Aztán meg igazatok van: csak bele kell rázódni a munkába és nem lesz ennyire szörnyű... Végül is a mai nap már teljesen megszokott volt, és nem egy hullaként értem haza. Mire hazaértem, Apa elhozta az ebédet (és meg is várt az evéssel) és még egy meglepi tortát is csinált nekem!!! Soha nem volt még erre példa, ezért nagyon-nagyon örültem neki, és nagyon finom volt!
Miután kifújtam magam, és elolvastam az újságot, nekiálltam a holnapi ebédnek is, így csak néha leszünk a menzára rászorulva :)
A munkahelyem: ez egy gyár, német, modell vonatokat gyártunk. Én a "tamponozó" területen vagyok, ahol a vonatok és alkatrészeik tamponnyomását készítjük. Az összes felirat, ábra mind gépi és kézi festéssel készül. Vannak egészen egyszerű feliratos vonatok, aztán vannak ilyen szebbek és vannak nagyon szépek is. Aztán méretileg is vannak egészen aprók (pár cm-s), H0-ás és maxi méretűek. Bár én egyáltalán nem értek a modellvasúthoz... Legutóbb ez jelent meg a helyi újságban a cégről.
Amúgy szeretek itt dolgozni (bár sok összehasonlítási alapom nincs, mert ez az első, hivatalos munkahelyem már 7,5 éve), magával a munkával sosem volt gondom, mivel eléggé változatos, elég gyakran csinálunk valami mást. Azt a bizonyos 8 órát meg úgyis el kell tölteni valahol... Egyik-másik munkatársammal nem jöttem ki jól, de úgysem beszélgetni járok oda, ugye? Szóval ma is talán 2-3 mondatot beszéltem olyannal, akit amúgy is 1000 éve ismerek, azon kívül csak nyomtam és nyomtam a gépet. Munka közben pedig bővítem az érdeklődési körömet, és a szókincsemet Kossuth Rádió segítségével :) Ma már sokkal könnyebben eltelt az idő.
Tegnap este korai fürdés után, valami csoda folytán sikerült fél 9-kor elaludnunk :))) Erre, 3/4 9-kor csörgött a kaputelefon, de Apa még fürdött, én meg már aludtam, így nem értünk oda. Aztán felültem az ágyon és kétségbeesve kerestelek, hogy hol vagy? Persze ott szuszogtál mellettem...
Apa kinézett az erkélyen, és kiderült, hogy a rendőrség volt az, de nem hozzánk akartak csengetni, de ezt csak úgy 10 perc után derítettük ki... Utána már nem ment olyan könnyen a visszaalvás.
Éjjel 2:20-kor felébredtél, és megkértem Apát, hogy menjen át hozzád, és adjon neked inni. Miután visszajött, eltelt úgy 10 perc és megjelentél az ágy mellett a takaróddal, párnáddal felszerelkezve :) és ott is ragadtál reggelig. Aztán az óracsörgésre ébredtem, viszonylag álmosan. De azért könnyen felébredtem a reggeli friss levegőn :)
2 megjegyzés:
Ezt a bejegyzést már egy rutinos, dolgozó anyuka írta! Az előző meg... mindent meg kell szokni! :p
Apa tele van meglepetésekkel! :)
Ú, ott dolgozol? A fiam imádna ha tudná.:))
Örülök, hogy ilyen gyorsan belerázódsz!
Örülök, hogy a párod így meglepett! Ezek nagyon szép és jó dolgok!:)
Kaptam egy linket amit most persze nem tudok megnézni, de bemásolom majd. Egy vadetetőt lehet skubizni.:)
A gólyáktól függők lettünk.:))
Megjegyzés küldése