2010. január 19., kedd

367.

Amikor megszülettél, alig vártam, hogy hazajöhessünk a kórházból. Amikor itthon voltunk, alig vártam az estét, hogy kialudhassam magam. Amikor eljött az este és vele együtt a szűnni nem akaró, fájdalmas sírások kora, alig vártam a reggeleket. Amikor kudarcot vallottam a szoptatás terén, alig vártam, hogy végre hozzátáplálhassalak. Amikor ez bekövetkezett, már el is telt egy negyedév. Amikor nehezen álltál rá a kanalas ételekre (mert tapasztalatlan és nagyon türelmetlen voltam :$), utáltam a tápszeres dobozt, mert nem voltam képes a természetes úton táplálni téged. Féltem, hogy még suliba menet is megiszol egy üveg tápit - végül 11 hónaposan hagytad el, teljesen magadtól. Amikor este sehogy sem lehetett elaltatni , akkor beültem a hintaszékbe veled és elringattalak. Persze voltak ellenzőink, mert hozzászoksz. Így igaz: a mai napig bevett szokásod, hogy miután felébredsz a délutáni alvásból (általában itt találsz engem a gép előtt...) felkucorodsz az ölembe, és ringatózunk még egy negyed órát. Imádom! Amikor először hagytalak magadra (annyi időre, míg elmentem wcre) az ágy fal felőli oldalán és fél perc múlva a sikításodtól zengett a lakás, na ekkor tudtam meg, hogy át tudsz fordulni egyik oldaladról a másikra... szóval alig vártam, hogy megtanulj mászni. Amikor pár hét múlva megtanultál kapaszkodva felállni, azt hitted, hogy egyből menni is tudsz, pedig nem, ezért állandóan résen voltam, hogy ne ess nagyot. Alig vártam, hogy megtanulj lépegetni. Amikor úgy vártam az ünnepeket: az első Mikulást, Karácsonyt, Szülinapot, észre kellett vennem, hogy már egy év is eltelt. Hirtelen felgyorsult az idő múlása, és itt voltak a második ünnepek. Amikor megtudtam, hogy elkezded a bölcsit, kíváncsian vártam, hogy tetszeni fog-e neked? Amikor végre sikerült beszoknod a bölcsibe, és én még nem dolgoztam, alig vártam, hogy 3/4 3 legyen és mehessek már érted. Amikor nálam is eljöttek a dolgos hétköznapok, alig vártam a nyarat, hogy végre szünet legyen a bölcsiben és szabadságon legyünk. Azóta túl vagyunk már a harmadik Mikuláson, Karácsonyon, és ma van a 3. szülinapod. Már nem várom az első anyák napi ünnepséget, az ovis szerelmet, a tejfog váltást, az iskolába készülést, mert tudom, hogy ezek mind kikerülhetetlenül be fognak következni. Szeretném MOST megállítani az időt, élvezni a személyiségedet, a magasságodat,a súlyodat, a hajad hosszát, a hangszínedet... egyszóval TÉGED!!! Drága Kicsiny Kincsem! Kívánok neked nagyon boldog születésnapot most, és még legalább 100 évig! Legyen olyan boldog életed, amilyenné te varázsoltad a miénket, mióta itt vagy nekünk!

5 megjegyzés:

Timocska írta...

Hüpp-hüpp!
Nagyon-nagyon boldog szülinapot Szabinak!

Izabella:-Szabina es Julia írta...

GYonyorueket irtal a kis csajrol.Hat igen igy erez egy ayuka en is igy voltam mindket csajom szuletesenel.Boldog szuletesnapot draga Szabina.puszika Szabina es Julia baba

M írta...

Szeretettel gratulálunk, ez nagyon szép volt!
Mininyúl-család

csai írta...

Oké Ezt most nagyon megkönnyeztem!

Itt is nagyon Boldog Szülinapot kívánok! :')

ilgya írta...

Annyira meghatóan fogalmaztál.....imádom!!!