124.

Múlt hét pénteken átestél életed első hajvágásán...
Úgy kezdődött, hogy a házunk aljában van egy fodrász, akihez lementünk kettesben megkérdezni, hogy elvállalná-e a nyírást. Legnagyobb meglepetésemre azt mondta a csaj, hogy nem szívesen, mert nem vállalja, hogy végigüvöltöd az egész procedúrát. Ha mindezek ellenére ragaszkodok hozzá, akkor menjek le hozzá "ekkor_és_ekkor" és megpróbálja. Viszont, ha elkezdenél sírni, akkor abbahagyja. Azért elgondolkodtam ennek a kivitelezésén: fél úton jár már, mikor elkezdesz sírni és ő meg abbahagyja és mehetünk haza félig megnyírtan???
Mikor Apának elmeséltem ezt a sztorit, azt mondta, hogy ha le merlek vinni ahhoz a ...-hoz, akkor "ez_meg_ez" lesz. Így aztán oda nem mentünk. A Mama megkérdezte az ő fodrászát, hogy elvállalna-e, és ő igent mondott. Pénteken délután el is sétáltunk hozzá.
Először nem tűnt szimpatikusnak Neked a néni, mert annyira bújtál hozzám, mint még sose, sőt, a szád egy kicsit lefelé görbült. Mikor azonban leültem a székbe és az ölembe ültél, megszűnt a félelem. A néni adott egy maréknyi hajcsavarót, amivel nagyon jól el voltál. Ezen nem is csodálkoztam nagyon, mert imádod, mikor fésülgetlek, és forgatod a kis fejedet, hogy ne maradjon ki egy tincs se... :)
A fodrász néni megnyírt. Bár nem lett tökéletes, és Apának sem nyerte el a tetszését, szerintem nagyon jó lett :) Igaz, most eléggé fiúsan nézel ki, de hát kit érdekel??? Nyár van és kánikula, legalább nem izzad a nyakad és a fejed búbja. A haj meg úgyis kinő...

Vasárnap Apamamánál voltunk. Mivel tudtuk már a hét közepén, hogy megyünk hozzá, így már akkor elkezdtem görcsölni, hogy milyen rossz lesz nekünk ott. Mert mindig rossz szokott lenni... Most kivételesen nem volt rossz :) Sőt! Mondhatnám jó volt! Köszönhető ez annak is, hogy nem hagyod magad, és nem azt csinálod, amit mondanak Neked, hanem azt, ami jól esik :) Pl. hiába akarta a Mama, hogy Te ERRE gyere, ha ARRA akartál menni, az úgy is volt. Aztán, ha fel akartál menni a lépcsőn, csak elkiáltottad magad, és a Mama már ugrott is. Ugyanez lefelé, illetve házba be- és kijövet. Egyszóval mindig. Mama élvezte, hogy unokázik, Te meg élvezted, hogy csak Neked ugrál valaki egész nap.
Segítettél is Apának: damilt tenni a fűkaszába és lemosni a kocsit. Ez utóbbit egyedül. Így, hogy nem kellett veszekednünk rajtad a Mamával, nagyon gyorsan eltelt az idő és jönnünk kellett haza. A kocsiban elaludtál, de sajnos mikor kivettelek, felébredtél és már később sem aludtál vissza. A délután többi részére nem szeretnék emlékezni…

Ma néztem a fogorvosi kezelőlapomat, hogy éppen 2 hónapja voltam nála először. Akkor kaptam életem első, fogínybe adott érzéstelenítőjét…megkönnyeztem. Akkor kaptam egy új tömést, mert a régi már mozgott. Egyéb bajom nem volt. Azóta viszont szinte napi rendszerességgel fáj. Elég jól bírom a fájdalmat, de ez néha már nekem is sok. Ezért aztán Anyu bejelentett engem a mai napra hozzá. Már a múltkor megbeszéltük, hogy ha fájna a fogam, akkor más választásom nincs, ideg kezelni kell :( Paráztam tőle rendesen, de Apa nyugtatott, hogy nem fáj annyira a kezelés, mint mostanában a fogam szokott. Így hát aztán, belementem.
Délután 3-ra volt időpontom. Viszonylag hamar bekerültem és kaptam egy szurit. Megint megkönnyeztem. Viszont kérte a doktornő a röntgenképet, ami nem volt nálam, ezért hazaszaladtam érte. Közben behívott még két beteget, akik elég sokáig bent voltak. Következtem én, meg a maradék érzéstelenítő. Mikor beadta szisszentem egyet, ezért kiküldött újra zsibbadni. Várakozás közben észrevettem egy fenyőfán fészkelő és kicsinyeit etető rigópárt :) Annyira aranyosan nyújtogatták a nyakukat a fiókák… Aztán következtem én, így nem gyönyörködtem tovább :( A következő szurit már nem éreztem. A doktornő nekiállt a fogamnak, fúrt, tekert, tömött. Nem mondhatnám, hogy fájt, de azt se, hogy érzés volt. Talán a félelem miatt éreztem úgy, hogy ez nagyon rossz. Dolga végeztével abban állapodtunk meg, hogy hétfőn fél 4-kor újra találkozunk. Adott egy vattagombócot a lyukba, hogy ne menjen tele kajával, belülről viszont tátong egy lyuk. Állandóan arra jár a nyelvem.
Mióta hazajöttem rettenetesen fáj a szuri helye. Bár szinte a fél fejemet nem érzem, de azt a helyet, ahová adta, azt tökéletesen :( Remélem hamar elmúlik, mert ez nagyon-nagyon-nagyon rossz érzés :((((((((