354.

Szombat:

• Apa versenyen volt. Most használta először a karácsonyra kapott íjat, és nagyon ügyes volt, mert megint 1. helyezést ért el.
• én suliban voltam, idén utoljára és szerencsére ebből a tantárgyból is ez volt az utolsó előadás. Jogi ismeretek volt a címe, és most az utolsó napon csináltuk azt, amiről a vizsga szólni fog: modelleztünk egy esetet, és az összes odavonatkozó szabályt figyelembe véve kellett eldönteni, hogy mi legyen a megoldás.
• te meg a Mamával voltál egész délelőtt.
• délutánra megígértem neked, hogy elmegyünk csavarogni. Nagyon kíváncsi lehettél, mert csak 40 percet aludtál a szokásos 3 óra helyett. Egyszer csak betoppant Apa, így nem kellett bicajtúrára vállalkozni, mert a Mamával kiegészülve elmentünk a belvárosba, megnézni az adventi fényeket. Nagyon szép volt minden, idén is volt karácsonyfa, hóember, meg mikulás is. Mindegyik előtt készült fotó is. Aztán kíváncsi voltam a Betlehemre is, így átsétáltunk a városon.
  A Széchenyi téren volt felállítva egy adventi koszorú, egy karácsonyfa égőkből, meg a Betlehem. Szépek voltak, de eléggé szegényes volt az elrendezés (de hát válság van, vagy mi...). A végén már kockára fagytunk és alig vártuk, hogy hazaérjünk.

Vasárnap:

• a nap nagy részét volti vásárlással töltöttük, ennek köszönhetően 3 órakor lett kész az ebéd, aminek neki is ültünk. Majd ezután mentél aludni. Fél 7-kor ébredtél fel. Elég nyűgös voltál, megint erős volt a félelmed minden iránt. Pl. nem mertél szembe ülni a szobáddal, mert ott sötét volt, és látni sem akartad.
• még fürdés előtt nézegettem a teszveszen a playmobil játékokat, amit megláttál és mondtad, hogy neked is van olyan. Elővettük az összes katonát, meg megkértem Apát, hogy rakja össze a várat. Játszottunk katonásat, de nem a durva eseményeket, hanem azt, hogy a katonák elmennek megvédeni a várukat, az otthon maradó anyukák-feleségek pedig nevelik a gyerekeket, főzik a finomságokat.

Hétfő:

• siettem érted az bölcsibe, mert aznap volt a befizetés az oviban.
  
• a bölcsiben még letörték a lelkesedésem azzal, hogy "Anyuka, a Szabina lázas lesz, mert egész nap nem evett semmit, és végig azt mondogatja, hogy nagyon fáradt"... :$
• átmentünk az oviba befizetni a januári kosztot és megnéztük a leendő óvónéniket: Zsuzsa néni és Anikó néni. Nem köszöntél senkinek, meg sem szólaltál, de legalább volt rá lehetőségem, hogy elmondjam, hogy te ilyen vagy. Azt mondta az óvónéni, hogy semmi baj, majd feloldódik. Megkönnyebbültem. Búcsúzóul kaptál 2 szaloncukrot, amit nem köszöntél meg, de miután kijöttünk az oviból egyből elújságoltad a ránk váró Mamának. Aztán később itthon Apának is. Nem is etted meg, mert azt az oviban kaptam.
  Megnézted a kézmosót, a wc-ket, a tornatermet, a polcokra kirakott állatkákat, a gyerekek rajzait. Szerintem így elsőre tetszett, bár nem meglepő módon nagyon féltél.
  Január 20.-án, szerdán kezdesz, Mókus csoportban, sál lesz a jeled.

• délután elmentünk még a boltba, ahol feltűnt, hogy nagyon sápadt vagy, a szemeid alul meg pirosak. Mire hazaértünk eldöntöttem, hogy nem mész bölcsibe.
• 7-kor 38,5 volt a lázad, ezért mentünk a fürdőbe hűteni a tested. 1 óra múlva 0,5 fokot visszament. Ettél 1,5 sajtkrémes zsemlét, majd gyorsan elaludtál. Apa megjött fél 10 körül, akkor felébredtél, megfogtalak, és forrónak találtalak. Megmértem a lázad: 39,5 volt! Kaptál egy adag lázcsillapítót, és hamar elaludtatok Apával. Fél óra múlva megfogtam a homlokod, és szerencsére már hideg volt. Reggelig aludtál.

Kedd:

• reggelre Apa is lerobbant :( legalább egyszerre túl leszünk rajta (mert nekem is kapar a torkom...)
• Apa elment a saját orvosához, megállapította, hogy nagyon csúnyák a mandulái, és megdicsérte, hogy mennyit fogyott.
• addig mi itthon megint katonákkal játszottunk bölcsiset. Mikor Apa megjött, összeporszívóztam nagyjából mindenhol, össze is pakoltam kicsit, meg mostam 3 adag ruhát, és még mindig teli van a szennyes tartó.

Reggel szellőztetés közben:

• elmentünk a dokihoz, ahol öten voltak előttünk, és nagyon türelmesen vártad a sorodat. Amikor bementünk persze megint nem köszöntél, pedig a váróban megbeszéltük, hogy mit kel mondani, mikor bemegyünk.
  A dokibácsi az első mondata után unszimpatikus lett :( azt mondta, hogy 37 foknál lázat kell csillapítani 5ml sziruppal, 38,5-nél 7,5ml-vel (én ekkor szoktam kezdeni), 39 foknál lázcsillapító+hűtőfürdő. Aztán megmutattam neki a cetlimet, amire felírtam, hogy miket adok neked: echinacea bogyó, oscillococcinum, stodal, c vitamin. Erre meg azt mondta, hogy az első 2 őt nem érdekli... Meghallgatta a tüdődet, szívedet, azt mondta minden rendben, belenézett a szádba és azt mondta, hogy: hatalmas és sötétpiros manduláid vannak :( Kaptál antibiotikumot, pénteken vár vissza.
• Miután hazajöttünk, bebizonyítottad, hogy te már nem is vagy beteg, nem bírtál megülni egy helyben fél percig sem. Szerencsére láztalan vagy, a közérzeted jó, azért panaszkodsz, hogy mi betegségre hivatkozva fekszünk egész nap, te miért nem lehetsz beteg... Mondjuk az evés nem az erősséged, egy kis tányér levest ettél összesen, inni viszont tudsz.
• Apa nagyon odavan: általában lázas, náthás, fáj a feje, köhög. Őt viseli meg a legjobban közülünk (de ez így is szokott lenni).
• nekem a torkom fáj, köhögök, meg fáj a derekam-vesém táján, és jó érzés feküdni. Délután lehetőségem volt 2 órát aludni, persze nem egyhuzamban, de jól esett :)
  Főztem ebédet, de nem fogyott belőle, úgyhogy holnap is a pihenésé lesz a nap :)

Többi kép ITT található!