2008. május 23., péntek

111.

Ma délelőtt olyat csináltunk, mint még soha!
Elsétáltunk a Nikiékkel a két legközelebbi bölcsibe és beírattunk Titeket. Nem mintha sok kedvünk lenne újra munkába állni, de fontosnak tartottam, hátha VISSZA KELL MENNEM dolgozni, a hely meglegyen.

Mikor elmentünk a bölcsi mellett, a gyomrom összeszorult... Hát még mikor az igazgatónő megkérdezte, hogy mikor akarok munkába állni! Nem akarok, de lehet, hogy kell :(

Az egyik felem nagyon jó dolognak tartja a bölcsödét, mert hasonló korú gyerekek között lehetnél egész nap, akiktől a (sok rossz mellett) nagyon sokat tanulhatnál. Lenne némi rendszer az életedben, és csupa olyan dolgot lehet csinálni, amit egy magadfajta gyerek szeret. Nem kellene egész nap a "nemszabad"-ot hallgatni és minden nap valami újdonságot csinálnál. Mire az oviba kerülnél, már profi közösségi emberke lennél. Gondolok itt a beszoktatásra, az immunrendszer erősödésére, barátokra.

Viszont van egy másik felem, aki borzong, ha csak arra gondolok, hogy el kell engedjelek magamtól. Tudom, hogy egyszer így is, úgy is be kell hogy következzen ez, de még annyira nem vagyok rá felkészülve. ÉN!!!
Mert olyan kicsi vagy még! Az én kisbabám! És valószínű, hogy ezt még pár évig így fogom gondolni...
Úgyhogy még győzködöm magam a bölcsibe járással kapcsolatban, de ráérek: van még 8 hónapom...Bár az elmúlt 23 hónap is pikkpakk eltelt :(((. Azóta vagyok itthon egyfolytában.

Az első bölcsöde szimpatikus volt. Közel, és útban van a munkahelyemhez-ahová nagyon nem szeretnék visszamenni.Belülről nem láttam ugyan, de lesz rá lehetőségem, mert augusztus 25-én 17 órakor lesz a szülői értekezlet. Hihetetlen, hogy én már ilyen helyekre fogok járni!!!
Nem is tudtam, hogy ott dolgozik a szomszéd lépcsőházban lakó, köszönő szinten lévő ismerősöm.

A másik bölcsi hozzánk van közel, kitérő a munkahelyhez képest. Az igazgatónő elsőre nem tetszett, mert kicsit sem hasonlított rám :) Nagyon megértő volt még az én Hétördögömmel is, viszont mindent úgy magyarázott, mintha egy óvodással beszélgetne. Furcsa volt nekem, de belegondoltam, hogy az ő ennyi idős gyereke biztos nem is randalírozott ennyit, mint az enyém :)
Egyik beiratkozás sem garantálja az intézménybe való felvételt. Majd érdeklődnünk kell, illetve figyelni a kiírást.

Nincsenek megjegyzések: