2010. július 24., szombat

2010. július 17-24.
Szombat: reggel autóba pattantunk, és irány a Velencei-tó! Az út eléggé nehézkes volt, tekintve, hogy az autóban nincs légkondi, pedig kint 1000 fok volt, valamint előjött belőled a Shrekből ismert szamár-effektus: ott vagyunk már? ez kb 5 percenként. Azt hiszem fél 9re értünk oda, amikor már elég nagy volt a hőség. ismét nem csalódtunk ebben a kempingben, mint ahogy eddig még soha: tiszta, kevesen vannak, és gondolnak a kisgyerekesekre is: van játszótér, homokozó és elkerített pancsoló is, bár ez az utóbbi a nagy esőzések miatt elég mélynek tűnt, kb 110 cm. Nagy nehezen felállítottuk a sátrat (ami már tavaly is el volt törve), és irány a víz! Hihetetlenül meleg volt! Eleinte nagyon féltél benne, vittünk karúszót is, meg baba úszógumit is, de így is a nyakamba csimpaszkodtál sokáig. Ahogy telt az idő, úgy szoktad meg a pancsolást, végül az úszógumit is kint hagytuk. Még néhány karcsapást is megtanultál, és büszkén mesélted már itthon mindenkinek, hogy egyedül úsztam! Mikor jöttünk haza, éreztem, hogy fáj a fejem. Mire hazaértünk majd szétszakadt. Estére meg sem bírtam mozdulni. Napszúrást kaptam (ahogy tavaly is...). Fél 8 kor már aludtam.
Vasárnap: egész nap pihentem. már amennyire hagytál. Hétfő: délelőtt könyvtárban voltunk, délután játszin, ahol nagyon felhúztam magam ismét :S Majd' szétuntad az agyad a homokozóban. volt ott két fiú, akik autóztak, és persze nem vettek be maguk közé... ezt még csak túlélted valahogy, aztán megjelent két lány, olyan 5-8 év körüliek. "kutyásat" játszottak egymással, vagyis kúsztak-másztak a homokban, de még csak nem is beszéltek. odamentél hozzájuk "kutyamód", megkérdezted őket, hogy játszhatnál-e velük? azok egyből rávágták, hogy nem. Azért még párszor próbálkoztál nálunk, de szóltam, hogy hagyjad őket. aztán megkérdezted tőlük, hogy mi a nevük, de meg sem mukkantak. Aztán jöttél hozzám panaszkodni, hogy nem szólnak hozzád :( a szívem majd meghasadt :( leültem veled homokozni. állítom koszosabb lettem, mint te :) ástam gödröt, bele a lábad, betemettem stb. odajött a fiatalabbik kiscsaj, hogy milyen szép, milyen jó a gödör. már majdnem párbeszéd alakult ki közöttetek. erre jött az idősebb, hogy ilyet ő is szokott, és odébbálltak... még 1x odamentél hozzájuk, de visszahívtalak, mert ekkora tuskóságot én még nem láttam! az oké, hogy nem akarnak egy ekkora kislánnyal játszani, de hogy meg se szólaljanak, ha kérdezik őket...! a fiatalabbik viselkedése sem tetszett, mert csak akkor jött volna, ha a másik nincs épp vele (ha nincs ló...), de még mindig biztatóbb, mint a nagyobbik... azt még hozzáteszem, hogy ezeknek a szüleik ott bandáztak a padoknál, és láttam-hallottam, ahogy pletykálnak rólam, mert beleélem magam a homokozásba... na, ezek eltűntek, jött két 4-5 éves fiú, kisautókkal. azt játszották, hogy tolták a homokban az autókat, meg a mászóka tetején. tőlük is megkérdezted, hogy játszhatnál-e velük? persze ők is leráztak, hogy nincs elég autójuk, mire meglátták, hogy neked 2 is van, és sokkal nagyobb, mint az övék, akkor már az volt a baj... szóval ők se játszottak veled... :( ez azt hiszem 5től fél 9ig tartott, szóval, idő lett volna bőven... én mégis majdnem sírva jöttem haza :( főleg, h nem ez volt az 1. eset... :( Kedd: jöttek a Robiék valamikor a délelőtt folyamán. játszottunk, ebédeltünk, aludtatok, Apa is hazaért, bementünk a városba sétálni, aztán átmentünk a Mamához. este lett és aludtunk.
Szerda: úgy emlékeztem, hogy befizetés van az oviban, ezért elmentünk oda, de másnap volt, úgyhogy játszira mentünk inkább. délig ott voltunk. hazajöttünk ebédelni, aludni, délután az erkélyen homokoztál, saraztál, utána fürdés, majd kint színezés, meseolvasás, boltos játék.
Csütörtök: ma volt befizetés :) mikor megérkeztünk megint 1000 fok volt és ezer szülő állt sorba. mégis nagyon türelmesen kivártad a sorodat. és mindenkinek köszöntél! de amikor jött Anett néni puszit adni, elfordultál tőle, és bújtál hozzám. pedig ovi időben ő az, aki miatt vissza szoktál szaladni, mert elfelejtettem puszit adni... felmentünk a Dórihoz, kértem tőle gipszkiöntőt, ő meg adott azon kívül még egy csomó festéket, zsírkrétát, filcet. megbeszéltük vele, hogy délután is felugrunk hozzá dumálni. nem akartál aludni ebéd után, közben Apa is megjött, így egyből elmentem bevásárolni, és csak miután hazajöttem, akkor feküdtél le. este fél 8ig aludtál. nem mentünk már dumálni a Dórihoz. helyette este lementünk a játszira és 9ig ott is voltunk. Péntek: reggel korán elintéztük a boltot, és délelőtt lementünk a játszira. délig maradtunk. szerencsére akadt némi árnyék, így nem kaptál napszúrást. volt ott egy fiú, meg egy lány. 8 évesek. szóba elegyedtél velük, bár nem tetszett nekik. végül azért csak eljátszottatok valahogy, bár nem volt valami nagy szám :( ebéd és alvás után szétrámoltad a lakást, nem akartál enni, játszottál az ebéddel, meg hisztiztél folyamatosan. azt hittem abba se hagyod. "Megkeményítettem" a szívemet és átzavartalak a másik szobába büntetésbe. persze 5 másodpercenként átjöttél valami ürüggyel: folyik az orrom, szomjas vagyok, pisilnem kell stb. de mindig visszaküldtelek. jó sokára átjöttél bocsánatot kérni. el is voltunk így egy darabig, míg ki nem borítottad a csipszet az asztalra. pedig megkértelek, hogy ne hurcold a tálat. összetakarítottam, 1 perc múlva a kanapén landolt a maradék. kiabáltam, majd újabb 1 perc múlva a szőnyegen. újra visszazavartalak a büntibe, ahol úgy fél 7ig voltál. innentől elég jól megvoltunk együtt. sötétedéskor mulatós zenét hallgattunk, közben a teszveszen nézegettük a legostobább hirdetéseket, és jókat röhögtünk :) éjjel fél 11kor aludtál el. Szombat: végre nem arra ébredtem, hogy ömlik rólam az izzadtság :) hanem arra, hogy valakinek a kutyája ugat fél 7kor a parkban :((( mondtam már, hogy UTÁLOK itt lakni??? délelőtt családilag boltba mentünk, találkoztunk a Zsuzsa nénivel, akitől féltél rendesen, pedig irtó aranyos óvónéni! még puszit is adott neked! te meg csak bújtál belém. mikor megláttad, hogy a szalámiknál áll sorba, azt mondtad, hogy virslit kérsz reggelire. mikor láttad, hogy kakaós csigát vesz, akkor meg azt kértél :) és bár nem barátkoztál vele, azért egész végig követtük, hogy merre jár. délben nekiálltam főzni (ja, 11kor ettünk reggelit :) ), közben a konyhában elkezdtél festeni. először temperával kented magad össze, utána vízfestékkel, utána a festékes vizet borítottad az öledbe. javasoltam, hogy rajzolj zsírkrétával, de az valószínűleg nem lett volna ennyire látványos, úgyhogy inkább ollóval vágtad apró cafatokra az előbb festett művedet. amit aztán szétszórtál magad körül. Eltelt az első hét a közös szabadságunkból. igyekszünk nagyon sok dolgot bezsúfolni ebbe a rettentően kevés kis időbe, hogy legyen miből a szomorkás őszi napokon táplálkozzunk. remélem, lejön a soraimból, hogy nem unatkozunk, amit én cseppet sem bánok :)

1 megjegyzés:

Bianka és Karina írta...

Hajaj,ennyi mindent egy napban megélni.:))nagyon jó kis napjaitok voltak.:))
De az elején a szamáros dumán döltem a röhögéstől.:DDDD

További szép együtt töltött napokat!:)
Pusza!