351.

Péntek:

• elment a Mikulás a bölcsibe. Szóltam előre a Szilvi néninek, hogy ne erőltessék rád a Mikit, mert nem akarom, hogy rossz élményed maradjon vele kapcsolatban. Aztán a Szilvi néni azzal fogadott, hogy nagyon jól érezted magad, énekeltél a többiekkel, elfogadtad az ajándékot, megsimogattad a szakállát. Te még azt is mondtad nekem, hogy te nyitottad ki neki az ajtót. Hogy ez így is volt-e, sosem tudjuk már meg :)

Szombat:

• mikor mentem reggel a suliba, láttam a virágbolt előtt egy üldögélő Mikulást. Arra gondoltam, hogy hazafelé is ott lesz, én bizony elviszlek hozzá. Csodák-csodájára ott volt (elég hideg volt aznap). A délutáni alvásod után fel is öltöztünk és elindultunk. Már messziről ki lehetett szúrni őt, aminek nagyon megörültél. Amint hallható közelségbe kerültünk, valahogy elszállt a bátorságod. Ott tipródtunk vagy 20 percet, először én kértelek, hogy ülj oda mellé, mert le akarlak fotózni, de nem mertél. Aztán úgy gondoltam, hogy akkor hazajövünk, mert minek maradjunk? Akkor meg nem akartál elmenni. Úgy 10x biztos mondtad, hogy mindjárt odamegyek hozzá, aztán végül mégsem :( Kaptál tőle szaloncukrot és eljöttünk haza.

• délután Pázmándra mentünk a barátainkhoz, ahol már 5 gyerek bulizott. Hirtelen megint inadba szállt a bátorság, és teljesen leblokkoltál. Nem távolodtál tőlem 1 méternél messzebb. Hamarosan feltűnt az ablakban a Mikulás, majd be is jött. Olyan síri csend lett, hogy csak na. Tornasorba álltatok gyorsan és kezdődött a móka. Mindegyikőtök úgy meg volt szeppenve, hogy azt hittük, sírás lesz a vége, de szerencsére tartottátok magatokat. A Mikulás mindenkiről tudott egy-két rossz szót is mondani, így mindegyikőtök kapott a popójára a virgáccsal (Józsika nem ír leckét, Dani nyíg, Maja piszkálja a tesóját, te pedig hisztis vagy). Viszont biztos nagyon jók is voltatok idén, mert sok, és hatalmas csomagokkal lettetek gazdagabbak. Majdnem mindegyik gyerek bele is ült a Mikulás ölébe egy fotó erejéig, csak épp te nem. Nálunk közös családi fotó készült (mert idén is Apa vállalta a Mikulás szerepét).
  Később a Józsika majdnem lebuktatta a Mikulást, amikor azt feszegette, hogy olyan hangja volt, mint a Szilárdnak, meg érdekes, hogy akkor volt itt, míg ő elment dolgozni... Aztán valahogy talán sikerült meggyőzni őt :)

Vasárnap:

• még este kikészítettük a cipőinket az asztalra, és tettünk kekszet, meg tejet a Mikulásnak, hogy ha erre jár, ne maradjon éhes. Reggel miután megfésültelek, hogy jól mutass a fényképeken :) egyből a kis asztalra fókuszáltál. Örültél, hogy tett a cipődbe zörgős Mikulást, de talán annak még jobban, hogy a miénkbe is rakott valamit.
  Lementem a boltba reggeliért, és hoztam fel karamellás tejet. Mikor megláttad, elvetted tőlem, és azzal ugráltad körbe a lakást, közben meg azt kiabáltad, hogy köszi-köszi-aranyos vagy, Anya!

• a Mamánál ebédeltünk. Természetesen ott is járt a Mikulás, hozott 2 nagy csomagot, egy rózsaszín papucsot, egy barbie-s sapkát meg egy zenélő hasonmását. Annak volt a legnagyobb sikere... igaz, a dobhártyám majd' kilyukadt tőle...
  Finom volt az ebéd, de a csokibevitel miatt csak levest ettél, majd hosszú alvás következett.

• Itthon este, míg fürödtél, összeállítottuk a karácsonyi csomagjaidat, sőt Apa úgy döntött, hogy teszünk el belőle a szülinapodra is, mert egyszerre nagyon sok lesz megint és nem foglalkozol semmivel. Idén hanyagoljuk a csomagolópapírt, úgyis mindenki széttépkedi, meg Mikulásra kaptál jó néhány ajándéktáskát, így abba kerülnek az ajándékok. Szerencsére idén gyorsak voltunk (voltam...) és már mindenkinek meg a maga ajándéka, már csak a karácsonyfa meg a menü hozzávalói hiányoznak.
  Nagyon várom már a karácsonyt!!!