A parkolót megpillantva, Apa úgy gondolta, hogy jobb, ha be sem megyünk, de végül mégis megálltunk. Az erődön kívül egy dodzsem, egy gyerek láncos hinta, meg egy bazi nagy ringlispíl állt. Mindegyik zárva volt még (szerencsére). Bent pedig egy szerény majálist tartottak. Volt néhány gyerekjáték: körhinta, meg vonat, egy ugrálóvár és egy gyereksarok, amiben egy gyerekeknek szóló angol tanfolyamot reklámoztak. Ezen kívül sok büfé, és bóvliáruda volt, amiket külön élmény volt végignézni. Volt egy hatalmas sátor, ahol népdalokat énekeltek, népi táncokat mutattak be gyerekek. Ide nem mentünk be, mert rengetegen voltak és rettenetes hőség volt bent (kint sem volt hidegebb 25 foknál).
Apa kérésére először a kiállított "leselejtezett" tankokat, meg lövegeket néztük meg. Engem egyáltalán nem érdekelt, de Apát meg téged azért jól elszórakoztatott.
Utána elkanyarodtunk az íjászok felé, ahol Apa kipróbálta, hogy milyen Tell Vilmos válna belőle. 6 nyílból 2-vel eltalálta a tábla szélét, a többivel lehet, hogy néhány őzet is levadászott :) (6 lövés 600 ft volt)
Ezután körbesétáltunk, megnéztünk minden apróságot. Megláttam egy mini-pónilovardát, amire azonnal befizettelek. Sikerült a legkisebb pacit kifogni, de a lovász szerint elég kapkodós, ezért végig mellettünk sétált. Szerencsére, nem csak szerintem volt móka, hanem neked is nagyon tetszett, a végén még maradtál simogatni is. Feltett szándékom amúgy, hogy járni fogsz lovagolni, mert jó hatással van a gerincre, meg a testtartásra, amikre nálad fokozottan figyelni kell (2 perc körözés 600 ft volt) .
Ezután már nem találtunk magunknak való programot, kocsiba ültünk és elmentünk Komárom belvárosába. A Tesco parkolóban álltunk meg, ami -hiába volt ünnep és zárva- nem volt üres. Sőt, mikor mi eljöttünk onnan, akkor állt be egy lengyel busz, tele nyugdíjassal, akik jöttek tescózni. Hát, nem jártak szerencsével. Mi viszont jót nevettünk rajtuk, mert nekem pl. első dolgom az lenne külföldi vásárlás alkalmával, hogy megnézzem, hogy aznap az adott országban nyitva vannak-e a boltok? Ezek szerint ez nem evidens mindenkinél...
Elsétáltunk az Erzsébet hídra, ahol megnéztük, hogy milyen széles valójában a Duna. Kb. 3x szélesebb, mint itt Győrben. Megvártunk egy hatalmas hajó vontát (lehet, nem is az volt, de nem tudom, hogy mi volt a neve), ami olyan hosszú volt, mint a híd szélessége. Egyszer megkérdeztem tőled, hogy ebben aztán lehetne pacsálni, mi? Azóta azt mondogatod, hogy lehet benne pancsolni.
Ezután megnéztünk a főtéren egy működő szökőkutat. Ez annyira elvarázsolt, hogy alig tudtunk elcsalni onnan. Tetszett neked nagyon, hogy engedtük, hogy pancsolj benne. Amikor már a fáradtság jelei gyakori hisztis rohamok képében jelentkeztek (2 óra körül volt már), elindultunk haza.
A kocsiban 5 perc alatt elaludtál. Mikor Apa leállította a motort a ház előtt, a szemeid kipattantak. Mikor már azt hittük, hogy végre mi is pihenhetünk egy kicsit, felébredtél és úgy is maradtál. A kevés alvás miatt elég nyűgös voltál, ezért kitaláltam, hogy elsétálunk Mamástól a Plázához majálisozni.
A negyed órás utat egy óra alatt tettük meg, mert szinte minden botot, kavicsot össze kellett szedni. Mikor megérkeztünk, egy nagy meglepetés ért minket: nem is volt semmilyen program. Szerencsére nem viselt ez téged meg, mert nagyon is jól elszórakoztál egy kevés porral, néhány bottal, meg pár darab hangyával. Végül majd 3 órás sétával toldottuk meg az ünnepi kiruccanásunkat, és elejétől a végéig nagyon jól éreztük magunkat! Egy csomó kép is készült végre, amit valamikor teszek fel ide, meg az albumba is, mert nagyok jók lettek :)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése