295.

294.

293.

Eddigi legegyszerűbb scrap képem, amin mégis elszöszöltem 2x2 órát...

292.

Egyik nap ültem veled az ágyon, én tv-t néztem, te meg szórólapokat nézegettél. Nemsokára Apa is odatelepedett mellénk, és leült.
Szabi: -Jáültél a pic.ájja (:$)!
Apa meg én visszakérdeztünk egyből, hogy mire???
Sz: -A pic.ájja!
Ezt elismételted 3x. Apa megkérdezte tőlem, hogy azt mondod, amit hallunk? Mondtam, hogy szerintem igen :$ Aztán addig erősködtél, míg Apát felkeltetted az ágyról és akkor láttuk, hogy egy pizzéria szórólapjára ült rá... = Ráültél a pizzára!
:D

A Mama csinált nekem francia salátát. Este kérdi tőlem Apa, hogy kérek-e? És neked is hozzon-e be?
Én: -Szerintem nem kell, mert nem szereti...
Szabi: -Én szejetem a falátát!
Röhögünk ezerrel :D Mondom neked, hogy nem faláta, hanem f-r-a-n-c-i-a s-a-l-á-t-a.
Sz: -Nem baj, én szejetem a salántát!
:D

291.

Szombat:

• délután mentünk ApaMamához, aki fél óra alatt úgy kiakasztott, hogy szólni sem volt kedvem hozzá. Azt mondta először is, hogy "semmi látszata annak, hogy én miket tanítottam a Szabinak, mert se verset nem mond, és nem is beszélget"... Hmmm, ez érdekes...
  Utána meg azzal vált le a szívem csücskéről, hogy adott neked egy virágcserepet homokozni, ami egyszer csak kiesett a homokozóból. Ezután nem kerested egy ideig. A kutya erre felkapta és elszaladt vele, te meg utána, de az gyorsabb volt. Persze, elkezdtél hisztizni miatta, de ApaMama úgy rád pirított, hogy "miért kellett odaadni neki?", csak pislogtam. Aztán mikor sikerült visszaszerezned, akkor meg azért szólt rád, hogy "miért vetted el tőle?". Ekkor már rászóltam, hogy nehogy már a kutya fontosabb legyen az unokánál! Kérdeztem tőle, hogy nem hoztunk ki egy vödörnyi cserepet hozzá, amiből esetleg adhatna neked is egyet, ha nem lenne megerőltetés??? Azt mondta, hogy azon gondolkodik, hová is tette... aztán megtalálta, adott is egyet belőle, de az meg törött volt, amit egyből vittél is a kukába :) Erre azt válaszolta, hogy "adtam neki, de kidobta!"
  Utána már csak leromboltad, amit épített neked várat, de azt is kommentálnia kellett "azt hiszed, hogy fogok neked építeni ezután, ha mindig csak lerombolod?" Nem is csodálom, hogy már kedved sem volt homokozni...
  Remek hangulatban jöttünk haza ismét.

Vasárnap:

• Apa kívánságára kilátogattunk az Aranypartra, mert hagyományőrző nap és kirakodó vásár volt. Nem volt éppen kánikula, de nekünk ez az idő tökéletesen megfelelne egész nyárra :)
  
• Apa nézte a harcosok bemutatóját, meg az árusokat, de téged csak a játszótér érdekelt.
• hazajöttünk ebédelni, meg aludni, hogy forma 1 után újra mehessünk. Alvásod alatt szakadt az eső és Apa már teljesen letett arról, hogy visszamegyünk. Az eső pedig elállt, te is ettél jól az ebédből, így visszamehettünk. 5 óráig voltak programok.
• utána elmentünk az újonnan nyílt Lidl-be bevásárolni holnapra, meg a következő hétre. Este szépen ettél vacsit, meg kaptál csokit és csipszet is :)
• 9 után nem sokkal aludtál el.

Robi!

Névnapod alkalmából itt is köszöntünk téged!!! Remélem, hamarosan tudunk találkozni :)

290.

Kedd:

• 5:55-kor keltél, Apa legnagyobb meglepetésére.
• délután hiszti közepette indultunk boltba, ahol nem voltál hajlandó sem megköszönni az újságot, amit kaptál, se köszönni :( nagyon szomorú voltam.
• megsütöttem másnapra az ebédet (oldalas volt), amiből elég szépen eszegettél, meg zsíros kenyeret is ettél 3 szendvicskenyérből.
  
• este nem tetszett az üvegedben lévő meggyszörp, hanem az kellett, amit Apa ivott (narancsszörp). Öntöttem neked, de 2x3dl-t is megittál belőle. Én voltam a hülye, hogy nem vittelek már ki pisilni...

Szerda:

• 5:15-kor nyöszörögtél. Odamentem hozzád, megnézni, hogy nem lázad van-e? Éreztem, hogy tiszta pisi vagy. Elvittelek pisilni, átöltöztettelek, ágyneműt húztam, és lefektettelek Apa mellé aludni. Elkezdtél sírni, hogy feküdjek oda melléd, ne menjek dolgozni... sírva mentem el itthonról...
• délután megint hisztizve jöttél haza. Apa megkérdezte, hogy hol a dzsekid, de rájöttem, hogy a bölcsiben hagytam. Annyira sírtál (hisztiztél) miatta, hogy visszamentem érte. Hazafelé csatlakozott a Mama is hozzám.
  
• Leültek ebédelni Apával, addig én kimentem veled az erkélyre virágot öntözni(vagyis te öntözted, én néztem). Mikor a Mama végzett, felváltott engem. A konyhában hallottuk, ahogy mondta neked, hogy ne öntözd tovább, mert már áll rajta a víz. De csak akaratoskodtál. A sokadik próbálkozásnál Apa tett rendet. Elvitt alaposan megmosdatni, mert már nem vettél rendesen levegőt, majd mentél a sarokba. Te ott sírtál kegyetlenül, én a konyhában.
  Szerettelek volna "megmenteni", de az eszem tudja, hogy ha most nem fogunk meg egy kicsi szigorral, 1-2 év múlva már esélyünk sem lesz a nevelésre... Amúgy kb 10 perc cirkuszolás után minden rendbe is jött. Nem volt hiszti, nem volt nyávogás, újra a szerethető Szabi voltál :)
• elkezdtél ilyet mondani: akajok. Próbállak kijavítani, egyelőre kevés sikerrel... (tudom, hogy lesz ennél sokkal durvább is, de nekünk ez az első ilyen jellegű "harcunk" veled, ezért megy nehezen a problémamegoldás)
  
• este elhúztuk a fürdés idejét, fél 7 helyett 1 órával később vittelek, hátha reggel tovább alszol...

Csütörtök:

• 4:20-kor keltél...
• Apánál reggel bepróbálkoztál pár hisztis jelenettel, de nem hagyta magát. Rád parancsolt, hogy "ajjjjajjjjajjajjjj" helyett mondd meg mit akarsz, és lám, egyből tudtad mondani, hogy kéjek üdítőt, kéjek Bajbis táskát... stb.
• a bölcsiben keserves sírással tudott csak elválni tőled (nem Apa sírt...)
• délután mentünk a boltba, az úton hallgattál rám, és gyorsan oda is értünk. A boltban próbáltál rágót, cukrot kikönyörögni, de nem engedtem, mert van minden itthon. Nem vidáman, de tudomásul vetted. A pénztárnál a sorodat nagyon okosan kivártad, nem kellett rád szólnom, hogy maradj mellettem, nem szabad a másik kasszába benyúlni a fiókba... stb.
• a pékségben rád tört egy kisebb hiszti, de megkértelek, hogy fejezd be, és kértél helyette egy csokis sütit.
• ebéd után még jó 1 órát játszin voltunk.
• fürdés után közösen készítettük el a vacsit, és 3/4 9-kor aludtál el.

Péntek:

• reggel fél 6-kor keltél és kerested a kispárnádat, amit nem találtatok meg Apával. Szerencsére valahogy elterelődött róla a figyelmed. A bölcsibe a Barbis táskában vitted a tisztasági csomagodat. A csoportba is bevitted, és kinyitottad, és hát ott volt a kispárnád :)
• a munkából hazajövet egy hatalmas méhrajba futottam bele (biciklivel). Szerencsére nem csípett meg egy sem, csak egy belebújt a pólóm ujjába. Eléggé megijedtem, közbe meg jött mögöttem egy sor autó... de nem lett szerencsére semmi gond.
• a bölcsiből egyből a Mamához mentünk az ő bicajáért, mert azon van a gyerekülés. Onnan meg mentünk a Plázába, ott találkoztunk a Nikiékkel. Körbeszaladtunk a Plázában (szó szerint), majd mentünk a játszótérre. Ott töltöttük a délután további részét.
• este a Mamát összeszedtük, és jöttünk haza. Ő megfürdetett téged, én meg mosogattam, vacsit csináltam. Amiből szinte semennyit nem ettél :( Megint hisztis lettél, és ennek következtében kiöntötted az egész üveg szörpöt a csapba, mert neked az éppen nem tetszett... Kicsit ideges lettem, a Mama pedig jobbnak látta, ha hazamegy (szerinte a fáradtság miatt voltál hisztis). Kb 1 óra múlva énekelésemnek köszönhetően aludtál el 3/4 10-kor.
• a héten először MA ültem a gép elé, éjjel 10-kor!!!!!!!
  

Szombat:

• már reggel 6-kor hisztivel kezdted a napot :((( nem ettél a gondosan elkészített kenyér-sajt-uborka katonákból, de még véletlenül sem mondtad volna, hogy nem kéred, hanem csak nyavalyogtál. Felöltöztem és lementem boltba, téged pedig Apára hagytalak.
• mikor feljöttem, az ágyadon feküdtél, körülötted a szekrényed tartalma... már majdnem aludtál. Összepakoltam a konyhában, közbe áthívtam a Mamát. Mondta, hogy most indul, készüljünk. Mire bementem hozzád, már aludtál. Felkeltettelek, közben a Mama is megjött. Neki is elkerekedett a szeme, amikor meglátta a ruháidat szerte-szét :)
• Apa elvitt minket a tescóba, úgyhogy az egész délelőttünk vásárolgatással telt. A Mamával állandóan a halacskákhoz rendeltetted magad.
• fél 12-kor jöttünk haza, akkor álltunk neki főzni, rétest sütni.
• most alszol, de hamarosan ébresztő, és indulunk ApaMamához.
  

289.

Szombat:

• 12 órára olyan ideges lettem az állandó hisztijeidtől, hogy már szégyellem leírni is. Az óra minden percében, minden neked nem tetsző mozdulat miatt képes voltál visítva földhöz vágni magadat. Alig ismertem rád. Egy héttel ezelőtt még nem voltál ilyen...
  Lehet, hogy hiába nyugtat engem mindenki, mégis ilyen módon tiltakozol az ellen, hogy nem vagyok veled délutánonként??? (vagy ezt csak bemesélem magamnak???)
• a városba készültünk, de Apa csavargott valahol. Mi meg játszottunk, és csináltuk a dolgunkat: mosás, söprés, rendrakás. Délutánra sétát beszéltünk meg, de mikor lefektettelek aludni, melléd bújtam és el is aludtam veled. Fél 5-ig...
• elmentünk bevásárolni, mert 2 napig nem lesz nyitva bolt. Olyan tömeg fogadott minket, mintha minimum háború előtt állnánk...
  Nem akartál beleülni a bevásárló kocsiba, hanem sétáltál mellettem. Míg meg nem láttad a régóta ígérgetett autós bevásárló kocsit. Apának nem tetszett ugyan, hogy azt is visszük, de sikerült meggyőzni :) A vásárlás végére ezt is meguntad, és a kasszánál, már sétáltál mellettem :)
  Végül jót nevettünk magunkon, mert a kenyér kivételével mi is csupa olyan dolgot vettünk, ami nélkül ki lehetett volna bírni 2 napig :)))
• olyan zápor kerekedett mire végeztünk, hogy csupa vizek lettünk, mire a kocsihoz értünk. A ház előtt meg azon tanakodtunk, hogy kiszálljunk-e vagy várjuk meg a zuhé végét. Inkább kiszálltunk, mert sokat nem tudott rontani a helyzetünkön.
  
• este 9 körül aludtál el, mi meg örültünk, hogy végre sokáig fogsz hétvégén aludni...

Vasárnap:

• 6-kor keltél!
• 8-kor már a sokadik hisztis rohamon voltál túl. Felöltöztettelek és lementünk sétálni. Vagyis én sétáltam, te bicajoztál. Az Erzsébet ligetbe. Összeszedtél egy csomó lehullott mini gesztenyét, és nem szabadott egyet sem eldobnom.
• mikor hazaértünk, kicsit játszottunk "tekéset", aztán hamarosan készültünk is a Mamához ebédre, mert ő ezzel kedveskedett nekünk gyereknapra :) !
  
• Nála is hoztad a formád... Nem tetszett a kanalad, az előkéd, a szalvétád, a krumpli, az üdítőd, a poharad, a süti, az alvás... stb.
• Volt 2 óra, mire elaludtál, meg mi is melletted :) én fél 5-kor, te 5-kor keltél fel. Muszáj volt lemennünk még a játszira, mert amúgy is nehezen viseled a bezártságot, nemhogy még lefárasztva sem vagy.
• késő délután lévén nem sokan lézengtek a játszin. Tekintve, hogy a téli béléses nadrágot kellett rád adnom. Szóval szabadon garázdálkodhattál. Homokoztunk sokat, meg mászókáztál, csúszdáztál. Fél 8-kor jöttünk haza.
• úgy érzem (remélem, te is!), hogy jól kihasználtuk a gyereknapot, és (csak úgy mint más napokon) a legtöbb figyelem rád irányult.

Hétfő:

• reggel megint csak a szokásos házimunkának estem neki, addig téged kitettelek homokozni. De nem maradtál ott, így bejöttél, hogy segíts (hátráltass).
• dolgom végeztével kirakóztunk és játszottunk farmosat.
• megmelegítettem az ebédet, és nekiálltunk enni. Megint nem tetszett ez-az, de igyekeztem komfortosabbá tenni az ebédet: kanálcsere, előkét levenni, rongyot keresni, uborkát összeszelni, majd kicserélni nem összeszeleteltre, húst elvágni, rizst kanalazni a szádba...
• 1 óra után aludtál el, hamarosan ébresztő. Mert este 8-kor fellövik a pizsamát, hogy holnap kezdődhessenek a dolgos hétköznapok...

288.

A héten valamelyik nap (nem emlékszem mi mikor történt, a hét napjai valamilyen sorrendben):

• reggel még semmi bajod nem volt, de mikor beküldtelek a csoportba, elkezdtél sírdogálni, hogy haszamegyek :(
  Legszívesebben felkaptalak volna és rohantunk volna haza, de sajnos nem lehetett.
• bevittem a bölcsibe a fényképezőgépet, hogy készítsenek pár tuti képet. Megmutattam, hogyan működik, és izgatottan vártam a délutánt, hogy milyenek lettek a képek? Erre Apa felhívott, hogy nem csináltak egyet sem, mert nem értenek a géphez...
  Bevittem másnap is, megint megmutattam hogyan működik, és már értettek hozzá :)
• tegnap nem szóltak a Mamának, hogy ma gyereknap lesz, ezért vigyünk be rágcsálni valót, meg üdítőt. Szerencsére találkoztam a Ritával, aki épp reggel intézte a vásárlást, így mi is vittünk be finomságot :)
• szinte mindenhez hozzáfűzöd, hogy akajom.
  
• hétfő óta egyik este sem voltál fent, így elmaradtak az összebújások...
  -mire pontot tettem a mondat végére, már fenn is voltál és sírtál keservesen. Odafeküdtem melléd, de még jobban. Aztán átmentünk a másik szobába aludni, de éjjel még vagy 5x ébredtél fel sírva...
  
• kár, hogy a Mama, meg az Apa nem akarják leírni, hogy mik történnek veletek, mert elmondásuk szerint sok érdekes, vicces pillanat van, amiről én nem tudok és kimaradok belőle.
  

Képek itt:

Szabina 15. - 2009. Május

Szabina - Bölcsis képek

287.

Szombat:

• délután szülinapi zsúrra voltunk hivatalosak: Zorka 3. éves lett! Hihetetlen, hogy most volt nem rég, mikor átmentünk babalátogatóba hozzájuk, és elveszett a Tündi karjaiban...
  (mellesleg akkor jelentettük be, hogy már én is 2in1 vagyok :) )
• a buliról nem írok sokat, csak annyit, hogy kertes háznál (ZorkaMamánál) voltunk és az ajándék egy fürdőmedence volt. Ebből egyenesen következik, hogy nem sok gondunk volt rátok :)
  
• Örömmel néztük végig mindannyian, hogy most jött el annak az ideje, hogy eljátszatok egymással.
  Téged még Kund is nagyon lekötött, aki 10,5 hónapos.

Vasárnap:

• úgy volt, hogy hajókázni megyünk a Fertő-tóra. Aztán állatkerti sétára változott a program. Végül nem mentünk sehová :$
• helyette Apával összeszereltétek az új szekrényedet, ami a játékoké lesz ezután.
• délután eljött hozzánk a munkatársam, aki 3 szatyor ruhát hozott neked. Tőlük is féltél, de az erkélyről már kiabálva köszöntél el.

Hétfő:

• nem nagyon akartál bölcsibe menni, de nem sírtál szerencsére, csak közölted velem.
• délutános vagyok a héten, így depressziós hetemet töltöm: sokat gondolkodok és nagyon hiányzol, bár tudom, hogy a Mama maximálisan elkényeztet téged (de én is akarlak!!!).
• este mikor hazaértem, megébredtél és kerested a helyed Apa mellett. Aztán megláttál és már nem kellett Apa :)
  
• El akartam menni fürödni, de olyan keserves sírásban törtél ki, hogy inkább maradtam (pedig mindketten mondtuk, hogy nem megyek el végleg, visszajövök...de akkor is). Még fél órába telt, míg újra visszatudtál aludni.
  

286.

Bejön nekem ez a rövidített napló :)

Kedd:

• szinte minden nap gyurmázol (így aznap is), amíg én elmosogatok, meg próbálok valamiféle rendet összehozni a konyhában.
  
• átmentünk a Mamához egy "kicsit", majd végül 7 után jöttünk haza. Még jó, hogy Apa nem tud róla, mert nála már fél 7-kor fürdés van :D

Szerda:

• hála égnek, bekötötték az új kábel tv-t, telefont és internetet (korlátlan és gyors) !!!
  
• "természetesen" féltél a szerelőktől, ezért kimenekültél az erkélyre homokozni, míg itt voltak. Aztán később felbátorodtál, kicsit túlzottan is...
• este fürdés után, kérted tőlem az aktuális kedvenc (!) mesekönyvet (!!), és fél óráig nézegettük, keresgéltünk, rácsodálkoztunk. A mesekönyv pedig: Tesz-vesz város élő adásban.

Csütörtök:

• a szomszédék meghívtak szombatra minket Zorka 3. szülinapját megünnepelni. Fogalmam sem volt, hogy mit vegyünk.
• a Mama felajánlotta, hogy elvállalja a bébiszitter szerepét. Így elmentünk a Sparba, Jyskbe, Decathlonba, annyi idő alatt, mint máskor 3-asban csak a Tescoba...
  
• az ajándékok: arcfesték, bukósisak, kölyökpezsgő hátizsákkal, hajpánt-hajgumi-hajcsat.
• ezen kívül vettünk a szobádba egy játékos polcos szekrényt, már csak szabadidő kéne az összerakásához :)
• vettünk egy cipős szekrényt/polcot is.

Péntek:

• a bölcsiből "hazafelé" elmentünk venni neked bébi ollót, holnap ki is próbáljuk.
• azért "hazafelé", mert útközben a Parkban egy rendezvény volt készülőben, ahol ott ragadtunk.
• volt ugráló vár-féltél rajta, láncos körhinta-féltél rajta, 2 hordószerű egyensúlyozó akármi-kicsi vagy még az egyensúlyozáshoz...
• végül ott maradtunk (és milyen jól tettük, mert találkoztunk Anitával, a férjével, meg a Csengével) és a játszótéren még 2,5 órát rohangáltál.
• este negyed 9-kor estünk haza, hullafáradtan.
  

285.

Fejlődés kettő és féltől három éves korig
(forrás: Dorothy Einon-Kreatív gyerek)

Mozgás

• Imád végigmenni egy fatörzsön vagy egy kis falon, ha ön fogja a kezét. -igen.
  
• Tud egy lábon állni és néhány másodpercen át egyensúlyozni. -nem próbáltuk.
  
• Úgy megy fel a lépcsőn, hogy minden egyes foknál, egymás mellé teszi le a lábait, azonban az egyes lépéseknek már váltott lábbal indul neki. Lefelé ugyanazzal a lábbal lépked előre. -felfelé váltott lábbal, lefelé egymás mellé lépéssel lépcsőzöl, és ritkán kéred/engeded, hogy fogjam a kezedet.
  
• Fel tud mászni a létrán és használja a csúszdát. -igen.
  
• A lépcsősor legalsó fokáról leugrik és közben nem veszti el az egyensúlyát. -igen, de ilyenkor megfogom a kezed.
  
• Leutánozza az egyszerű történetmutogatós dalocska mozdulatait. -a bölcsiben tanult mondókát néha elmutogatod, de ez nagyon ritka.
  
• Lehet, hogy ragaszkodik a gyalogláshoz még akkor is, amikor ön inkább a babakocsit választaná. -már nem használjuk a kocsit egyáltalán, de ha ismerős azzal van, akkor egyből beleülsz. Néha jobb lenne, kocsival menni, de ekkora lánynak már nem kell!
  
• Képes lábujjhegyen járni anélkül, hogy elveszítené egyensúlyát. -járni nem, de pipiskedni azt igen.
  
• Magabiztosan szalad, de még mindig telitalppal. Nem képes ellenőrizni az irányokat, a sebességet és a megállás sem mindig a legtökéletesebb. -igen.
  

Szem-kéz koordináció

• Elkezd köröket, zárt területeket és kereszteket rajzolni. -nem, de nem is gyakoroltuk eddig.
  
• Élvezi az agyag, a víz és a homok használatát, szereti megszorongatni a szivacsot és a vizet kiönteni a korsóból. -az agyagot nem, mert nem találkoztál még vele, de homokozni, pancsolni szeretsz.
  
• Megbirkózik az egyszerű kirakóval és kezdetleges építményeket is alkot. -igen.
  
• Sikerül kettényisszantania a papírlapot, azonban még nem tudja az alakzatot körbevágni. -még nem adtam ollót a kezedbe. Már szabad lenne?
  
• Végre tud hajtani egyszerű háztartási munkákat, ráadásul élvezi is azokat. Ilyen például az asztal letörlése. -igen, de szerintem nem élvezed. Megjegyzem én se...
  
• Nézegeti a könyveket, rámutat a képekre. -igen.
  
• Biztosan használja a ceruzát és talán sikerül lemásolnia egyszerű formákat. -biztosan fogod, de nem másolsz.
  
• Fel tud öltözni egyedül is, de hibák azért akadnak, a kisebb gombok és a cipzár még mindig túl nagy kihívásnak bizonyul. -igen. Nadrágot, bugyit, zoknit, cipőt egyedül veszel fel-le, a többit nem tudod.
  
• Már kisebb a csatatér az önálló étkezés után. -igen.
  

Beszéd

• Minden hónapban körülbelül 50 új szót tanul, és 3 éves korára mintegy 1000 szót ismer. 2-3 szavas mondatokban beszél. A nyelvhasználat kissé még mindig távirati jellegű, de egyre érthetőbb. -igen.
  
• Már megnevezi a családtagokat, a kedvenc háziállatot és a lakhelyét. -a közelieket igen, akik nem napi szinten családtagok, azokat csak hosszas emlegetés után. Lakóhelyet eddig nem tanítottuk.
  
• Alkalmazza a -ban, -ben, és az -on, -en, -ön ragokat. -igen.
  
• Gyakran alkalmazza az én, engem, és az enyém névmásokat, de nem mindig helyesen. Tud utasítani. -igen.
  
• Szereti a képeskönyvében található történeteket. -NEM :(((
  
• Tudja követni az összetettebb nyelvhasználatot. -nem használok összetett mondatokat, mert szelektív a hallásod, és csak azt érted meg belőle, amit akarsz. pl. "nem szabad"-ból csak a "szabad" részt hallod meg...
  
• Rákérdez a szavak jelentésére és a tárgyak nevére. -igen. Ezmiez??? Deezmiez???
  
• Használja a többesszám jelét (labdák) és a birtokos személyragot (Laci labdája), tudja alkalmazni a múlt idő jelét (szék eltörött). -igen.
  

Szociális és érzelmi fejlődés

• Ragaszkodó és szeretetteljes, ha síró kisgyereket lát, esetleg megvigasztalja. -néha igen, néha épp elutasító vagy.
  
• Talán még mindig csimpaszkodós, de már boldogan játszik a bölcsődében vagy a játszóházban. Ismerős környezetben már elmegy más gyerekekkel játszani. -még csak most vagy csimpaszkodós igazán! A bölcsibe már gond nélkül jársz, a játszótéren is feltalálod magad.
  
• Kevesebbszer tör rá a hisztériás roham. A kitörések sokszor előre kiszámíthatók és tovább tartanak. Előfordul, hogy már a kitörés előtt rossz a kedve és néha úgy tűnik, szándékosan idézi elő ezt a hangulatot, amikor olyan dolgokat követel, amikről biztosan tudja, hogy úgysem kaphatja meg. A hiszti után gyakran szomorú, és megbánja a viselkedését. -nem kevesebbszer, de valóban lehet előre tudni, hogy mikor törsz ki.
  
• Kifejlett éntudattal rendelkezik és védi a saját dolgait. A játszóházban megosztja a többi gyerekkel a játékait, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezt otthon is megteszi. -nem osztozkodsz. Ami a tiéd, az a tiéd!
  
• Szereti önmaga kiválasztani, hogy mit egyen és milyen ruhát húzzon fel. -igen.
  
• Szeret más gyerekekkel együtt lenni és már jobban feltalálja magát a tömegben. Esetleg barátságot is köthet egy másik gyerekkel, de egyelőre nagyobb a valószínűsége annak, hogy elmenekül. -csak az ismerősökkel barátkozol, ismeretlenektől tartózkodsz, ha kisebb, ha nagyobb nálad.
  
• Talán ragaszkodik ahhoz, hogy egyedül végezzen el bizonyos dolgokat, de nem méri fel mindig reálisan a saját képességeit. Ha nem sikerül valami, mérges lesz. -igen.
  
• Egyre inkább képes elfogadni a családban uralkodó szabályokat. -hááát... igyekszel. Inkább mi lettünk engedékenyebbek.
  

Tanulás

• Kis pletykafészekké válik és gyakran talál ki egyszerű történeteket. -IGEN. Sztorizol egész nap, de csak a közeli családtagoknak, nekik viszont sokat.
  
• Emlékszik arra, hogy mi történt az előző nap. Az érdekes eseményekre még az ennél távolabbi múltból is képes visszaemlékezni. A helyzetek felidézik benne az emlékeket. A parkba érve emlékszik, mi történt ott az elmúlt alkalommal, de a megérkezés előtt nem fogja megemlíteni. -igen. És még teszel hozzá ezt-azt.
  
• Ismételgeti a szavakat, hogy könnyebben megjegyezze őket. -igen.
  
• Három vagy négy nagyobb darabból álló mozaikot ki tud már rakni. -igen.
  
• Össze tudja hasonlítani két tárgy méretét vagy magasságát, és megjegyzést tesz a különbségre, bár nem mindig helyesen. -nem próbáltuk.

Kevés megjegyzés lett zöld, azokat kell gyakorolni, finomítani. Amúgy meg vagyok elégedve, mert bár még messze van a 2,5 év, de már inkább ehhez állsz közel, mint a 2-2,5 éves felsoroláshoz.

28. hónap

Súly:
Hossz:
Fej:
Cici:
Poci:
Talpacska:
Fogak:

284.

Csak távirati stílusban a hétvégénk:

Szombat:

• délelőtt nagy reggeli játszóterezés kiegészülve a Mamával. Ott is reggeliztünk :)
  
• töltöttünk lottót, választottál sorsjegyet, amivel nyertél. Az árán választottál másikat, és azzal is :))) nem az első eset...
  
• délután erkélyjelenet: homokozás a te részedről, játékkészítés az én részemről.

Vasárnap:

• délelőtt ApaMamánál - mindkettőnket kikészített ismét (mármint Apát és engem)
  
• délutánra szieszta volt betervezve - helyette jöttek Apa tesójáék, akiktől először rettenetesen féltél (hiába hoztak meglepit Barbie-s táskában), majd miután eltelt a kritikus félóra, le se szakadtál róluk.

Hétfő:

• az egész napomat feldobta az a tudat, hogy a délutánt együtt tölthetjük. Nem is terveztem semmit, csak közös játékot.
• ehelyett ebéd után elmentünk a Mamával közösen bicajjal szoliba ;) majd itthon játszottunk sokat: homokoztál, kirakóztál. Sajnos, ilyenkor röpül az idő :(
  
• Pancsi és alvás 8-kor :)))

Képeket majd később mellékelek.

283.

Erdő szélén házikó, ablakában nagyanyó,
Lám egy nyuszi ott robog, az ajtaján bekopog.
-Kérlek, segíts énrajtam, a vadász a nyomomban!
-Gyere nyuszi, sose félj, megleszünk mi kettecskén!

282.

A hétfői napunk viszonylag könnyen kezdődött, de ez általában így is szokott lenni, mert vasárnap rendszerint sokat vagyunk együtt.
Reggel könnyen ment az ébredés, és időben el is indultunk. Szerencsére minden gördülékenyen ment. Munkába menet útba ejtettem a bölcsit, ahol sikerült megkukkolni téged. Kint voltatok az udvaron, mert nagyon szép volt az idő. Ültél a nagy falovon még 3 kisgyerekkel együtt és csapkodtad a paci hátát, közben adtad az utasítást a többi pajtinak :)
10-re kellett mennem dolgozni és 22-ig voltam. A munkahelyemen ugyanis kitalálták, hogy minden délelőttös héten plusz 4 órát maradni kell csúszóidőre. Átgondoltam, és én azt nem akartam bevállalni, így inkább mentem korábban, mert így nem tőled veszem el azt a 4 órát. Persze nem tetszik nekem ez a rendszer, mert azért fárasztó, de próbálom a pozitívumot nézni benne: nem akarnak kirúgni, és ez már elég is magyarázatnak.

Kedden már korántsem volt ilyen egyszerű a reggeli készülődés. Ezeken a heteken Apa mellett alszol, én meg a te szobádban, ágyadban. Apa felkeltett és semmi gondod nem is volt. Amíg meg nem láttál engem. Odahoztad nekem a babádat, de nem szóltál semmit. Elvettem tőled és kérdeztem, hogy azért adtad, hogy betakarjam? Bólintottál, hogy igen, majd én elvettem tőled és betakartam. Erre olyan hisztibe kezdtél, és rohantál Apához árulkodni, hogy Anya elbette, nem adja bissza nekem... Visszaadtam volna, de nem fogadtad el. Utána már meghatározta ez a színjáték a reggeli indulást, úgyhogy nem is részletezem...
Ezt a bekezdést neked is írtam, Anita, hogy tudd, nem csak nálatok van "ha van sapkád azért, ha nincs, akkor meg azért" hiszti :)
Éjjel mikor hazajöttem és megpusziltalak titeket, éreztem, hogy nincs minden rendben veled. Ki voltál takarózva, de még így is tiszta izzadság voltál. Mivel hideg volt a kezem, felkeltettem Apát, és megkértem, hogy fogja meg a homlokodat, melegnek érzi-e? Azt mondta, hogy igen. Elmentem fürödni, de mire végeztem, már sírdogáltál. Átvittelek a másik szobába, levetkőztettelek, megmértem a lázad. 38,8 volt :( Kaptál fél adag lázcsillapítót, majd lefeküdtünk egymás mellé, ölelkezve aludni. Még éjfélig magyaráztál, de én már felét sem hallottam.

Szerda reggel első dolgom az volt, hogy megmértem a lázad, de szerencsére 36,4 volt. Kérdeztem, hogy fáj-e a torkod, vagy valamid, de nem fájt semmid, így mentünk a bölcsibe. Megint nem volt súrlódás mentes a reggel: nem akartál felöltözni, aztán nem azt akartad felvenni, amit én gondoltam, nem akartál wc-re menni, nem akartál cipőt venni, hanem szandált, nem akartál kardigánt sem... Azért csak elindultunk valahogy, de szerintem, ha Apa visz, sokkal korábban odaértek, mert vele nincs kecmec :)
Délelőtt elmentem a könyvtárba, utolsó kísérlet arra, hogy megszerettessem veled a könyveket, mesélést. Kivettem a Tesz-Vesz város 3 könyvét, amit majd hétvégén fogunk tanulmányozni. Remélem, hogy ez végre tetszeni fog, mert nagyon szeretném, ha fogékony lennél a közös mesékre. Ha esetleg mégsem, akkor viszont nem fogom tovább erőltetni. Apa szerint vennem kellene néhány mezőgazdasági magazint, az tuti nagy kedvenced lenne!
Pedig már arra is gondoltam, hogy készítenék neked saját mesekönyvet, amit a mi szájízünk szerint állítanék össze, aszerint, hogy mik az aktuális kedvenceid: volt már Thomas (vonat) szerelem, aztán volt Barbie (Hercegnők), volt halacska, most a traktorok, és a madarak érdekelnek leginkább.
A munkahelyen szóba kerültek a gyerekek. Meséltünk pár szót, majd mindenki visszatért a dolgához. Ekkor annyira hiányoztál, úgy szerettelek volna megölelni, összebújni veled, hogy majdnem sírva fakadtam. Főleg miután belegondoltam, hogy megint csak azt látom, ahogy kiterülve szuszogsz Apa mellett, és bíztam benne, hogy nem voltál se lázas, se nyűgös délután.
Apával beszéltem telefonon, és elmesélte, hogy nem látja rajtad, hogy nyűgös, bágyadt lennél, mert pl. volt erőd kiborítani a konyhában az étolajat, amit szerencsére a Mama összetakarított...
Meg a kád szélén hagyott tusfürdőmet is sikerült megtöltened a fürdővízzel... Szóval valószínűleg nem vagy beteg :)
Este hazaérésem után megnéztem egyből a homlokod, de szerencsére nem volt meleg, és reggelig meg sem ébredtél.

Ma reggel megint nehezen tudtunk útnak indulni. Apa fél 7-kor kelt minket, 3/4 7 mire kikászálódunk az ágyból. Összekészítem a reggeli turmixot (C vitamin, Calcimusc, Sinupret), te meg addig wc-n vagy, majd mosakodunk. Negyed 8-kor kezdünk öltözni, fél 8 mire elindulunk. 10 perc alatt érünk a bölcsibe. Apa negyed 8-ra már odaér veled...

Hétfői bölcsibe menet:

281.

E hét péntektől kezdem az irományomat, mert a többi nap eseményei elvesztek az éterben...
Szóval a bölcsi után jöttünk haza, mert már napokkal korábban megbeszéltük a Nikivel, hogy most aztán találkozunk végre. Jöttek is szerencsére. Egymás szavába vágva próbáltunk mindent megbeszélni, ami ugye lehetetlen, de mi már elfoglalt, dolgozó nők, Anyák vagyunk :) Dorcinak kicsit fel kellett oldódnia az "ismeretlen" közegben, de utána már együtt csintalankodtatok. Az erkélyen homokoztatok, mi meg próbáltunk titeket túlüvölteni. Néha sikerült. Megkértelek titeket, hogy főzzetek nekünk ebédet homokból, de a Dorcinak épp máshoz volt kedve, ezért te egyből elkezdtél árulkodni, hogy a Dojci nem pőzi ebédet...
Mikor már csak a homok egymásra borítása meg a lapáton való veszekedés volt a játék, úgy döntöttünk, hogy lemegyünk sétálni, meg boltba. Eleinte ott is tündérien viselkedtetek, aztán mikor feloldódtatok mindketten, alig bírtunk veletek. Pl. felszedtétek a botokat, elszaladtatok tőlünk (leginkább az autók irányába), felmásztatok a kerítésre, ahonnan nem tudtatok leszállni, sikongattatok, hisztiztetek. Mindent többesszámban, mert az egyik 19, a másik egy híján 20...
Útközben találkoztunk a DociMamával, akit tovább tudtatok hülyíteni. Elmentünk együtt fagyizni, és leültünk az asztalhoz. Mind a ketten úgy néztetek ki, mint a malacok. Közben hangosan sikítva röhögtettétek egymást. A Dorci már belapátolta a fagyiját, te még nyammogtál rajta. Elindultunk haza, közben persze csöpögött a fagyid szerteszét. Az egyik elkerülő úton sikerült hasra esned, és belefejelned a fagyiba. Mindened csokis lett. Sajnos, lenyúztad mindkét térdedet is. Még az ajtóban is azt hittem, hogy folyik a vér a térdedből, de kiderült, hogy az is csak fagyi. Itthon egy alapos fürdés után győződtünk meg róla, hogy a mi kislányunkat hoztam haza a sétából.

Szombat délelőtt a Mamaával együtt mentünk csavarogni. Végig azt kérdezted, hogy hol ban a csabajgó? Elmentünk szoláriumba, ahol jól lesültem, de ez csak délutánra derült ki. Utána meg elmentünk a Sparba, mert délután vendégségbe mentünk, és nem akartam üres kézzel menni. Alaposan körbejártuk a boltot, sikerült vennem a gyerekeknek is helyes, vagány ruhát, meg Apa is kapott egy pólót, a Mama meg vett neked egy szoknyaruhát. Kifelé menet láttam egy helyes tunika szerű ruhácskát neked, úgyhogy azért meg visszamentem. Beültünk aztán inni egy hűsítő üdítőt, meg enni egy pár falat pogácsát. Én közben elmentem tölteni Apának lottót.
Feltűnt amúgy, hogy életkori sajátosságod, a hiszti téged sem kerül el, azonban "viszonylag jól bírom kezelni". Pl. a boltban azzal szórakoztál, hogy bebújtál a ruhák közé, ahová be sem láttam, nem hogy követni tudtalak volna. Persze, nem örültem neki, hogy ilyen vagy, de ahelyett, hogy szétüvöltöttem volna a torkomat, utánad mentem, megfogtam a kezedet és nem engedtelek el. Elmagyaráztam, hogy nem szabad ilyet csinálni, mert elszaladsz és elveszel valahol, nem találjuk meg egymást. Nem tűrted szó nélkül ugyan, volt egy rövid hiszti, de lényegesen élvezhetőbb lett a vásárlás, mint pár hónapja. Általában a figyelem elterelés is be szokott válni, pl. volt egy család icipici kisbabával, és őket nézted, ahelyett, hogy lepakoltad volna a következő polcot is. A következő szökésnél pedig megint karon fogtalak, és arrébb mentünk (konkrétan ki a boltból), így a bünti is meglett egyszerre. Szerencsére, már Anyu is belátja ilyenkor, hogy "megérdemled" a popsira ütést, és nem pedig azért kapsz, mert épp nincs jobb dolgom. Én ugyanis, ha nem muszáj, inkább nem ütök, és sokszor hallgatok is Apától emiatt...
Szombaton délután egyik ismerősünkhöz mentünk. Kertes ház, 2 gyerek, jópofa szülők, szuper délután :) Remélem gyakrabban tudunk menni ezután (eddig 2x találkoztunk, mióta vagy nekünk...), mert szerintem mindannyiunkra ráfért egy kis kikapcsolódás.

Ma délelőtt is csavarogtunk egy bolhapiacon, ami Apa szerint szeméttelepnek is beillett volna(megyünk csabajgóba?, hol ban a csabajgó? haszament a csabajgó?). Ausztriában lomizók árulták horribilis összegekért a senkinek nem kellő, használhatatlan bóvlijaikat. Voltak, akik új dolgokat árultak, meg akadtak kismamák is kinőtt gyerekruhákkal, de sajnos elég kevesen. Kaptál a Mamától egy csini rövidnadrágot, ami ott még tetszett, itthon meg nem is akartad felpróbálni. Pedig aranyos. Megígértem neked, hogy kapsz tőlem valamit (kapok valamit?), de egyszerűen nem volt semmi, amit meg tudtam volna venni. Ezért kaptál 2 doboz üdítőt (aminek állítom jobban örültél, mint bármilyen csecsebecsének). Legalább eltelt a délelőtt is :)
Mikor hazajöttünk, én nekiálltam gőzerővel főzni, te meg a Mamával gyurmáztatok, főzőcskéztetek (ezen a héten nagyon felkapott lett a gyurma, mivel egyetlen nap sem volt idő a játszótérre, így míg én főztem-mostam-mosogattam, addig te a konyhaasztalnál gyurmáztál. Mikor volt két szabad percem, persze odaültem melléd, és segítettem az ebédfőzésben, valamint rácsodálkoztam, hogy tudsz golyót és kukacot gyúrni). Ettünk egy jót, majd a Mama lefektetett aludni és hazament.

Jövő héten megint délutános leszek, így aztán csak reggel bölcsibe menet találkozunk. Ejj, de nem várom :(

Képek:
2007. május:


2008. május:


2009. május:


További jól sikerült képek az idei Anyák napjáról:


Gyurma hasábkrumpli, pizza, szilvás gombóc:


Lyukakat csináltam erre a dekor gumira, arra gondoltam, hogy majd fűzöl bele színes madzagokat. Ehelyett a kiesett apró konfettidarabkákat raktad vissza a helyükre. Így is fejlődik a kézügyességed... :


Dorcival:



Joci bohóc, Virág és Szabina: