93.

Tegnap délelőtt nagyon szép idő volt, ezért kimentünk a sági Mamához. Van neki egy kis kutyája, ezért a szórakozásod borítékolva volt. Az udvar pedig hatalmas, így a randalírozásnak is volt helye. Az egész napod azzal telt, hogy vagy Te kergetted a kutyust (tyityit), vagy az Téged. Bár ez utóbbi variáció nem tetszett annyira, és ennek hangot is adtál sikongatás formájában. Képesek voltatok összeveszni két fadarabon, mert nem tudtátok eldönteni, hogy kinél legyen éppen :D
((( Barni nagyon barátságos kutyus, és tudni kell róla, hogy tavaly egy menhelyről hoztuk, mert az előző házőrző öregség miatt kimúlt. Családi ház lévén, kutya pedig kell, ezért döntöttünk úgy, hogy „megmentünk” egyet az örökbefogadással. A haza úton a kutya remegett a félelemtől, a jutalom falatot nem fogadta el tőlem, csak akkor, ha letettem. Mikor a kanyarban kicsit lecsúszott az ölemből és vissza akartam húzni, még a szemét is becsukta… Azóta megbarátkozott velünk, mindig ugrál örömében, ha meglát minket, és össze-vissza nyalakodna(dik). Anyósnál jobb helyre pedig nem is kerülhetett volna, mert ahogy hallottam tőle, minden naposak a jutalmak: parizer, sajt, csoki, gumicukor :), kenőmájas, tej, és az ebéd maradéka. )))

Történt egy sajnálatos esemény is*: a lépcsőzés hevében leestél a második lépcsőfokról. Lenyúztad a bőrt a homlokodról, a nózidról és a pofid egyik feléről :( Sírtál egy kicsit, de nem történt az ijedtségen kívül semmi. Épphogy csak vérzett kicsit. Mire beértünk a fürdőbe, már csak hüppögtél. Jó lenne, ha az ilyen dolgokból tanulnál, de eddig ez nem így van, ugyanis nem sokkal az eset után, újra vagánykodtál a lépcső tetején :(

*miután eljutottam eddig a bejegyzésben, beszéltem a Nikivel telefonon, hogy képzeljem el, hogy a Dorkának is sebes lett az arca, mert leborult a lépcsőről... Véletlen??? Vagy csak megtetszett meki Cicamókom különleges sminkje??? Nem tudni, az biztos, hogy n+1 dologban hasonlítanak már :)

Apa ez idő alatt lemosta a kocsit, beállította a gyújtást, mert elég nyögvenyelősen indult. Mikor végzett, kitolta a motort is, és azon is bütykölt valamit. Aztán indulnunk kellett haza, mert a Mama ebédjéből nem ettél, a teád is elfogyott és egyre nyűgösebb lettél a fáradtságtól.

A kocsiban nagyon gyorsan elaludtál, így kényelmesen el tudtam menni pelenkát vásárolni. Itthon is aludtál még bő 2 órát az erős levegőnek köszönhetően. Elég későn (5 órakor), de legalább ettél jól ebédet.Este 7-kor még tettünk néhány kört Nikivel és Dorcival, ahol kibeszéltük a pasikat ;) Mindig elgondolkodok azon, hogy ha ilyen jól megértjük egymást, miért nem találkoztunk korábban??? Nagyon sok hasonlóság van kettőnk életében és viszonylag egyformán gondolkodunk sok mindenről. Már 1000 éve barátnők lehetnénk... Talán még semmi sincs veszve :) én mindenesetre ezen leszek :)))