32.

Úgy tűnik elég korán dicsekedtem el Mankának azzal, hogy milyen ügyesen közlekedsz le és fel az ágyról. Tegnap hiába figyeltünk rád ketten, mégis sikerült fejjel lefelé landolnod. A szoba nagy %-a habtapival van lefedve, mégis megtaláltad azt a kicsi helyet, ami kimaradt. Nem elég, hogy elég nagy kékes-lilás pukli lett a homlokodon, még az orrod is vérzett. Először megijedtem, hogy biztos eltörött a kis pisze, de szerencsére csak lekarmoltad esés közben. Elég jól vérzett, el is kented az arcodon, úgy nézett ki, mint egy bunyós. Amilyen jól vérzett, olyan hamar abba is maradt. A pukli pedig most nem látszik, de biztos be fog sárgulni, zöldülni.

Este elég hamar álomba szenderültél, furcsálltam is. Mikor már jó mélyen aludtál, áttettelek ágyadba. Gondoltam, elszaladok gyorsan tusolni. Még ki sem értem a szobából, már sírtál. Éhes nem voltál, inni nem kértél, ezért visszatettelek Apa mellé a nagy ágyba. Apa szerint azért ébredtél fel, mert keménynek találtad a szivacsot. Alád raktam a paplanodat és így fektettelek le, és lám, el is aludtál...
Éjjel menetrend szerint ébredtél fél 3-kor. Ilyenkor mindig becuppantasz egy üveg hamit és alszol is tovább. De most nem, ám! Nem kellett a víz, se a hami, de még a tea sem. Felvettelek, hogy elringatlak, hátha csak rosszat álmodtál. Így sem volt jó. Nem tudtam mást kitalálni, odatettelek Apa mellé, én meg kiszorultam a kanapéra. Gondoltam, itt majd pikk-pakk visszaalszol. Hát, nem így történt... Hanem elkezdtél beszélgetni. Meg mászni. És forogva rugdalózni. Azt láttam rajtad, hogy Te bizony nem álmos. Lekapcsoltuk a villanyt, hátha úgy elalszol. Egyszer csak érzem,hogy rámásztál a fejemre, húzod a hajam, vigyorogsz... Szóval ez ment egy órán keresztül. Aztán felkötöttem a hintát (babyhordozó) és beleraktalak. Nem szeretem, ha ebben alszol, de Te igen. Napközben is általában ebben alszol. Azért nem szeretem, mert nem tudsz benne mozogni, nyújtózkodni, meg állandóan bennem van a félsz, hogy nem lesz-e görbe a hátad emiatt? Nem aludtál benne éjjel sokszor, talán 3-4 alkalommal, de mindig azzal nyugtatom magam, hogy ha nem lenne kényelmes, akkor nem aludnál benne, nem?

Ma éjjel pedig az járt a fejemben, hogy más anyuka mit tesz, ha a baba nem tud visszaaludni valamiért éjjel? Gondolom, más is megpróbál mindent, és végül úgyis az lesz, amit a baba akar, nem?Hiába vagyok ellenzője, hogy a baba a szülői ágyban aludjon, de ha csak ott tudsz megnyugodni, akkor legyen... Remélem egy éjszakával nem "rontottalak el". Szóval beletettelek a hintába és ott sem akartál aludni. Addig legalább is nem, amíg én vízszintesben voltam. Odakucorodtam melléd a földre, lökdöstelek úgy negyed órát és végre sikerült elaludnod! Nekem pedig végre sikerült ágyba feküdnöm!

A másik dolog amiről írni akartam: az evés. Tegnap reggel ittál 170ml tejcit, délben evett egy kevés sütőtököt, uzsira 2 kanál joghurt, 2 kanállal a mi ebédünkből, vacsira pedig 200ml tejcit. Aztán se éjjel nem ettél, se most reggel nem tudtam beléd tömni semmit. Kanalas ételt egyáltalán nem, de még tejcit sem. Apa szerint nem baj, hagyjalak békén, ne erőltessem a kaját. Itassalak bőven, ha meg éhezel, úgyis fogsz enni.

Casperanyu! Te írtad a múltkor,hogy Caspergyerek nem volt hajlandó enni... Annak mi lett vége? Kibújt egy fogacska? (mert most én is erre gyanakszom. Legalábbis akkor produkált hasonlót, mikor a foga jött. Csak akkor a tejcit legalább elfogadta...) Vagy valami betegség volt a ludas? Anyummal megbeszéltük, hogy talán nem a torka fáj, mert akkor a teát sem fogadná el... De azt se tudom, hogy jó-e neki a tea, főleg, hogy édes, mert az is eltelíti. Lehet megpróbálkozom kevesebb cukorral.