2007. november 10., szombat

34.

A csütörtöki nap sem volt jobb, mint az előző. Nappal alig ettél. Reggelire meg vacsira csak tejcit, a köztes időben semmit. Annyiban volt másabb, hogy az éjjeli sikongatáskor már adtam egy kevés Nurofent, így háromnegyed óra alatt tudtál visszaaludni (a két óra helyett...) De ugyanúgy nem fogadtál el se tejcit, se vizet, se teát. Viszont már az elején odatettelek Apa mellé a nagyágyra, hátha a közelsége megnyugtat. De nem... Aztán valahol rátaláltál egy műanyag kanálra, és azt szorongatva aludtál el. Mikor el akartam venni tőled, felébredtél és sírni kezdtél, én meg inkább visszaadtam. Aludtál tovább reggelig.

Pénteken délelőtt aztán felkerestem az orvost, hogy mit is csináljak veled, hogy nem eszel szinte semmit 3 napja. Azt mondta, ha nem kérsz, ne erőltessem, majd eszel, ha éhes leszel. Inni viszont adjak sokat, nehogy kiszáradj. Javasolta az 100%-os alma- vagy narancslevet, mert az rendbe teszi a gyomrodban a trutyit, ami a torkodból származik. Mondtam a dokinak, hogy attól félek, hogy akkor sem fogsz enni, ha már nagyon éhes leszel, és éhen fogsz halni. Erre az asszisztensnő felnevetett, és azt mondta, hogy ettől azért még messze vagy...

Vettem is a boltban gyümileveket csillagászati árért (persze ilyenkor ez nem számít!), és TERMÉSZETESEN nem iszod meg! Az almát kóstolgatod, a narancsot csak megszagoltad, aztán ennyi... Szerencsére a teát elfogadod, viszonylag nagy mennyiségben. Amikor hazajöttünk az orvostól, megittál 150 ml tejet, délután pedig elmajszoltál egy sajtos rudat. Már a vacsit sem kérted. Mikor elaludtál, akkor ittál belőle kb. 70 ml-t.
Éjjel megint sírva ébredtél. Az ágy mellé oda volt készítve a tej, de megkóstoltam és savanyú volt! Lefektettelek, kimentem, hogy csinálok frisset. Mire elkészültem vele, visszaaludtál. Egy óra múlva megint sírva felálltál az ágyban, de még a szemed se volt nyitva. Kivettelek, hogy ringatlak kicsit, de még jobban sírtál. Visszatettelek, és elaludtál. Ki érti ezt?
Aztán reggel arra lettem figyelmes, hogy már dumálsz az ágyban. Én még tudtam volna aludni, ezért nem vettelek ki. Megint visszaaludtál. Délelőtt megittál (az eddigihez viszonyítva) elég sok almalevet, de kaja még mindig semmi. Most 3 órakor úgy állunk, hogy délben ittál 70ml tejet, meg egy órája ettél 1 teáskanál krémtúrót...

Azért ne értelek, mert egyébként nagyon jó a közérzeted, mászkálsz, pakolsz, beszélgetsz. Nem vagy bújósabb, mint máskor, nincs hőemelkedésed, néha kicsit köhögsz, de más nincs szerencsére. Csak nem eszel. Nem értem.

Nincsenek megjegyzések: