Véget ért a nyár... itt van az ősz... elkezdődött az ovi... neked ez annyira nem újdonság, mert eddig is jártál. Vagyis annyi volt a változás, hogy hétfőn (aug.30.) volt az utolsó összevont csoport, kedden (aug. 31.) szünet, majd szerdán (szept. 1.) kezdődött az idei tanév.
Augusztus 31. kedd: szünet volt az oviban, és én okos, már 2 héttel azelőtt éppen erre a napra kértem időpontot a fogorvostól. Aztán 2 hétig izgulhattam, hogy miként fogom megoldani, hogy nincs ovi, de a fogorvos is vár. Végül egyszerűen elvittelek magammal. Megkértelek, hogy viselkedj normálisan, ülj le a váróban, legyél csendben, és hamar végzünk. Ez szó szerint így történt!!!
Ennek örömére elmentünk a Mekibe hamburgerezni. Nagyon gyakran járunk oda, ha azt se tudtam, hogy nincs délelőtt hamburger, csak toast. Ezért inkább kértem happy meal menüt, hamburgerrel. Nézett rám érdekesen a csaj, és nyomatékosan közölte, hogy nincs hamburger, csak toast, amihez a táblán még mutogatta is, hogy milyen az :) Nem nézett nagyon hülyének... Persze ő nem tudhatja, hogy milyen az, amikor egy 3,5 évesnek megígéri, hogy vesz neki hamburgert, és csak toast van... Na mindegy, vettünk toastot. Persze nem ízlett. De kaptál egy sárkány figurát a Shrekből. Az bezzeg tetszett. Meg a Kubu. Ezért érdemes volt annyi pénzt otthagyni.
Hazafelé jól eláztunk, úgyhogy vettem hamar neked egy gumicsizmát. Nagyon büszke vagyok ám magamra, hogy egyedül, elsőre sikerült jót vennem!!! Mert ez elég ritka...
Ebéd után bedugtalak az ágyba, megkértelek, hogy gyorsan aludj el. Nem is jutottam a Micimackó dal végére, már aludtál is :)
Szeptember 1. szerda: elkezdődött újra az ovi. Mármint a Mókus csoportos. Meg is lepődtem reggel, hogy mennyi gyerek befér egyszerre abba kicsi csoportszobába... Nagy volt az öröm, hogy újra találkoztál a régi barátokkal-barátnőkkel, akiknek hosszúra nyúlt a nyári szünet.
Szeptember 4-5. szombat, vasárnap: nem emlékszem, hogy mit csináltunk :( Viszont bevezettem, hogy hétvégén feladatlapot fogunk kitölteni. Nem célom, hogy 4 évesen megtanulj olvasni, vagy összeadni, egyszerűen csak annyi, hogy le tudjalak kötni valamivel negyed óráig.
Keresgéltünk botokat, nekiálltatunk meghámozni, mert a kéregre nem lehetett festeni. Neked adtam egy gyümölcshámozót, és azzal próbálkoztál. Nagyon ügyesen csináltad! Valami csüngő díszt fogunk még rátenni, hogy valóban varázsbot formája legyen, csak előtte még ki kell találni valamit, hogy ne fogjon a festék, mert így nehézkes a varázsolás vele :)
Szeptember 6. hétfő: ovi után lementünk a játszira Anitával és Csengével. Jót beszélgettünk, bár történt 1-2 baleset (pl. leestél az egyik mászókáról és megütötted a legérzékenyebb helyen :S szerencsére nem komoly!), némi hiszti... Azért elég sokáig lent voltunk, de már egyáltalán semmi nem maradt a jó időből, úgyhogy mindenki hazament.
Szeptember 7. kedd: szülői volt az oviban! Siettem haza a munkából, mint a meszes, mert a múltkoriról kicsit késtem. Odaértem 3/4 4-re, mert szerintem 4-kor kezdődött. Anikó nénihez mentem, aki kétségbeesetten nézett először rám, utána az elég hiányos számú csoportra. Én meg vigyorogva közöltem, hogy tudom, hogy már nem vagy ott, mert a Mama elvitt haza, én csak a szülőire jöttem :) Láttam rajta a megkönnyebbülést :) Aztán közölte, hogy 1 óra múlva lesz a szülői... hazaballagtam, aztán meg vissza. Először összevont szülői volt az új gyerekek szüleivel, majd külön ment mindenki a saját csoportjához.
Beszéltünk a nyári betegségedről, amin az összes szülő le volt döbbenve. Aztán elmondták az idei programokat: bábszínház, feladatlapok, tornaóra, születésnapok, kirándulás. Elég későn volt vége, majdnem 2 órán át tartott. Utána elszáguldottam a Mamához érted. Mr. Bean-t néztetek, és lakkoztátok a körmeiteket :)
Szeptember 8. szerda: reggel azzal ébredtél, hogy lett 2 új szúnyogcsípésed :( az egyik az orrod hegyén, a másik a csuklódon. Ez utóbbi elég csúnyán nézett ki, úgyhogy bekentem, és az oviba is vittem be kenőcsöt. Délutánra sem lett szebb, sőt, este én úgy láttam, hogy csúnyább is lett. Sőt, Csenge esetéből tanulva, felkerestük az ügyeletet, nehogy kullancs legyen. Ritka bunkó dokit sikerült kifognunk (Dr. Csont Anna Mária), aki közölte velem, hogy ez nem igényel sürgősségi ellátást! Úgy kedvem lett volna megkérdezni, hogy vállalná-e a felelősséget, ha mégis kullancs lett volna (vagy lesz legközelebb), és én nem viszlek el hozzá??? Receptet nem adott, semmit nem mondott, hogy mitől lehet. Annyit közölt, hogy a patikában kell venni cinkrázót. Borogassuk?
Hát ez csak természetes, hogy borogatni kell!
Még sose hallottam cinkrázóról... vettem a patikában, ahol megkérdeztem a patikust, hogy megtudja állapítani, hogy milyen a kullancs csípés? Azt mondta, hogy
az olyan kokárda szerű. Megmutattam a kezd, és azt mondta, hogy
háááát, ezt ő nem tudja... Akkor nekem honnan kellett volna tudnom???
Bekentelek a cinkrázóval, hát az reggel úgy rászáradt az orrod hegyére, alig tudtam lemosni...
Szeptember 10. péntek: megint Anitával és Csengével töltöttük a délutánt :) dacoltunk az időjárással, ugyanis egész délelőtt esett az eső. Délutánra elállt, és nem is volt rossz idő, úgyhogy lementünk. Babakocsival. Innentől kalandosan alakult a délután: valaki mindig sírt, hisztizett, elégedetlen volt, beszólt a másiknak. Mivel mindez nem itthon, a lakásban történt, nem is izgatott annyira. Sötétben jöttünk haza.
Szeptember 11. szombat: újra elkezdődött nekem a suli. Elmentem a suliba, ahol csak testben léteztem, mert az agyam végig azon járt, hogy mit csinálsz itthon? Hazajöttem, és mindenki vidám és boldog volt, az ebéd is elkészült :)
csak ezután feküdtél le aludni. 3 órakor...
Fél 5-kor keltettelek, mert mentünk cirkuszba! Még soha nem voltál, és nagyon kíváncsi voltam én is. Majdnem sikerült elkésnünk, de aztán mégsem. Anitáék már foglalták nekünk a helyet :) Szóval a cirkusz: arra emlékeztem, hogy azt írták a szórólapon, hogy fűtött a nézőtér, amit el is viseltem volna, mert egész nap szakadt az eső. Hát nem volt fűtés... de vittem ülőpárnát, és találtam a szekrényben még éppen jó harisnyát rád :)
Az előadás közepes volt. Neked így elsőre tetszett, nekem annyira nem, de csak azért, mert már nem úgy néztem, mint gyerekkoromban. Onnantól kezdve nem tetszett, amikor pónilovak futottak körbe-körbe, és az egyik nem azt csinálta, amit kellett volna, erre az idomár odacsapott neki az ostorral az orrára :((( Persze nem unatkoztam, de lehetett volna jobb is :) Téged csak a szünetig kötött székhez az előadás, utána már fel-alá rohangáltatok Csengével, mi meg utánatok Anitával :)
A figyelmeztetés ellenére készítettem ám néhány képet :P, amiből egy sem sikerült annyira, hogy legalább megmutathassam :)
Volt 1-2 kedves beszólásod:
Az egyik fellépő hastáncolt a porondon, miközben tigrispiton, nílusi krokodil, anakonda, meg gyíkok, csúsztak-másztak a lábainál. Mikor vége lett a produkciónak, bejött egy pasi felmosóval. A nézőtér felett lógott egy diszkógömb, amit éppen leengedtek a kupolából, mert a következő produkcióhoz annak a helyére akasztották fel a kötelet, amin egy másik előadó tornázott.
-Anya, miért hozza a felmosót az a bácsi?
-Biztos bekakilt valamelyik gyík, azt takarítja össze.
-
És abba a gömbbe teszik bele a kakit???
...
Az egyik segítőnek olyan ruhája volt, amiből kilátszott a melltartója, abból pedig a fél cicije:
-Anya, annak a néninek olyan kicsi a ruhája, hogy bele sem fér a cicije!
...
Szeptember 11. vasárnap: általában pihentünk. Voltunk azért bevásárolni, utána a Mamánál, utána levelet gyűjtöttünk, utána kipróbáltam, hogy milyen a neten található főzött gyurma. Amit neked csináltam, az jó puha lett, éppen ilyen kisgyerek kézbe való, szemben a boltival, amiből van olyan, amit fél óráig kell gyúrni egy erős markú felnőttnek, hogy megpuhuljon. Aztán van, ami puha, de 1-2 használat után kiszárad. De legalább jó drága! Ennek most vége! Megcsináltam az elsőt, aztán délután készült még 3 gombóc, amit az oviba viszünk kipróbálásra, majd ha ott is tetszik, akkor készülhet nagyüzemben. Eddig is szoktál gyurmázni, míg én főzök, de most 1,5 órát szöszöltél délelőtt is, meg délután is! Már megérte :)
