303.

Vasárnap:

• Apa Sopronba ment versenyezni, este jött haza. 6. helyezést ért el!!!
• te délelőtt festettél az új festékeddel, míg én a húst paníroztam be. Aztán rájöttél, hogy panírozni sokkal jobb, így inkább "segítettél" nekem.

Hétfő:

• ???
  

Kedd:

• kitaláltuk, hogy nincs szükségünk 2 számítógép asztalra, meg 2 számítógépre, így az egyiket összecsomagoltuk, és felszabadult egy csomó hely, ahová áttoltuk a szekrényt. Ehhez először mindent ki kellett pakolni a szekrényekből, majd áttolni, utána meg visszapakolni mindent. Jó buli volt...
• te meg Apa délelőtt elmentetek Apa munkahelyére, hogy nyugodtan tudjak pakolni. De olyan sokára jöttetek, hogy a szekrényeket is áttoltam.
  
• Apa megállt az autópálya mellett, mert egy német rendszámú autó vészvillogózott. Az autóban 2 kisgyerek ült. A pasasnak pénzre, vagy benzinre volt szüksége. Apa nem akart neki adni pénzt, inkább benzinért ment volna. A pasas egy pecsétgyűrűt adott Apának 10 liter benzin áráért (2750 ft). Én csak tátottam a szám, hogy ekkora gyűrűt, ennyi pénzért???
  
• nem volt időm főzni, ezért mikor megjöttetek Apával, elmentünk az ebédért. Finom májgombóc leves volt, csikós tokány meg tarhonya, de te riszát kívántál, így alig ettél belőle.
• vacsorára is alig ettél a melegszendvicsből.
  

Szerda:

• befejeztük a rakodást a szobában
• én 1 órán keresztül kockáztam fel a marhahúst, mivel Apa vörösboros marha pörköltöt kívánt.2 napra szántam, de még aznap (igaz csak este), de elfogyott.
  
• közben te meg Apa bementetek a céghez, mert megérkezett Apa íjászruhája, én addig is tudtam tenni a dolgomat.
• elmentünk az ékszerészhez, mert nem hagyott nyugodni a gyűrű dolog. "Természetesen" nem arany, hanem réz... :)
  
• nem ettél ebédet, csak nyammogtál egy kevés tejfölös noklit.
  
• délután lementünk a Tündiékkel homokozni, ahol másfél órát lent voltunk.
• nem ettél vacsorát sem.
  
• 10 óra előtt nem sokkal aludtál el.
  

Csütörtök:

• reggel ébredés után a Lidl-be akartunk menni, de a fél 7-es ébredésed után még visszaaludtál 1 órácskára, és még akkor sem akartál felkelni. Ez nekem furcsa volt. Kivittelek pisilni, és mire végeztél, már folyt rólad az izzadság. Gondoltam, letusollak, mert úgyis jót fog tenni. Átvittelek a fürdőbe, de nyűgös lettél, semmi nem tetszett. Akkor láttam meg, hogy remeg a kezed. Kérdeztem, hogy jól vagy-e? Azt mondtad, hogy nem, fáj a pocakom, és elkezdtél sírni.
  Gyorsan letusoltalak, és próbáltalak kikérdezni, de nem nagyon lehet adni a szavadra, mert olyanokat is mondtál, hogy fáj a punim, hajam, kezem... Felöltöztünk és első utunk a pékségbe vezetett, mert magot akartál enni, ezért vettem neked magos pogácsát. A felét be is faltad, míg elértünk a Lidl-be, majd ott is kértél egy magos zsemlét, ami elfogyott, míg a pénztárhoz értünk. Utána már volt egy kis színed, nem is voltál nyűgös, és azt mondtad, hogy most nagy lesz a pocakom.
  Éhes lehettél nagyon...
• én ebben a nagy melegben ugyanis nem erőltetem az evést neked, Apa viszont igen.
  Tegnap az ebédnél sem voltál hajlandó enni 2-3 kanálnál többet, és én rábólintottam. Apa meg akart tömni... (de nem engedtem). Délután ettél elég sok sárgabarackot, így nem aggódtam, hogy tök üres a gyomrod.
  Az üdítő viszont fogy literszámra. Édesítőszeres. Én már nem bírok ránézni sem, mert nekem annyira nem ízlik, hogy inkább nem iszok egész nap, csak azt ne kelljen, de te meg iszod nyakló nélkül.
  Szerintem inkább az lehetett, hogy az éhgyomorra ittad a löttyöt, és megpiszkálta a gyomorsavadat...
• miután hazajöttünk a boltból 11-kor, megetted a pogácsa másik felét, meg a pizzánkból is falatoztál. Alvás előtt nem mertem ebédet kínálni neked, nehogy most meg össze-vissza egyél, és attól legyél rosszul.
  

