2008. november 17., hétfő

181.

Szombaton Apa dolgozott, így "ellógtuk" az egész délelőttöt. Nem főztem ebédet sem. Délelőtt volt egy kevés időnk, amikor a Nikiék is ráértek. Lementünk egy kicsit sétálni. Ők is gyalog voltak, gondoltam, mi is így megyünk. A Dorci kinézte magának még itthon a babakocsit, Te meg a labdát. Azt hittem, mindenki boldog... Amint leértünk, Neked egyből a babakocsi kellett, a Dorcinak meg nem kellett a labda... Azt a visítást, amit rendeztél... Sajnos elég későn jutott eszembe, hogy van még egy babakocsink, de legalább eszembe jutott :) Aztán hazakísértük a Nikiéket. Persze akkor már nem az első babakocsi kellett Neked, hanem megint csak az, amit a Dorci tolt. Ez valahogy mégis megoldódott. Hol Te, hol a Dorci hisztizett az úton. Valaki mindig üvöltött. Egy élmény volt a séta :(
Délután "csak úgy" elmentünk vásárolgatni. Apának szükségessé vált egy cipő, mert a régiben már több ezer km-t levezetett, Neked pedig rengeteg téli ruhára van szükséged. Mivel Apa nehezen bírja kezelni a hisztijeidet, arra gondoltam, hogy Ő menjen el cipőt venni, mi meg megyünk a magunk dolgára. Tök jól bevált ez a dolog. Igaz, hogy állandóan elszöktél a boltban, meg nem akartad a ruhákat felpróbálni, de mégis sikerült venni egy garbót, meg 3 kardigánt. Apa meg egyedül is tudott venni magának egy cipőt :))) Sajnos, csak itthon derült ki, hogy az egyik felső kicsi lett, ezért másnap vissza kellett vinni.

Vasárnap reggel (megint együtt aludtam Veled) 8-kor ébredtünk fel. Első kérdésed az volt, hogy "hol az Apa"? Körülnéztem a lakásban, és nem találtam sehol... Viszont megláttam egy cetlit, amire levelet írt, hogy elment horgászni és 10-re jön. Ezen felbuzdulva elmentünk kényelmesen a boltba, aztán meg a Mamához. Közben Apa hívott, hogy nem marad tovább, mert majd' megfagy és különben sincs kapás :( Pedig már rákészült, hogy sült halacska lesz az ebéd... Először a Papa kísért minket haza, mert sok volt a cuccunk. Aztán mi vittük Őt haza, mert mentünk a pulóvert kicserélni. Szerencsére minden gond nélkül vehettünk másikat. És jót.
Délután megint átmentünk a Mamáékhoz. Motorral, mert a Papa megígérte, hogy lemegy Veled, amíg a Mama megnyír engem. Este fél nyolckor indultunk haza.

Mi az, amiért reggel 7-kor (!!!) teljes menetfelszerelésben kell így állni???


Hát építkezés a ház előtt, TRAKTORRAL!!!


1 megjegyzés:

csai írta...

Gondolom, hogy Neked Kriszta mekkora élmény lehetett! ;) Most már teljesen be tudtam azonosítani ,hogy merre laktok! Keriékkel majdnem szemben :D!
Picasa-ra töltök majd fel, csak nem nagyon volt mit, mert elvesztek, meg Apával is küzdeni kell a gépért este! :) :p