2009. április 28., kedd

275.

Hála ennek a trágya vodafone-os netnek (lassú és korlátozott, és elértük a limitet), ma fél 11-kor már kész voltam a
-bölcsivel
-bolttal
-mosással, teregetéssel
-mosogatással
-főzéssel.
Összepakoltam a cuccaimat és átjöttem anyuhoz, mert az övé korlátlan, meg gyors(abb) is. És így kb. 2-3 perccel később kell elindulnom a dolgozóba, mert az is közelebb lett egy kicsit :) nem vagyok nagyon lusta, ugye? vagy inkább net függő...

Tegnap az egyik munkatársam nagyon meglepett, mert egy szatyor kisruhával jött oda hozzám. Kérdezte, hogy mekkora ruhákat hordasz, mert az ő lánya ezeket már kinőtte, több gyerekük már nem lesz.
Itthon aztán első ránézésre mindet kicsinek találtam, úgyhogy alig vártam, hogy reggel legyen és felpróbáld őket. Aztán nagy meglepetésemre nem hogy nem kicsik, hanem volt amelyik még nagy is egy kicsit. Van közöttük egy szoknya meg egy nyári ruha is. Ahogy felpróbáltad, úgy illegtél-billegtél benne, mintha minden nap ezt csinálnád. Én direkt nem is veszek neked soha szoknyát! Aztán volt egy kezes-lábas pizsama, amit nem is akartál levenni. Hiába mondtam, hogy menni kell a bölcsibe, ahogy öltöztettelek fel, úgy vetkőztél le. Végül megígértem, hogy abban aludhatsz este, így megnyugodtál.
A bölcsibe menet azzal fárasztottál le, hogy állandóan fogtad a sapkád szélét az egyik kezeddel, mert szerinted nagyon fúj a szél, és lefújja a sapkámat messzije.
Reggelente mindig 2 copfba kötöm a hajad, hátha hozzászoksz végre és akkor nem kellene frufrut vágni, hanem lehetne egybe növeszteni. Tegnap reggel is kész lettem a frizurával, majd odabillegtél Apa elé és miközben pózoltál neki, megkérdezted tőle:
-Szép vagyok, Apa?
És igen!

Pénteken meg attól lettem teljesen paff, hogy ültem a széken, te meg odajöttél hozzám, felhúztad a pólóm, és ráböktél a hasamra:
-Ott voltam bent, amikoj kicsi voltam? (mintha most olyan nagy lennél...)
-Igen...
-Kopogtam, hogy ki akajok jönni?
-Igen...
De ezt honnan vetted???


Nincsenek megjegyzések: