2008. március 20., csütörtök

82.

Március 18. : Sajnos, benne vagyunk rövidke életed legkomolyabb lázában :( A történet úgy kezdődött, hogy tegnap reggel Apa nem érezte jól magát, így nem ment el dolgozni. Mi pedig a Nikiékkel elindultunk sétával egybekötött bevásárló túránkra. Először elkísértük őket a védőnőhöz méreckedni. Addig mi tettünk néhány kört a rendelő körül, és megetted a tízóraira szánt tönkölykockát és a joghurtot is. Mikor végeztek, elmentünk a virágnagykerbe, mert a Niki húsvéti asztaldísszel készül a Dorinának. Az oda úton mindketten kidőltetek :) Ha már ott voltunk, nem jöhettünk haza üres kézzel :) kitaláltam, hogy mi lenne, ha készítenénk egy kis virágos tálkát húsvétra, benne apró virágokkal, kis nyuszival, aranyeső ággal, rajta apró tojásokkal… Megvettük a hozzávalókat, de Te épp felkeltél és keltegetted a Dorinát is, hogy ne unatkozz hazafelé :) Komoly fél óra volt az alvás. Még el kellett mennünk boltba, majd hazafelé vettük az irányt. Mivel Apa nem csinált semmi fontosat, megkértem, hogy játsszon Veled, míg én odateszem az ebédet főni. Mikor kint végeztem a dolgommal és bejöttem, láttam, hogy miközben Apa simogatta a hátad, Te békésen szunyókáltál :) Örültem neki, mert kevésnek találtam a délelőtti fél órát. Egészen fél 6 –ig húztad a lóbőrt. Furcsálltam, mert nem szoktál ennyit aludni. Mikor a peluscserére került a sor, és jól megfogdoztalak, éreztem, hogy meleg a kis tested. Átmentünk a Mamához, mert már nagyon a szemedbe lógott a hajad elől, és Ő vállalta, hogy levágja. Eleinte kicsit furcsa volt, hogy mostantól nem lóg a nyakba a hajad, meg nem kell a szemed elől eltűrni, de nagyon aranyos vagy így is :) Este 8-kor már lázas voltál, ezért a vacsi mellé adtam lázcsillapítót, hogy tudj aludni. Egy óra múlva megmértem a lázad és 39,3 volt. Felkeltettelek és irány a fürdő, hűtő pancsolásra. Féltem, hogy nem fog tetszeni, mivel úgy keltettelek fel, és hideg lesz a víz, de nagy meglepetésemre nagyon élvezted. Fél órányi pancsolás után hangos sírás közepette kivettelek. Lefektettelek és viszonylag gyorsan elaludtál. Éjfélkor mértem újra a lázad, 37,0 volt.

Március 19. : Reggel ébredéskor már 39,6 volt. Egyből vittelek fürödni. Megint megleptél, ugyanis torkod szakadtából üvöltöttél…mikor kivettelek. Közben felhívtam az orvost, hogy mit csináljunk, mert a lázcsillapító és a hűtőfürdő ellenére is magas a lázad. Mondta, hogy fogjunk fel pisit és délelőtt menjünk el hozzá. A váróban elég sokan voltak, így jobbnak láttuk, ha kint várakozunk. Apa közben hazaautókázott a babakocsiért, mert csak estél-keltél a sárba. Mikor sorra kerültünk, Apa még nem ért vissza. A doktor bácsi megvizsgált, és megnézte a pisit. Azt mondta, hogy van benne fehérje, genny, és vér is. Írt fel lázcsillapító kúpot és antibiotikumot. Elmentünk a patikába, de egyik sem volt raktáron, vissza kellett menni értük este 6-ra. Még a délután folyamán is volt lázad, de nem adhattam be a lázcsillapítót, így megint hűtőfürdőztél. Nagyon élvezted. Mikor Apa meghozta a gyógyszereket, egyből kaptál kúpot, és nekiálltunk elkészíteni az antibiotikumot. Ez idáig mindent megkóstoltam, ami csak a szádba került, így ezt is. Szörnyű volt!!! Annyira keserű volt, hogy még egy órával később is éreztem a számban. A doki szerint bele kell keverni joghurtba, és úgy ehető. Nem az. Az egész pohár joghurt olyan rossz ízű lett, hogy nem is voltál hajlandó enni belőle többet. Nagyon megijedtem, mert ez volt az egyetlen, amit megettél. Apa ötletére beletettük teába. Köztudott, hogy annyit bírsz inni, hogy egy felnőtt is megirigyelné. Megkóstoltad a teát, érezted, hogy más az íze és nem kellett több. Egész este nem fogadtad el többé a teát. Apa még megpróbálta, hogy csak azért is beléd erőlteti a gyógyszert, de kértem, hogy fejezze be, mert én nem bírom nézni az üvöltésed. Felhívta az orvost, hogy mi tévők legyünk? A gyógyszerre ugyan szükséged van, de szerintem nem minden áron. Mondta, hogy tudja, hogy nagyon keserű ez a gyógyszer, és ha nem sikerül beadnunk, akkor menjünk vissza és ír fel másikat. Az esti lefekvés előtt megmértem a lázad, és örömmel állapítottam meg, hogy nyoma sincs :) Az éjjel egész nyugisan telt, csak egyszer ébredtél fel. Megittad a teát és aludtál is tovább.

Március 20. : reggel fél 10-ig aludtál. Hőemelkedés és láz nélkül :) Ébredés után elmentünk a boltba, majd az orvoshoz. Szerencsére nem voltak sokan, mint tegnap és hamar sorra kerültünk. A doktor bácsi felírta a gyógyszert és már mentünk is. Sajnos az étvágyad nagyon rossz, nem is tudom mivel lehetne javítani rajta. Egész nap mondod, hogy „ami” (hami), de nem fogadsz el semmilyen ételt. Kiváltottuk a gyógyszert, és nagy szerencsénkre elfogadod. Igaz, le kell fogni közben, de legalább a szádat kinyitod.

Nincsenek megjegyzések: