Azt hittem, hogy mára kijelenthetem, hogy "túl vagyunk a nehezén".
Tévedtem.
Borzasztó nehezen éljük meg mindketten a Sors által kiosztott lapokat.
Tudom, hogy miben kéne változnom, változtatnom, de egyszerűen nem megy.
Semmihez nincs türelmem még mindig, kitartásom se, és nincs semmi tervem a jövőre nézve.
Ha esetleg mégis eszembe jutna valami, azt már másnap átírja az élet.
Nagyon nehéz most veled :(
Nem fogadsz nekem szót, csúnyán, flegmán, bántóan beszélsz velem, és úgy érzem, nem érdemlem ezt tőled.
Erre mindig felkapom a vizet, kiabálás, hiszti, duzzogás a sorrend.
Minden nap.
Elég kiszámítható az életünk.
Sokszor szeretnék sírni, de nem tehetem meg-már büszkeségből sem...
Nem hagyom, hogy bárki azt lássa, hogy kicsit is meggyengültem.
Pedig egy olvadt vaj vagyok a kőszikla helyett :O
oOo
Megtartottuk a szülinapodat!!! Pont a napján, január 19-én, csütörtök délután.
Volt feldíszített szoba (a Mama egész délelőtt ezt csinálta), Barbie-torta, tűzijáték, szám-gyertya.
Voltak ajándékok: rajztábla, babakocsi, baba teljes menetfelszereléssel.
Voltak vendégek: a Mama, és Eilin (tőle Barbie rúzst kaptál), és jómagam...
Volt játék, buli, zenebona, sütizés, spenótozás :D
Szerintem jól sikerült nap volt!!!
Tévedtem.
Borzasztó nehezen éljük meg mindketten a Sors által kiosztott lapokat.
Tudom, hogy miben kéne változnom, változtatnom, de egyszerűen nem megy.
Semmihez nincs türelmem még mindig, kitartásom se, és nincs semmi tervem a jövőre nézve.
Ha esetleg mégis eszembe jutna valami, azt már másnap átírja az élet.
Nagyon nehéz most veled :(
Nem fogadsz nekem szót, csúnyán, flegmán, bántóan beszélsz velem, és úgy érzem, nem érdemlem ezt tőled.
Erre mindig felkapom a vizet, kiabálás, hiszti, duzzogás a sorrend.
Minden nap.
Elég kiszámítható az életünk.
Sokszor szeretnék sírni, de nem tehetem meg-már büszkeségből sem...
Nem hagyom, hogy bárki azt lássa, hogy kicsit is meggyengültem.
Pedig egy olvadt vaj vagyok a kőszikla helyett :O
oOo
Megtartottuk a szülinapodat!!! Pont a napján, január 19-én, csütörtök délután.
Volt feldíszített szoba (a Mama egész délelőtt ezt csinálta), Barbie-torta, tűzijáték, szám-gyertya.
Voltak ajándékok: rajztábla, babakocsi, baba teljes menetfelszereléssel.
Voltak vendégek: a Mama, és Eilin (tőle Barbie rúzst kaptál), és jómagam...
Volt játék, buli, zenebona, sütizés, spenótozás :D
Szerintem jól sikerült nap volt!!!
5 megjegyzés:
Hát, ha szabad belekontárkodnom... Szerintem normális, hogy most ilyen állapotban vagy, az lenne furcsa, ha nem. A picurnak meg biztos szintén nehéz hozzászoknia a dolgok új rendjéhez - a feleselés meg az anyabosszantás pedig saját tapasztalataim alapján életkori sajátosság. Apropó, olvastad, mit művelt az én jómadaram?
Puszi nektek, tutira lesz ez jobb!
M.
Nehéz az 5 évesekkel.. alapból is nagyon próbára tesznek bennünket (Lillától is sokszor égnek áll a hajam), nálatok meg ugye még kuszább is a helyzet! Csak halvány elképzelésem lehet, milyen nehéz egyedül, de hidd el, előbb-utóbb mindketten megszokjátok az új felállást és könnyebb lesz! Addig meg küldök egy jó nagy adag kitartást, türelmet! De kérem vissza is, mert itt is fogyóban van :-)
Amin keresztül mentek/mentetek, az hatalmas változás. Adj időt magatoknak, hogy kitapasztaljátok, milyen lesz majd így. Kialakítjátok a saját életeteket.
Türelemből soha SOHA nincs elég. :S
Én már nagyon várom a februárit! :-)
Köszönöm a hozzászólásokat, bátorítást, hiányolást!!!
pótoltam ;)
Megjegyzés küldése