Fél 8-kor vittelek el fürödni. Vagyis pont 2 órát játszottál egy játékkal. Ennyit számít, hogy 3 játék van szem előtt, a többi eldugva a szekrényben pihen. Mindig veszek elő belőle egyet-egyet, és így nem unod meg olyan gyorsan, sőt, néha úgy veszed, mintha akkor kaptad volna :)
Sajnos, mostanában megint kiszállsz a kádból és vizesen szaladgálsz körbe a lakáson. Nagyon félek, hogy elcsúszol és csúnyán megütöd magad, meg azért is, hogy nehogy megfázz, mert nagyon nem hiányzik egy betegség! Szinte félpercenként rád nézünk a kádban. Ha nem mászol ki, akkor meg mered ki a vizet a kádból. Csak hogy ne unatkozzak...
Egyszer nem néztél volna rám...:
7 megjegyzés:
Amíg olvastam a jósnős írást,végig borsodzott a hátam!:)))
Jókat jósolt,mégha nem is lesztek milliomosok.:)))
Ezek szerint Te hiszel az ilyenekben?
Fura,mi most éppen másra keressük a megoldást.:PPP
Szabi Te nem semmi csaj vagy!:)))
Ügyesen elmókolsz egy valamivel.:)))Olykor nekem is jobb akár egy darab zacsi is, mint a játék..PPP
Pusza!!
Hihi.. jósnő témát kiveséztük...
ezek szerint tanuljak meg fényképezni? ;)
Jajj, én úgy örülök, hogy újra itt vagy! :)
Ja, és miből jósolt a nő? Kártyából? Tenyérből?
Én már nagyon régóta szeretnék elmenni, de nem ismerek egy megbízhatót sem. :)
Bius: én most voltam nála másodszor. és mivel első alkalommal 90%-ban bejött, amit mondott, így gondolom, most is be fog jönni. pedig jósolt jót is, rosszat is.
(ami nem jött össze, az az, hogy nincs tesója a Szabinak, de akkor is mondtam neki, hogy nem szeretnék még egyet pár évig.)
Én is meglepődtem, hogy meddig nem unja meg az egyfajta játékot, de ezek szerint el kell rejteni előle mindent és néha elővenni 1 db játékot, akkor talán értékelni fogja.
Anita: nem! hiába aranyos a fényképeken is, a többiek sajnálhatják, hogy nem ismerik élőben:)))
Timi: úgy jósol, hogy van egy darab papír előtte és felírja a nevet. és abból, ahogyan leírja sok mindent mond. miért kicsi betűkkel írta, miért csúnyán, hol helyezkedik el a papíron stb. aztán megkukkolta a tenyerem és úgy olvasott belőle, mintha könyv lett volna, láttam, ahogy olvassa a sorokat.
még meg is mutatta, hogy hol szerepel a tenyeremben a tengerhez utazás, kérdezte is, hogy látom-e? de én ott pont nem láttam semmit, még egy árva vonalat se...
én nem ismerem őt, csak anyu munkatársának az anyósa :) de mivel elsőre sem csalódtam benne, így most is elmentem. persze nem élek aszerint, hogy ő ezt mondta, de utólag furcsa átgondolni, hogy ezt is említette. és nem csak jót mond, mondja azt is ha rosszat lát, és sajnos az is bejött neki :(
Kiváncsi vagyok a jósnőre,hogy mennyire fog bejönni neki a jóslata,kicsit olyan érzésem van,hogy általánosságokat mondott,ami szinte mindenkire igaz,na de ne nekem legyen igazam.Csak egy példa: a második szülés ált. sokkal könnyebb,mint az első például,a csak egyet emelnék ki.
És sokat kellett fizetni?Ne válaszolj,ha nem akarsz.
Jó kis móka azért a gyurmázás...
örülünk,hogy visszatértél.
Ilgya: most én is úgy éreztem, hogy nem volt olyan alapos, mint az első alkalommal... azért is írtam, hogy nem teljesen ilyenre számítottam.
47 percet voltam és 3000-et kért. Anyu 25 percet volt, neki 1500-öt kellett fizetni.
Most már akármilyen háború is lesz belőle, én be nem fejezem az írást többé... max. ha a Szabi kéri, de az még odébb lesz :)
:) Megmosolyogtatott ez a jósnő. :) Ezek tényleg bárkire igazak lehetnek, a második szüléses dolog is, amit Ilgya is írt, plusz a munkahelyek "döcögő szekere" (naná, gazdasági válság van) és a megmarad a munkahelyed, ha nem kell táppénzre menned (mint ált. mindenki másnak)... :))) Nagy kópé ez a jósnő, ettől függetlenül azt kívánom, hogy minden jóban legyen igaza, sőt még több jót kívánok.
Az, hogy Cicamók milyen ügyes, kétségtelen, de ehhez jósnő sem kell!! :)
Megjegyzés küldése