64.

Tegnap, miután Apa délután visszament intézni a dolgait, kettesben maradtunk itthon. Nem tudom minek köszönhetően, de elszabadult nálad a pokol.
Belekezdtél egy olyan hisztibe, amilyet én még sosem tapasztaltam nálad korábban. Nem volt jó semmi: ha teát adtam az se tetszett, de mikor eltettem az üveget, akkor az volt a baj. Nem voltál hajlandó enni sem, de mikor megettem a maradékot, az volt a baj. Ha felvettelek az ölembe, akkor lekéreckedtél, mikor letettelek, akkor meg nyújtottad a kezed, hogy vegyelek fel. Ha leültem melléd kockázni, akkor otthagytál, ha meg én hagytalak ott Téged, akkor meg azért sírtál.
Próbáltam rád hatni először szép szóval, hogy megnyugtassalak. Ez nem volt jó. Aztán rád hagytam a dolgokat, de ez se vált be. Végül, gondoltam én is felemelem a hangomat, hátha… de ez se hozott semmi eredményt.
Csak néztél rám könnyes szemmel, visítva. Azt olvastam ki a szemedből, hogy „segíts már rajtam, mert nem bírom abbahagyni”, de nem tudtam mit tegyek :(
Ekkor csak egy hajszál választott el attól, hogy fel ne robbanjak. Nagyon mérges voltam, de nem rád, hanem a hosszú ideje tartó sírásra, meg hogy semmit nem tudtam tenni ellene. Egyszer csak sikerült elaludnod (állva, hozzám bújva), majd letettelek az ágyba. Kicsit megnyugodtam, hogy végre ez volt a baj.
20 perc múlva kezdődött előröl az egész. Fél nyolc volt ekkor. Bár 8-kor szoktunk fürödni, gondoltam ennél rosszabb már úgyse lehet… Mikor elkezdtem engedni a vizet a kádba, már csak hüppögtél. Csak egy body volt rajtad, de olyan gyorsan levetted, mint még sose. Beletettelek a kádba, ahol megszűnt minden nyűg :)

Tegnap sikerült végre elmennünk Nikivel és az ő Dorcijával egy sétával egybekötött szolgáltató látogatásra, ahol megkaptam a lakáshoz szükséges igazolásokat, miszerint nincs tartozásunk. Ma Apa telefonon elintézte a villanyt és a gázt (mert ezek levélben küldik a papírt) meg személyesen a vizet. Amikor az összes papír a kezemben lesz, újra fel kell kerekednem egy hosszú útra, hogy azokat bevigyem a lakáshivatalba, hogy végre elindítsák a vizsgálatot, hogy megfelelek-e bérlőtársnak.
Huh,még hosszú az út odáig...