304.

Péntek:

• délután lementünk a játszira, ahol nem először jártunk. Megérkezésünkkor már jó páran voltak ott, főleg nagyobb gyerekek (5-8 évesek), akiket eddig mindig láttunk itt.
  Volt 3 kislány, akik nagyon jól elvoltak egymással. Sustorogtak, titkokat beszéltek meg egymással. Észrevetted őket és csatlakozni akartál hozzájuk. Mikor valamelyikük észrevette, hogy közeledsz, akkor gyorsan felmásztak a mászóka tetejére (vagy épp le onnan) és ott folytatták a titkolózást. Persze mire te odaértél hozzájuk újra, eltelt vagy 2 perc. Aztán megunták a szaladgálást és leléptek valahová.
  Ezután te észrevettél 3 kisfiút, akik labdáztak. Mindegyiknek volt saját labdája és egyszerre próbálták egyfelé elrúgni, majd szaladtak utána. "Csatlakoztál" hozzájuk: vagyis futottál utánuk, közben hangosan kacagtál. Egyszer csak odaszaladtál hozzám, és azt mondtad: Anya, focizok! Én meg mosolyogtam, hogy neked ez is mennyire tetszik...
  Amikor meguntad az utánuk szaladást, észrevetted, hogy visszajöttek az előbbi lányok, akik bementek egy elkerített salakos pályára. Az ajtaja reteszes zárral csukódott, de a kerítés el is volt szakadva, így simán ki-be lehetett rajta menni. A 3 lány ott bent tanácsoztak, amikor odatotyogott az egyiknek a kishúga, akivel előzőleg eljátszottál a homokozóban. Őt beengedték az ajtón, de amikor te is odaértél, előtted becsukták, meg be is zárták. Te meg csak álltál ott és néztél befelé... A kishúg ki akart jönni, ezért kinyitották neki az ajtót, te meg addig belógtál. Ők ezt észrevették, és kiküldtek.
  Azt se tudtam, hogy mitévő legyek, mert ha rájuk szólok, hogy engedjenek be téged, azzal sem oldom meg a helyzetet, mert nem csak bemenni akartál, hanem azokkal a "nagy lányokkal" játszani. Valószínű, hogy ha szólok, akkor elmennek onnan és te meg úgyse maradtál volna egyedül a pályán. Meg nem nagyon szeretem, ha közbe kell avatkozni a játékba, de ha úgy látom, akkor én úgyis szóvá teszem a dolgot. Nem tűröm, ha más gyerek a te szemedbe szórja a homokot, de ha te vagy a "ludas", akkor te rád is szólok!
  A konfliktus végül azzal oldódott meg, hogy összeszedték magukat, és hazamentek. Szerencsére, mert nagyon sajnáltalak volna a továbbiakban.

Szombat:

• a Mama meg az Apa kitalálta, hogy menjünk el a bolhapiacra. El is mentünk, csakhogy nem volt. Apa ment tovább az úton és az állatkert előtt fordult meg. Mivel úgyis be volt tervezve már régóta, úgy döntöttünk, hogy irány az állatkert! Csak 1 órát várnunk kellett még nyitásig... Addig hazajöttünk, és összeszedtük a Veszprémben megmaradt etetőnket.
  Szerencsére nem is volt túl meleg az idő, pont állatkerti sétához való volt:napsütés, kicsi szél, elviselhető hőfok :) Én már alig vártam, hogy megetethessem a zsiráfokat, mert ez eddig valahogy kimaradt az életemből...Végül sor került erre is, és nagyon boldog voltam! A földikutyáknál jártunk már (ez úgy a 3/4 részt jelenti), amikor a fényképezőgépem beesett közéjük! A szívem kihagyott 1-2 ütemet, hogy mostmilesz? Én simán bemásztam volna közéjük, mert hát földikutyák... de szerencsére a Mama meg Apa jobban észnél volt és kerítettek egy hosszú botot, amivel Apa ki tudta horgászni a zsinórjánál fogva. Még jó, hogy mégsem vettem le róla a zsinórt, ahogy még itthon elterveztem, és még jó, hogy nem mondjuk az örvös medvék közé esett be a gépem...
  Amúgy nem is igazán a gépet sajnáltam (persze azt is, mert drága volt, meg tuti hallgattam volna pár hónapig a "bezzeg"-eket), hanem az addigra elkattintott 200 képet...
• Most, hogy már van összehasonlítási alapom, szerintem a győri állatkert sokkal jobb, mint a veszprémi, szerintem állat is többféle van, igaz a területe jelentősen kisebb, de jobban áttekinthető. A belépő ára is többe kerül, már neked is kellett jegyet venni, és a csemegét sem lehet üdülési csekkel fizetni, míg a veszprémi ez így volt (itt 4300 ft volt négyünknek, ott 4200 ft -hű ott egy százassal jobb a helyzet- a csemege 300 ft volt, a győriben fele akkorát adtak ugyanannyiért). Mindent összevetve, elfogultság nélkül merem leírni, hogy a győri állatkert jobban tetszett!
• ebédre a Mamához voltunk hivatalosak, ahol jól teletömtük a hasunkat, és ahol te nem akartál elaludni, ezért volt már fél 5, mire sikerült áténekelnem téged az álomvilágba. Aludtál aztán 2 órát és még ezután mentünk le a játszira.
• egy új játszóteret adtak át nem régen, tőlünk nem messze, és úgy gondoltam, hátha ott jobb lesz, mint az előbb említetten. Mikor odaértünk, láttam, hogy itt is csoportosulásban vannak a gyerekek, és megint csak nálad idősebbek. Természetesen pont az a mászóka tetszett neked is, ahol már jelen volt egy 2 tagú banda (6 és 3 évesek). És "természetesen" ők nem engedtek téged felmászni. Te meg udvariasan nem is másztál fel. Amíg én meg nem jelentem, és megkérdeztem az egyik gyerektől (lány volt!), hogy mi a probléma. Végül normálisra kapcsolt a kiscsaj, úgyhogy felmászhattál, aminek nagyon örültél. Sőt, együtt mentetek csúszdázni is. Aztán ők elindultak a csúszdán felmászni (ahol le kell csúszni), és ettől az én hajam amúgy égnek áll. Meg elkezdtek lökdösődni, meg durvulni.
  Aztán szerencsére jobbnak találtad, ha visszamész az előző mászókához, ahol az említett bandatagok nagyobb tesói bandáztak. Szintén a lány (!) hangosan megjegyezte, hogy -X.Y. el akarják foglalni a bázisunkat, csinálj már valamit! Mire a fiú azt mondta, hogy -Kit érdekel? és leugrott a mászókáról. Ezek talán már egy különös populáció aggyal és ésszel is rendelkező egyedei lehetnek. Legalábbis remélem nagyon, hogy kinövik ezt a gyerekek egy idő után. Leginkább pedig azt remélem, hogy te nem is leszel ilyen... Naív vagyok???

Vasárnap:

• újra próbálkoztunk a bolhapiacon, ezúttal sikerrel. Apának a tarisznyájához kerestünk szíjnak valót. Sikerült is neki, ráadásul attól az árustól, akitől egyébként eddig is vettünk már ezt-azt, és nem "bolhás" (na jó, összesen 2x vettünk nála valamit -pénztárca, derékszíj). Meg jutott neked is egy trikó-rövidnadrág együttes, amit felesben mi, meg a Mama vett. Aztán Apa talált magának egy extra giccses kést vagy tőrt, meg egy veretes szíjat. Meg "ismerőstől" (egy utcában lakunk) vettünk neked 3 felsőt a bölcsibe, meg egy horgászós játékot, komoly 100 ft-ért. Nem is az ára vicces, hanem az, hogy jó állapotú is, és állítom értékeled annyira (sőt, többre is), mint a nem_is_tudom_milyen_drága cuccokat.
• ebéd megint a Mamánál. Megint jól laktunk nála, szegényt jól le is fárasztottad, szerintem megkönnyebbült, hogy eljöttünk végre :)
  

Állatkerti ringlispíl - ez állítom, akkor is itt volt, amikor én voltam akkora, mint te... az állapota erre utal... ilyen ócska játékra nem emlékszem, hogy valahol is láttam volna... én tuti nem álltam volna ki vele égetni magam...:

Ez a kép a héten készült, játék házi készítésű játékkal. Hozzávalók: polifoam, térképtű, hajgumi. Játékszabály nincs, nem is kell, mert úgyse tartottad be :)

Képek tovább töltve ITT!!!