2009. augusztus 23., vasárnap

312.

Péntek délelőtt elmentünk a Mama munkahelyére a lakáskulcsomért, mert egyik nap, mikor itt volt, felmarkolta az övével együtt és nála maradt. A munkahelyén körbevezetett téged, meg mutogatott mindenkinek. Természetesen félénk voltál, amit senki nem volt hajlandó megérteni... Az egyik munkatársa még a babádat is elvette, mert gondolta jól megviccel. Hát, máig mondogatod párás szemekkel, hogy elvette a néni a babámat...miért?
Nem voltunk ott sokáig, mégis 2 órás program kerekedett belőle :)
Délután Anitával közös játszóterezést terveztünk, de a játszótér még nem készült el. Azért nem maradtatok játék nélkül, mert szerencsére van 1-2 még azon kívül a szűkebb-tágabb környezetünkben. Te is bicajjal mentél, mert a Csenge is. Mikor odaértünk, viszonylag gyorsan oldódtál, úgyhogy nem kellett végig követnem téged. Tudtunk Anitával is pár szót beszélgetni, de ez tényleg csak pár szó volt, mert nekiálltatok bicajozni, úgyhogy felosztottuk a játszit hármunk között, és úgy álltunk őrségben. CsengusApa egyedül, mi azért cseverésztünk közben :) Sajnos, hamar elment az idő, úgyhogy készülődtünk haza. Viszonylag könnyen ment a hazaút is. Még este elmentünk boltba is, majd kettesben tértünk nyugovóra, ugyanis Apa házon kívül töltötte az estét, verseny előkészület címén. Fél 1-kor azért hazajött.

Szombaton délelőtt elindultunk a piacra, de elkezdett esni az eső, így csak én mentem, ti meg hazajöttetek Apával az autóért, majd eljöttetek elém. Aztán elmentünk a Mamához a munkahelyére, mert nem volt telefontöltője. Mikor hazaértünk, feltettem a húslevest főni, meg elindítottam a mosógépet, aztán Apa megkérdezte, hogy elmennénk-e vele ApaMamához. Ezért aztán elindultunk, és legalább volt ürügyünk, hogy miért nem maradunk sokáig. Ennyi elég is volt.
Alvás után (fél 2-fél 5-ig) megbeszéltünk a Nikiékkel egy randit, de mivel a környéken jártak, így út közben felvettek minket. Náluk aztán volt ereszd-el-a-hajamat! Sikongatás, ugrálás. labdázás, veszekedés, hiszti, miegymás. De jó volt végre újra csacsogni. És megint megállapítottuk, hogy egyikőtök sem különb a másiknál. A randi végén futva közelítettük meg a buszt, pedig ráértünk volna másfél perccel is később kimenni :)
Apa megint házon kívül volt, de éjjel megint hazaért :)

Vasárnap mire felkeltem (fél 7), Apa már nem volt itthon. Elment megint versenyt előkészíteni. Adtam neked reggelit, meg kicsit játszottunk is, aztán nekiálltam a szoba rendbetételének. Először kiürítettem a porszívót, de múlt héten is ezzel kezdtem, mégis volt benne anyag rendesen :$ Felporszívóztam mindkét szobát, aztán megérkezett Apa. Elmentünk neki boltba, aztán ő is elment a versenyre, meg mi is a Mamával a szokásos vasárnapi piacozásra. Csak most bicajjal.
Találkoztunk útközben a Nikiékkel, akik már hazafelé tartottak. Neked akartam játszós ruhát venni, de igaza volt a Nikinek, hogy már szinte semmi nem volt. Ahogy lődörögtünk, megláttam egy nagyon aranyos babakocsit. Már egy ideje beszélgetjük, hogy azt kéne kapnod karácsonyra, mert amit a Tündi adott, azt ők többet használják, mint te... De annak a babakocsinak nem láttam, hogy van-e tolókarja egyáltalán? A Mama mondta, hogy sétáljunk arrébb és megkérdezi. Így is lett, volt tolókája, de valami el volt rajta pattanva, ezért a Mama jobbnak látta, ha otthagyjuk. Sajnáltam nagyon. Aztán pár sorral beljebb megláttam egy sokkal jobb babakocsit, amit te egyből ki is próbáltál (vagyis a babád), és közölted, hogy ez jó lesz a babámnak (elindulás előtt egy éppen olyat láttam a teszveszen...). Eladót nem láttunk sehol, úgyhogy tovább mentünk. Közben találkoztunk a Zorka Mamával, Papával. Míg velük beszélgettünk, elhúzott mellettünk egy kislány, az elsőnek kinézett babakocsiival. Még jobban sajnáltam. Mentünk még néhány kört, majd visszamentünk a másik kocsiért. Addigra az eladók szinte mindent összepakoltak, de szerencsére a babakocsi még meg volt. A Mama lealkudta az árát, majd fogtuk a zsákmányt és eljöttünk haza. A Mama átvállalta a kocsi rendbetételét, mi meg hazajöttünk. Fél 2-kor elaludtál játék közben. Fél 5 után jött át a Mama, még mindig aludtál. Felkeltettelek, és rátapadtál a babakocsira, és estig azzal játszottál. Én meg rettentő boldog vagyok, hogy tetszik :)
Amúgy reggelire ettél egy csokis kiflit (croisson, vagy mi a szösz), indulás előtt egy fél kígyóuborkát, a piacon sikongattál, hogy éhes vagyok, kérek szépen reggelit (fél 11-kor), aztán a Mama vett neked egy kürtős kalácsot, aminek nagy részét mi ettük meg. És legközelebb ébredés után ettél. Akkor egy egész tányér húslevest, teli répával meg tésztával, utána egy fél tányér csilis babot, rizzsel, meg egy pár falat sárgadinnyét. Egy órával később evett Apa vacsorát, akkor ettél egy fél kiflit, majd egy fél óra múlva egy fél paradicsomot. Mikor én ettem, megint majszoltál a kifliből egy keveset.





1 megjegyzés:

Bianka és Karina írta...

Az ilyen néniket mi sem szeretjük.:PPMár elfelejtették,hogy az Ő gyerekük is volt szégyenlős.:PPMeg akkor máshogy is nevelkedtek a gyerekek.:PP

Tényleg annyira jók ezek a pillanatok amikor ennyire tudnak örülni egy játéknak,vagy bármi apróságnak.:DD

Pusza!