2010. augusztus 20-29.

A hosszú hétvége összes percében irtózatosan fájt a fejem :( Augusztus 20. péntek: délután ellátogattunk a győri búcsúba. Vettem 3 zsetont a dodzsemre, mert tavaly nagyon tetszett. Idén már borzasztóan féltél, bújtál hozzám. Szerencsémre a maradék kettőt megvette két csajszi... Felültél a gyerek láncos körhintára, ami nagyon tetszett. Este meg velem együtt a hullámvasútra, ahol vidáman sikongattál - én is, csak én a félelemtől... Az egyik árustól kaptál ajándékba egy nyakláncot, mert úgy látta, hogy jön a tesó... :( nagyon jól esett, hogy terhesnek nézett... A tűzijátéktól féltél, hogy ránk esik a parázs.

Hétfő: Mamával játszótérre mentetek, később váltottuk egymást, ahol elkezdett viszketni a szemem, majd este a szemészeti ügyeleten kötöttünk ki. Allergiás vagyok, majd valamikor szakítok időt , hogy elmenjek az allergiavizsgálatra... Kedd: semmi különös nem történt: főzés, játék itthon. Szerda: mára megígértem, hogy ebéd után lemegyünk a játszira és be is tudtam tartani a szavamat :) Akkor már éreztem, hogy túl gyakran kell mennem wc-re. Éjjel 1kor úgy begörcsölt a vesém, hogy nem bírtam kiegyenesedni úgy fél órán keresztül. Nagyon megijedtem! Mikor kicsit jobban lettem, kimentem és forró vízben áztattam magam. 2 órán keresztül. Utána már nem görcsölt, csak fájt, de már tűrhetőbb lett. Csütörtök, péntek: betegségemre hivatkozva nem mentünk sehová. Viszont minden éjjel mennem kellett forró fürdőbe... És vettem be gyógyszert is, amit eddig muszáj volt alkohol tartalma miatt elutasítanom. Már annyira fájt mindenem, hogy nem érdekelt az alkohol :) Elolvastam egy hét alatt egy könyvet :) Szombat: délelőtt dolgoztam, mire hazajöttem kész volt az ebéd, meg a desszert, rend is volt :) Csak le kellett ülnöm enni. Délután meg elmentünk a Nikiékhez, mert már megint kimaradt fél év a kapcsolatunkból :) Amikor kicsik voltatok azért nem tudtunk beszélgetni, mert állandóan figyelnünk kellett, hogy ki mászik a másikra, ki húzza a másik haját, ki nyúl a másik szemébe? stb. Aztán azért nem tudtunk beszélgetni, mert megtanultatok járni és egyik jobbra, a másik balra ment. Most azért nem tudtunk, mert bár 2 méterre ültünk egymástól a Nikivel, ti pedig hol felváltva, hol meg egyszerre álltatok közénk és üvegrepesztő visítással vontátok magatokra a figyelmet. Komolyan mondom, hogy megpróbáltunk üvöltve beszélni, de azt is túlharsogtátok. De legalább nagy volt az egyetértés közöttetek.

2008. május:

2010. március:

2010. augusztus:

Már nem fáj annyira a vesém, de amikor igen, akkor az egész hátam, meg az egész hasam alja... Vasárnap: elég lazára vettük ezt a napot, nem csináltunk semmit, és ezt fogjuk folytatni :)

Ezt még múlt hónapban vettem fel:

-A Mamánál van kistestvérem: Fancsi meg a Pancsa... ... -Egyszer mikor pörögtünk Apával, az Apa ilyen pici lett (mutatod a két ujjaddal). Ilyen pici, mint az almafa! Utána meg összegömbölyödött... ... Szerdán beszélgettünk: -Hétvégén elmegyünk valahová, jó? -Jó, de tudod hova menjünk? Ahol a múltkor is voltunk. -Hol? -Ahol majdnem leestem! Itt el kell menni a Győrúton, és el kell kanyarodni oda nem messze. Mert gyalog lehet oda menni. -Az meg hol van? -Tudod, ott voltunk tegnap! Mindez nem kedden, hanem vasárnap volt, le is estél a mászókáról, nem csak majdnem, és nem gyalog mentünk, hanem bicajjal, és semmiféle Győrút nincs, de azért rájöttem így nehezítve is :) ... A boltban kiment alólad a lábad és összerogytál. -Na, add ide a mancsod! Persze akkor ért mellénk több ember is, majd emelt hangon közölted: -Nem vagyok majom!!! ... -Anya, képzeld egyedül fel tudtam mászni arra a kötélre! Csak a Fanni sajnos nem tudott... -És segített neki valaki felmászni? -Nem. És akkor én szóltam, hogy ide figyelj, te Óvónő! kerítsél elő egy kötelet a Fanninak, de marha gyorsan, hogy fel tudjon ő is mászni a kötélre...! A történethez hozzátartozik, hogy a Mamával voltatok a strandon, ahol egy kisfiú elesett a csúszdán, vérzett az orra, a Mama felkapta, elszaladt vele a strandorvoshoz, aki nem volt a helyén, és a Mama az éppen ott lévőnek ezekkel a szavakkal mondta, hogy kerítsen elő egy orvost, mert a kisfiú vérzik. Azóta nálunk szállóigévé lettek az ott elhangzott mondatok... ... Megengedtem a Mamának, hogy lakkozza a körmöd. Itthon így mesélted Apának: -Apa, Anya azt mondta a Mamának, hogy lakkozza ki a körmöm! ... Másnap reggel, még kómásan a wc-n ülve, a körmeidet nézegetve meséled: -Anya, ha ezt az ovistársaim meglátják, el fognak ájulni! Én meg a szövegedtől fogok elájulni egyszer! -Jó nagyot alszottam... ... -Iszol üdítőt? -Ki iszott? ... -Hol lak a Mama? ... -Erzsi néni is isz kávét.... ... -...így fel lehet buckintani... ... Nézegeted a rúzs (ajakír) kupakját: -Anya, ez antilápos!