2009. április 12., vasárnap

269.

Pénteken reggel sokat tanakodtam, hogy nem kéne-e itthon tartani téged, ha már én is, meg Apa is itthon vagyunk. De gonosz Anyád úgy döntött, hogy nem maradsz! Végül is nem bánta meg egyikünk sem :)
Én pl. reggel összetakarítottam az erkélyen, átraktuk a homokozót a sarokba, így "csak" a fél erkélyt foglalod el :) Mivel az előző palántázásból csak 1 paradicsom hajtott ki, újra próbálkozok a palántázással. Most 15-15 magot tettem el, remélem most már marad belőle legalább 3-3 db. Ha nem, akkor a piacon fogok venni, mert a fejembe vettem, hogy kertészkedünk a nyáron :)
Utána összeszedtem a szétszórt játékokat, szennyes ruhákat a szobában, és elindítottam a mosógépet. Felporszívóztam az összes helységet és 2x kiteregettem. Közben Apát végig kérdezgettem, hogy "ugye szép rendet csináltam?" Azt mondta, hogy kérdezzem ezt meg akkor is, ha már 1 órája te is itthon leszel...
Körbefotóztam a babkocsidat, hogy feltehessem a netre, mert szeretném eladni. Összeszedtem a kinőtt ruhákat és bezsákoltam azokat. Lementem a boltba és elkezdtem a főzést. Ezután Apával felkerekedtünk, hogy ApaMamánál kicseréljük a céges autót a sajátra, mert a hétvégén valószínűleg sokat fogjuk használni (és a céges autó csak 2 személyes). Amíg Apa valamivel szöszölt, addig én kipakoltam a kicsi ruhákat és összeszedtem a tavalyról maradt nyári ruhákat, mert a bölcsiben szóltak, hogy most már vigyek rövidnadrágot és pólót is.
Ránéztem az órára, és 3/4 3 volt. Autóba pattantunk és rongyoltunk a bölcsibe. 25 perces az út, úgyhogy szedték a lábukat a pacik, hogy ne téged hozzunk el utolsónak. Innentől azt is írom, hogy te miért nem bántad, hogy mehettél a bölcsibe: találkoztál a Nyuszival, aki nagyon aranyos volt, mert hozott ajándékot. Kaptál tőle egy tojást, egy csokinyuszit, meg egy apró csokit. A Szilvi néni előrajzolt nektek egy nyuszit a papírra, amit ki kellett színezni. Elhoztad haza a művet is :) Nagyon aranyos lett, kár, hogy a nyuszi alig kapott egy kis színt, bezzeg a háttér, és a papír hátulja...!

Ma Apa megint ment dolgozni, úgyhogy délelőtt csak ketten voltunk. Feltettem a levest főni, és lementünk boltba, meg sétálni. Megleptelek életed első fagyijával, amivel azt se tudtad, mit kell csinálni :) aztán csak belejöttél. Meg akartam mutatni, hogyan rágd körbe a tölcsért, hogy a nyelveddel hozzáférj a fagyihoz, de azt hitted, el akarom venni tőled, és annyira erősen fogtad a tölcsért, hogy háromba törted. Visszamentem a fagyishoz és kértem tőle pót-tölcsért, mert a fagyi már csöpögött, de még sok volt benne..
Hazafelé jövet elszaladtál előlem, hiába kiabáltam utánad. Már vészesen közeledtél az úttesthez, mikor megbotlottál és elestél. Épp egy apuka sétáltatta a kisbabáját, és ő segített fel téged, mert én a bevásárlószatyorral és a játékbabakocsival a kezemben nem tudtam felvenni veled a versenyt. Szegény apuka, elkezdett zsebkendőt keresni, mert mutogattad neki a kezedet, hogy fagyis lett. Közben meg mondogattad neki, hogy nincsen pagyim. Biztos azt értette, hogy tiszta fagyis... Ja, azt elfelejtettem, hogy mikor elindultunk sétálni, akkor is eljátszottuk ezt a "te_elrohansz_előlem_és pofára_esel" játékot. Akkor lenyúztad az egyik térdedről meg az egyik tenyeredről a bőrt. Most a másik tenyeredről is... Nem vészes egyik sem, de biztos égett egész nap folyamán. Ezek szerint azonban nem nagyon hat meg téged, hogy fájni fog, ha nem fogadsz szót...
Egész úton hazáig hisztiztél a fagyi miatt. a játékboltos meg is kérdezte, hogy miért sírsz annyira. Elmeséltem neki a sztorit, és kérdezte, hogy miért vagyok ilyen szomorú, miért nem veszek neked egy másikat? Mondtam neki, hogy ez volt a másik... Aztán mosolyogva legyintett.
Itthon megígértettem veled, hogy eszel szépen levest ebédre és akkor Apa hoz neked másik fagyit. Mikor Apa belépett az ajtón, szaladtál elé, és mondtad, hogy nincsen pagyim. Apa is megígértette veled, amit én, és leültünk enni. Nem mindent, de azért ettél jól, igaz, etetnem kellett téged. Utána vettem elő a jól megérdemelt jégkrémet. Haraptál belőle, meg nyalogattad is, de nem igazán tetszett. Nem is etted meg :(
Ebéd után autóba ültünk és irány ApaMama! Azt hittem, hogy el fogsz aludni a kocsiba, mert már nagyon nyűgös voltál otthon. Simán kibírtad ébren az utat, sőt, még a kutyussal is játszottál egy keveset. Én viszont rettentő álmos voltam, ezért becsaltalak aludni. Lefeküdtünk mindketten és szerintem elég hamar el is aludtunk. Kb. félidőben felébredtem, hogy nagyon fázok, kerestem takarót. Erre felébredtél, de sikerült visszaaludni. Még én is álmos voltam. Végül arra ébredtem, hogy már megint nagyon fázok és már nem tudtam visszaaludni. Te is ébredeztél. Megnéztem az időt: 6 óra volt. Mi meg fél 3-kor feküdtünk le... Apa közben lemosta az autót (holnap tuti eső lesz :) !!!), darazsakat irtott, meg a motorral bajlódott. Feltérképeztük, hogy hová kerüljön a homokozó, amit már tavaly megvettünk, de még nem lett üzembe helyezve, mert nincs lefestve. Bízom benne, hogy már heteken belül kész lesz! Úgy tervezzük, hogy amíg jóidő van, 2 hetente fogunk menni, vagy ha Apa gondolja, akkor gyakrabban is. Én segítek a kertben lenyírni a füvet, Apa meg szerelheti a motort. Te pedig jó levegőn vagy, zárt udvarban játszhatsz, ugráltathasz valakit egész nap, aki nem én vagyok, a Mama meg unokázik. Mindenki jól jár :)

A napokban érdekelni kezdett a baba: eteted, pisilteted, öltözteted, sétáltatod, orrát fújod és olyan szöveget nyomatsz közben, hogy sokszor a hasunkat (meg a fejünket) fogjuk a nevetéstől:


Én főztem, te pedig gyöngyöt fűztél... akarom mondani szívószálat :P :


...és színeztél-az első képen látható, hogy kipróbáltad, hogy fog a szívószál... sehogy, ezért átváltottál a megfelelő eszközre:


Húsvéti készülődés:


Ezúton kívánunk minden kedves olvasónknak kellemes húsvétot!


Áprilisi friss képek:
Szabina 14. - 2009. Április

Nincsenek megjegyzések: