313.

Hétfő: a bölcsibe 5 perccel később indultam. A Szilvi néni azzal fogadott, hogy pár perce már majdnem sírva kérdezted tőle, hogy nem jön értem az anyukám? itt fogok maradni? ... majdnem elbőgtem magam...
A délután elég sírósra sikeredett :( Főznöm is kellett, mosogatni, teregetni, ezért nagyon kevés időt töltöttem veled :(( Aztán mikor ezekkel végeztem, ledőltem a kanapéra és elbólintottam. Te meg közben fel-le mászkáltál rajtam keresztül. Aztán mikor már nagyon-nagyon nyűgös voltál, elvittelek fürödni. Onnan aztán percenként kimásztál, meg kipacsáltad a vizet, ezért hamarosan befejezted a fürdést. Mikor töröltelek meg, elkérted a kacsát, amivel a vízben szoktál játszani. Én meg elmagyaráztam, hogy a kacsa csak a fürdőben érzi jól magát, a szobában nem tud fürödni, úgyhogy marad. Hát te nem így gondoltad... Egy jó fél órás hiszti vette kezdetét, amit a beteg Apa és a hullafáradt Anya nehezen tolerált :( Kezdődött a kacsával, aztán folytatódott azzal, hogy mennyire fáj a pocakod, és éhes is vagy, meg különben is Apa elvette a takaródat... Nehezen sikerült elaludnod. Szerintem nagyon fáradt voltál.
Éjjel egyszer fent voltál, és sírva kérdezted Apától, hogy hol van az anyukám? Aztán hamar vissza is aludtál. Feltűnt, hogy szinte mindig délelőttös műszakos héten ébredsz fel éjjel, amikor amúgy is korán kellene kelnem... :)

Kedd: ma korábban mentem érted a bölcsibe :) természetesen minden nap viszem a babakocsit. Merném nem vinni... !
Hazafelé elmentünk a henteshez, meg elindultunk a zöldségeshez, de oda már nem érkeztünk meg (nem is volt nyitva), mert történt egy sajnálatos dolog. Először is, te mindig belül mész az iskola falánál, én meg kívül a járdán, és mindig integetünk, köszönünk egymásnak. Most is így volt, csak mögötted ment egy utcabeli pasas, tolta a biciklijét. Nem akart kikerülni téged, megvárta, míg az út végére érsz. Csakhogy egy lépéssel az út vége előtt, hátranéztél, és úgy megijedtél tőle, hogy úgy rohantál oda hozzám sírva, hogy alig tudtalak megvigasztalni. Aztán egy öreg néni leállított, hogy miért sírsz? Elmeséltem neki a történetet, ő meg belekezdett egy másikba. Közben ott álltál mellettem, én már mentem volna, de a mami még mindig mesélt. Egyszer csak keserves sírásba kezdtél, én meg felkaptalak és ijedten kérdeztem, hogy miért sírsz? Nehezen értettem, de azt mondtad, hogy megcsípett a szúnyog. Erre elszállt onnan egy méhecske. Hát gyorsan elindultunk haza, kb. 1 perc alatt otthon voltunk. Nem is látszott semmi az ujjadon. Itthon gyorsan adtam egy fél adag kalciumot, fenistil gélt, meg cseppet. Pár perc múlva azért megdagadt az ujjadon a csípés helye, de néhány percnél nem tartott tovább. Mondtad persze, hogy fáj (tudtam anélkül is), de megvigasztaltad magadat, hogy de nem baj, mert meggyógyul mindjárt.
Elindultunk a Mamához, de az alattunk lakó leszólított engem, beszélgetni akart. Megint ott álldogáltál mellettem szépen, majd egy idő után megint keserves zokogásban törtél ki. Megijedtem, hogy már megint megcsípett valami??? Szerencsére nem, csak ott sündörgött körülötted egy másik méhecske. Ezzel az ürüggyel végre el tudtunk szabadulni a szomszédtól. Amíg mentünk a Mamához, kb.10 méhecske megkörnyékezett. Már én is nagyon megijedtem, hogy mi a fene van? Nem tudtunk másra gondolni, csak arra, hogy a babádnak a takarója izgatta fel őket, mert narancsszínű, élénk mintás volt. A Mama otthon adott egy másik takarót a babádnak, a tolókát meg bekente ecettel, hogy ne jöjjenek ránk a méhek. Hazafelé már nem jött egy se, de így is találkoztunk egypárral útközben :$
Amúgy mit csinálnak a méhek az autók hűtőrácsa körül??? Mert sok autónál láttunk ilyet...
Este míg elrendeztem a konyhát, betettelek fürödni. Kértem, hogy ne pacsálj, és ne szökj meg. Mintha a falnak beszélnék... Tiszta víz volt a fürdő, és egyszer még mosogatás közben kirohantál hozzám és rám kiáltottál. Úgy megijedtem, hogy csak na. Ma törölközés közben megint elkérted a kacsát, de ma odaadtam, és azzal meg az üres üvegeddel aludtál el, 8 óra előtt.