189.

A Niki szerint rendmániás leszek... azt azért nem... de remélem úrrá tudok lenni a káoszon :) és végre be tudom tartani legalább ezt az egy elvárásomat, amit én állítottam magammal szemben... elég nehéz...

Kedden a fürdő és a wc várt rám. Elég jól ment a munka. Leszámítva, hogy míg nagyban domestosoztam, Te kimentél a konyhába és a wc gélt kinyomtad és szétkented a kövön :S meg a ruhádba törölted. Így aztán a konyhát le kellett előled zárnom egy időre, hogy ne legyen az egész lakás egy zselé. Nem tudtam megoldani, mivel Neked nem nagy kunszt kinyitni az ajtót. Állandóan résen kellett lennem. Még jó, hogy elég fura hangot ad az ajtó, mikor kinyitod...
Délután játszóházba mentünk, mert Apának fájt a feje és mert már megígértem. Az odaúton találkoztunk az osztálytársam Nikivel és a kisfiával, Mátéval. Te a találkozásunk pillanatában elbújtál előlük úgy, hogy a kezeidet a szemeid elé tetted. Mostanában ez az új módi. Máté meg csak vigyorgott, nem tudta szegény, mi bajod van. Ő odaállt melléd és megsimogatta az arcod. Mondta a Niki, hogy vigyázzak nehogy megkarmoljon, mert jobb a békesség. De annyira vigyázott, hogy az ujjacskái végét nem is érintette hozzád :) Aztán kivettelek a kocsiból, Te pedig odasétáltál hozzá és szorosan megölelted Őt és azt mondtad: "szejet". Nagyon édik voltatok. Miután elbúcsúztunk, a Plázáig emlegetted Őt: "hol a Máté?", "hol a Máté mamája?" Aztán megérkeztünk a Plázába. Egész úton azt mondtam, hogy szuper helyre megyünk. Bementünk a játszóházba és mondtad: "szuper helyre". Szerencsére egyedül voltál, így nem kellett osztozkodni így elsőre senkivel. Azt se tudtad, minek fogj hozzá. Később csatlakozott egy nagyon barátságtalan kisfiú... vagy csak nem tudta értékelni egy Magadfajta kiscsaj érzelmi kitöréseit... Kipattantál a taxiból, odaszaladtál hozzá és átölelted, ő meg eltolt magától és azt kiabálta, hogy "hagyjál már!" Az anyukája is teljesen mogorva volt, hogy mit csinálsz az ő fiával...

Volt lábbal hajtós taxi:

Csúszda sok labdával:

Ugrálóvár - ez nagyon nem tetszett:

Aztán volt egy házikó, benne hintaszékkel, asztallal, poharakkal, tányérokkal. Mondtam, hogy adjál a kisfiúnak valami finomságot. Átnyújtottál neki egy kávéscsészét, benne egy piros labdával. Ez bezzeg tetszett neki...
Egy órát töltöttünk ott és természetesen nem tetszett, hogy jönni kellett haza.

Délután sütöttünk kenyeret. Még akkor indítottam el, amikor ébren voltál, és mikor felkeltél a délutáni alvásból már készen is lett. Nem lett valami hiperszuper, de elsőnek nem is olyan rossz...

Ezen a napon kiderült, hogy egyedül is ki tudsz szállni a fürdőkádból :S

Ma a 2 szoba takarítása volt a cél, de elmaradt. Helyette megpucoltam az összes ablakot. Először csak a Szabi-szoba ablakára gondoltam, de annyira belejöttem, hogy megcsináltam a konyháét is. Aztán már nem akartam a mi szobánkat sem kihagyni, így most kilátunk mindenhol :)
Ma is gazemberkedtél: leszedted a szobád ablakáról a szúnyoghálót. Igazad is van, mostanában nem jönnek be a bogarak :D !

A házunk előtti játszótéren, vagyis egy nagy zöld területen, egy elkerített kutyafuttatót kezdtek építeni... nemhogy játszóteret csinálnának... mert egy darab homokozót én nem neveznék annak.

Megismerted a Tescós újságban a kenyérsütő képét és mondtad, hogy "Anya sütötte".