77.

A fürdésről: pici baba korod óta gond a fürdés. Na, nem a Te fürdetésed, hanem az enyém. Mikor megszülettél, ketten kellettünk a szertartáshoz. (Ha Apa nem ért haza a fürdetésre, akkor vagy a Mamát kellett áthívni, hogy segítsen, vagy áttettük a pancsolást reggelre. Akkor viszont már muszáj volt, mert annyira összekakiltad magad, hogy egy egyszerű tisztába tevés már nem segített :) ) Apa erős alkarján pihent akkor a buksid (első hónapokban szinte az egész tested), én pedig végeztem a mosdatást. Gyorsan, mert végigüvöltötted az egész macerát. Akkoriban sokszor éjjel 11-éjfél körül tudtam elmenni tusolni, mert a legváltozatosabb időkben voltál hajlandó elaludni. Aztán, ahogy nődögéltél, Apa bevállalta, hogy beül melléd fürdeni. Ezt szerettem, mert ez idő alatt kényelmesen el tudtam mosogatni, összedobálni a szétszórt játékokat és megcsináltam az esti tápit. Igaz, akkor is későn jutottam be a fürdőbe, de legalább volt némi rendszer az életünkben. Idővel szűkös lett kettőtöknek a fürdőkád, így Apa kiszállt mellőled. Amíg Te fürödtél, én a kis HOKEDLIN ültem végig, nehogy belefulladj a kétujjnyi magas vízbe. Sajnos az esti mosogatás elmaradt :(, örültem, hogy a vacsidat el tudtam készíteni időre. Szintén éjjel volt, mire megfürödhettem. Most, kb. egy hete azt teszteljük, hogy míg Te pancsolsz, én kiszökök megcsinálni a tápit, majd mikor Téged felöltöztetlek, gyorsan letusolom magam. Ebben az a jó, hogy emberi időben ágyba kerülünk mindannyian, és még a kedvenc sorozatomat is látom :) Hátránya, hogy nem bírsz csak bent, vagy csak kint maradni, ezért végig tárogatod az ajtót. Közben ki-be rohangálsz, szinte két helyen vagy egyszerre. Mikor épp bent vagy, szeretsz engem csak bámulni, valamint tapogatni, mikor be vagyok kenve tusolóval… Ezen kívül tekergeted a mosógép gombjait, és kihasználod, hogy nem érlek el, ezért kiborítgatod a mosóport (meg engem). Ezeket mind nagyon élvezed, mert hangos kacagások közepette tudatod velem. Én annyira nem szeretem…