302.

Ma vagy 2,5 éves!!!

Súly: 16,1 kg
Magasság: 96,5 cm
Kobak körfogat: 50,5 cm
Cicikörfogat: 55 cm
Pocikörfogat: 54 cm
Talp -jobb: 15,5 cm -bal:16 cm
Tenyér: 11 cm

Evés: általában jó. A bölcsiben mindig azt mondják, hogy ettél szépen és sokat. Alig, hogy hazaérünk, eszel velünk ebédet rendes gyerek adagot. Aztán fürdés után vacsit is.
Ami mindig elfogy: rántott hús rizzsel, csemege uborka, kenyér, kecsap, tökmag, szotyi, csipsz...
Itthon mindig elhangzik evés közben, hogy etessél Anya! és ilyenkor belátom, hogy mindketten akkor járunk jól, ha megetetlek. Úgyhogy tisztán eszel, mert igyekszem úgy etetni téged, hogy ne legyél egy maszat.

Alvás: este közöttünk, fél 8-8 körül (ez hétköznapra és bölcsi időszakra vonatkozik). Amikor elaludtál valamelyikünk átvisz a helyedre és ott is maradsz reggelig (vagy maradsz mellettünk és akkor senki nem pihen). Rosszabb esetben én melletted ébredek. Ha szerencsénk van, akkor átalszod az éjszakát, bár mostanában volt 1-2 ébredős éjjel. Reggel fél 7-7 körül ébredsz, hétköznap és 7végén egyaránt.
Délután az elalvás egyedül és a saját szobádban történik, ritkán melléd kell feküdnöm hozzá. Általában 1,5-2 órán át tart a csendes pihenő.

Játék: szinte semmivel! Azért én mindig megpróbálok valamilyen játékkal a kedvedben járni, hogy hátha majd az lesz a tuti, de eddig még fél óránál tovább nem kötött le semmi. Amióta itthon vagyok, azóta minden nap előkerül a gyurma, sokszor még lefekvés előtt is gyúrnod kell egy kicsit. Tegnap kaptál egy festőkészletet is, amit előhagytunk és mikor megláttad, egyből azzal akartál játszani.
A játszótéren is nagyon jól feltalálod magadat, de ott meg én nem érzem jól magam a nagy, neveletlen gyerekek miatt.

Viselkedés: hiszti-hiszti-hiszti, és hiszti a köbön! Mindig, mindenért. pl. megkérdezem, hogy kérsz inni? arra tuti az a válaszod, hogy nem kapok inni? és már kezdődik is a nyafogás. Minden kérdésemre ez a válaszod, hogy én nem... ? Az előbb elbújt Apa a takarója alá, és mondtam neked, hogy te is bújj el. Erre: én nem bújok el a takaróba? Néha idegesítő, de néha meg nem bírjuk nevetés nélkül.
Továbbra is félsz mindenkitől. Felnőttől és gyerektől egyaránt. A játszin is addig nem mész oda egy kisgyerekhez sem, amíg én nem megyek oda. Az egyik kislány hasonlított az egyik bölcsis társadhoz, és tőlem kérdezted, hogy az a Bibike? Mondtam, hogy én nem tudom, de kérdezd meg tőle. Én nem, majd Anya! Hát oda kellett mennem megkérdezni, de persze a kislány nem mondta meg mi a neve, így talán sose tudjuk meg, hogy ő volt-e a Bibike...

Beszéd: mondasz mindent, néha többet is, mint kéne :) Múltkor hangosan megjegyezted, hogy púzott a bácsi!
Napjában sokszor énekelsz, csak úgy is. Van olyan is, hogy nem dalt, csak 1-2 mondatot, de azt is dallamra :) pl. lee- mee- gyünk- aaa- jáát- sziraa- Anyáá-vaal... Sokszor van olyan is, hogy elkezdesz egy dalt, aztán egy másikkal folytatod.

301.

Amikor a tél végén újra munkába álltam, egyből le kellett adnom, hogy mikor szeretnék szabadságra menni. Akkor nevettem egy jót magamba, hogy márciusban el kell döntenem, hogy mikor akarok nyaralni. Mivel a bölcsi leállása adott volt, így július utolsó 2 hetét kértem. Aztán minden héten nyavalyogtam, hogy sose lesz nyár.
Aztán végül pénteken mégis elköszöntem a munkatársaimtól, hogy most aztán 2 hétig nem látnak! El sem hiszem, hogy 2 hétig itthon leszünk (aztán meg azt nem fogom elhinni, hogy milyen gyorsan elröpül ez a 2 hét...)

A múlt héten teljesen a Mamáé voltál. Reggel jött érted, és késő délután hozott csak haza. Volt csavargás, boltba járás, mindenféle cukorka, rágó, egyéb nélkülözhetetlen dolog vásárlása, meg azt hiszem 3x voltatok strandon. Szóval nagyon jól elvoltatok és nekem sem kellett semmi miatt aggódnom :)
Pénteken úgy jöttetek haza a strandról, hogy mintha csipás-váladékos lenne a szemed, ezért elmentünk az ügyeletre. Az út oda-vissza több időbe telt, mint a várakozás meg a vizsgálat. Kaptál szemcseppet, meg kenőcsöt. Szombat reggelre már nem volt váladékos a szemed, de azért tovább csepegtetem, meg krémezem. Ha kötőhártya gyulladás volt, akkor sikerült még a legelején elkapnunk szerencsére.

Szombatra a veszprémi állatkert volt betervezve, mivel nem mondtak kánikulát. El is indultunk, volt vagy 33 fok. Először Ravazdon álltunk meg pisilni (kb. 30 km után), aztán Zircen, mert fogott a fék és nyikorgott egész úton. A Tescó parkolóban Apa leszedte a kereket, és bütykölt valamit a féktárcsán, hogy ne visítson vezetés közben. Legközelebb Cseszneken volt pihenő. Ezután hamar elaludtál. Végül elértünk Veszprémbe!
Amikor felébresztettünk, már láttam, hogy nem lesz egyszerű menet a mai, mert elég hisztis voltál (bár én is az lettem volna, ha fél óra szundi után felráztak volna...).
Kezdődött azzal, hogy elkérted a Mamától az esernyőjét, amit meg is kaptál. Csakhogy elkezdtél vele kardozni, meg verekedni. A többiek testi épségét meg a parkoló autók értékét figyelembe véve, azt találtam a legjobb megoldásnak, ha elveszem tőled az esernyőt. Csakhogy ezt nem tűrted szó (hang) nélkül! Földhöz vágós, hangosan üvöltős, arc pirulós visítás vette kezdetét. Mindenki minket nézett. A Mama vissza akarta adni az esernyőt, én nem, Apa meg egyszerűen csendet akart. Naná, hogy egyikünknek sem fogadtál szót. Én felvettelek, a Mama elrakta az esernyőt és próbáltunk kulturált család benyomását kelteni. Szerintem nem sikerült...
Mikor megérkeztünk, már gyülekeztek a sötét felhők, de még mindig nagyon meleg volt. Az állatkert elég keszekuszának tűnt, minden útról 2 elágazás vezetett valahová, így azt se tudtuk, merre induljunk. Közbe néha elkezdett csöpögni az eső, néha meg elállt. Úgy döntöttünk, hogy állandóan jobbra tartunk (mindenféle hátsó szándék nélkül ;) ). Sikerült is eljutnunk a szavannai részbe, azon belül pedig megcéloztuk a majomházat, mert eleredt az eső. Éppen beértünk az épületbe, amikor már szakadt is, dörgött, villámlott. Ennyi ideig majmokat még sose néztünk, fél órát tuti be voltunk oda zárva. Aztán már az épületbe is befolyt az eső, meg a majmokhoz is, néha pedig elment a villany is. Hiába nézegettünk ki, nem hogy csendesedett volna, de még inkább ráeredt.
Aztán Apa megkérdezte, hogy merjünk-e bátrak lenni és elinduljunk-e kifelé? Nehezen, de belegyeztünk. Aztán 5 méter megtétele után vissza is fordultunk, mert megint ömleni kezdett a víz, még jobban mint addig. Nem sokkal ezután mégis elindultunk, velünk együtt még vagy 20 család és sikerült is kimenekülnünk, és megúsznunk szárazon.
Az 1. képen eső előtt egy 30 cm széles patakocska volt. Eső után egy 3,5 méteres folyócska... Tényleg olyan volt, mint a szavannán: egyszer esik egy évben, de akkor minden víz alá kerül.

Még sok helyet nem láttunk, úgyhogy gyorsított üzemmódban néztük végig a hátralévő fél állatkertet. Már csak pár méter volt hátra a kapuig, mikor mindenféle előjel nélkül megint elkezdett szakadni az eső. Apa azt mondta, hogy mi maradjunk ott, ő meg elmegy az autóért. Hiába ajánlgattam neki az esernyőt, nem fogadta el, így kb. 400 métert sétált függőlegesen folyó esőzés közepette. Mi meg a Mamával azt sem tudtuk, hogy az út végén jobbról vagy balról várjuk-e Apát, mert arra sem emlékeztünk, hogy honnan jöttünk... Végül csak feltűnt az autó a távolból és megnyugodtunk végre. Egy kicsit még tanakodtunk, hogy merre is jöjjünk haza, látva az úton lévő hatalmas fadarabokat, de inkább nem jöttünk kerülővel. Szerencsére nem is kellett. Az út elején elaludtál, és ez amíg haza nem értünk, addig tartott.
5-6 óra felé értünk haza, de itt Győrben fele akkora vihar nem volt, mint Veszprémben. Itt alig volt tócsa az úton, ott meg hömpölygött az utcákon. Fél 8-kor már alig vártam, hogy elálmosodj, de még bírtad egy jó darabig, úgyhogy én előbb kidőltem.

Megmondom őszintén, hogy nem vágtam hanyatt magam a veszprémi állatkert miatt. Szerintem semmivel sem nagyobb szám, mint a győri, állat sincs sokkal több, vagy másfélébb benne. Méretre tuti, hogy nagyobb, mert az itteniben nem fáradtam el ennyire. Egyedül az orrszarvúra emlékszem úgy, hogy itt a helyi állatkertben nincs, helyette viszont van sok más (pl. zsiráf, hüllők, meg halak). Még annyiban másabb, hogy ott volt játszótér, ami nagyon érdekelt (volna) téged, de nem azért mentünk. A Mamával már megbeszéltük, hogy még ezen a héten elmegyünk a győribe is, mert van 3 zacskó eleségünk is, amit nem jó szagolgatni, meg összehasonlításképp is jó lesz elmenni.

300.

Annyiban változott a helyzet, hogy -miután szombaton este (éjjel) megnéztem a neten, hogy mivel tudnánk Herenden elütni az időnket, amíg Apa versenyez, és rájöttem, hogy a porcelángyáron kívül ott semmi sincs- Apa hajnalban elment versenyre, mi meg a mamával kimentünk az élményfürdőbe. Mindenki jól járt. Apa 15. helyezést ért el. Mi reggeltől délután 5-ig pancsoltunk, Apa pedig nem sokkal utánunk ért haza.

Képek ITT.

299.

Természetesen éjjel megint fent voltál, de kit érdekel ez szombaton??? :D

Ma délelőtt egész nap csavarogtunk a Mamával. Apa elvitt minket reggel a Tescóba, ott röpke másfél órát voltunk. Vettünk egy csomó fontos, és rengeteg kevésbé fontos dolgot. Utána a tescós busszal hazautaztunk, a Mama kiteregetett, én pedig elindítottam még egy mosást, meg kipakoltam az új szerzeményeinket :)


"Mini-karácsony": fürdőruha a Mamától, 2 ruha tőlem (a munkahelyemtől, mert számlára vettem és kifizetik :) ), egy gyurmakészlet kinyomóval, festőkészlet, és egy társasjáték az esőnapokra, mivel mától nyári szüneten vagy :) Dejó neked!!!

Ezután bicajra pattantunk és elmentünk néhány ruhát venni, de végül csak neked vettünk 2 csini-csajos rucit. Ez a vásárlás egyáltalán nem volt jókedvű, se vidám, mert nagyon hisztiztél. A hazaúton el is aludtál a gyerekülésben. Itthon persze nem tudtál visszaaludni. Ráadásul Apa is épp akkor jött haza a munkából.
Látta, hogy nem alszol, ezért mondta, hogy öltözzünk, és menjünk ApaMamához. Csak előbb ebédelnünk kellett, mert az még előttünk állt. Ettél gyorsan és viszonylag jól, majd kocsiba pattantunk, és elindultunk. Félúton Apa félreállt, és helyet cseréltünk :) Nem volt könnyű, és nem is vezetek jól, de valahol el kell kezdeni, mert hiába van 4 éve jogsim, csak annyit vezettem, amennyit a vizsgáig kellett. Utána aztán a saját autónkhoz már nem volt kedvem. A lényeg, hogy épségben kiértünk ApaMamához :)))
Aki ott aztán megint jól felidegesített engem a szokásos beszólásaival, meg a te macerálásoddal (ne szórd ki a homokot, ne menj be a házba, ne ülj fel a motorra, ne dudálj vele, ne ölelgesd a kutyát...). Nem is maradtunk sokáig. Eredetileg is csak azért mentünk, mert a szomszéd autószerelő most ért rá lecserélni a téli gumijainkat... :$

Gondtalan homokozás

Kipróbáltuk az "új" motoromat (Apa ezen a héten eladta az övét, és fizetségül pénzt, meg ezt kapta.)

(mindkét videó közben ApaMama magyaráz, hiába kértük, hogy ne tegye...)

Apa ellövi a sárga mókuskát messzire:

Hazafelé végig én vezettem, el is aludtál közben, úgyhogy nem volt olyan rémes, de én is érzem, hogy nem is volt élvezhető az út.
Holnap Apának megint versenye lesz, ahová családilag elkísérjük őt. A cél Herend lesz. Amíg ő lövöldözik, addig mi ott helyben megpróbáljuk jól érezni magunkat :)

2009. Július

298.

Ezen a héten délutános vagyok, ezért túl sokat nem találkozunk (csak reggel a bölcsibe vezető úton...), de teszel róla, hogy több legyen a napi érintkezés kettőnk között:

• hétfőn éjjel keserves sírásodra ébredtem. Tiszta kába voltam, de kapkodtam a lábaimat a szobád felé.
  -Mi a baj, miért sírsz?
  -Csijjag... (csak ezt értettem a nyöszörgéstől)
  -Milyen csillag?
  -Leesett a csijjag...
  -Honnan esett le a csillag?
  -A füjdőből... A fajjól...
  Ekkor kezdett leesni, hogy a fürdőben a csempén vannak matricáid, amiket többször is fel lehet rakni a falra. Csillag is van közötte. Valószínű, hogy fürdéskor leesett a vízbe, a Mama meg kivette a vízből és kitette a mosógépre. Megvolt, csak épp nem láttad. És álmodban előjött. Tehát éjjel 2-kor mesébe kezdtem a matrica csillag leeséséről...
  
  
• kedden éjjel megint a sírásodra ébredtem. Megint átmentem hozzád, megkérdeztem, hogy miért sírsz?
  - A Mama meg Apa elmentek a csavajgóba, engem meg nem vittek el!!!
  Odafeküdtem melléd és simogattam a hátad, hogy visszaaludjál.
  Ejnye Mama meg Apa... !!! :)))
  
  
• szerdán szintén felsírtál éjjel. Akkor meg a piros macis papucsod párját kerested és abban akartál aludni, de szerencsére sikerült erről lebeszélnem téged.
  
  
• csütörtökön mikor hazajöttem a munkából fél 11-kor, azt hallom, hogy nekem kiabálsz.
  -Anya! Anyaaa!! Aaanyaaa!!!
  Gyorsan besiettem, mert azt hittem valami bajod van, de szerencsére semmi, csak előtte ébredtél fel, mert szomjas voltál. Megittál egy üveg szörpöt, elvittelek pisilni. Ott guggoltam előtted, mert olyan álmos voltál, hogy a fejedet a vállamra hajtottad, úgy végezted a dolgod. Hajnali 5-kor ébredtél fel, de sajnos hisztiztél (nem kapok innivalót...! nem kapok üdítőt...! - pedig de, csak rettentően utálom, hogy így kezded egyből, nem pedig úgy, hogy "kérek"... emlékeim szerint még soha nem szomjaztattunk...) , ezért adtam inni és otthagytalak. Vissza is aludtál.
  Kíváncsian várom a ma éjszakát... Legalább holnap nem kell reggel sietni a bölcsibe :)
  

297.

Még néhány apróság, nehogy elfelejtkezzünk róla:

• gyűjtés: a bölcsibe menet mindig szedsz egy csokor kutyatejet, meg gyújtósnak való botot. Szerencsére ezt nem csak velem, hanem Apával és a Mamával is szoktad játszani :) Reggel aztán titokban táskaürítés van, mert nem szabad előtted kidobni még az elszáradt egyedeket sem.
  Szombaton strand előtt szedtünk egy csomó folyami követ, amit ma reggel tálba öntöttünk és elsikáltunk. Utána kivittük az erkélyre és egy törölközőre borítottuk, hogy délutánra megszáradjon. Egy óvatlan pillanatban kirántottad alóluk a törölközőt. Nem örültem neki, de mondtam, hogy azért volt ez kint, hogy arra csöpögjön le a kavicsokról a víz. Már vittem volna ki a törölközőt a fürdőbe, amikor elkezdtél pityeregni, hogy ne vidd ki, mejt megfognak fászni! Úgyhogy visszatettem alájuk. Én bejöttem, te meg kint maradtál az erkélyen. Megint kavics csörgést hallok. Kimentem és láttam, hogy teljesen ráhajtottad a törölközőt a kavicsikra. Betakajtam őket!
• fürdéskor az összes létező szöszt, hajszálat, mikroorganizmust el kell távolítanom a közeledből, különben hisztérikus roham jön rád, ami semmi mással nem orvosolható, csak azzal, ha eltávolítom az említett objektumokat. Lehetőleg homokozó lapáttal :)
• félős vagy: annyira, hogy ezen már én is meglepődök. Pici baba korodban soha nem féltél semmilyen kinézetű idegentől, lehetett férfi, nő, szép, vagy csúnya, mindenkire visszamosolyogtál, beszélgettél hozzá.
  Mostanában viszont nem kell, hogy teljesen idegen legyen, akkor is bújsz hozzám, mögém, ha van kalapod, akkor a fejedbe húzod... Szóval ahogy bírsz, úgy hátrálsz meg mindenkitől. Valahol örülök neki, mert annyi rosszat hall az ember mostanában, tehát attól nem kell félnem, hogy valaki kézen fogva elvezet tőlem. Valahol viszont furcsa érzés, mert olyanokkal is így viselkedsz, akik nem teljesen ismeretlenek, akár napi (heti) rendszerességgel találkozunk velük, mégis elbújsz előlük. Eddigi egyetlen kivétel a szomszéd család, pedig velük elég ritkán találkozunk, újabban havi 1x-2x, és ott mégse félsz senkitől :)
• nem szereted, ha fényképezlek, úgyhogy nagyon nehéz rólad fotót készítenem. Apa még segít is neked, mert: minek annyit kattogtatni? meg elegem van már a villogásból! stb.
  
• esti mese: nagyon szeretem, hogy esténként kiköveteled magadnak a napot lezáró mesélést. Ez nem mindig mese, sokszor énekelek, mert ott nem kell improvizálnom, az nekem nem nagyon megy, abban Apa a profi. Mostanában repülőről kell mesélnem, mert van egy puzzle-d, amin repülők meg helikopter van, és azt naponta többször is kirakjuk. Esténként ez ihleti a mesét. Mikor végzek, az Orgona ágát kéred. Ebbe épp hogy belekezdek, máris befogod a szám, hogy ne te, majd én! És akkor elénekled egymás után 3x-4x magadnak altatóként. Pár hete újra kezdtem énekelni a Micimackót, amit néhány hónapos korod óta énekelek, illetve hallgatunk Halász Judit előadásában cd-ről. Épp a hétvégén lepődtem meg azon, hogy még soha nem hallottam, hogy ezt énekelnéd magadtól mondjuk napközben, mégis ahogy énekeltem, úgy te is velem :)
  A Mamával ezt az esti összebújást susogásnak hívjátok, ezt is onnan tudom, hogy egyik este mikor odafeküdtem melléd, azt mondtad, hogy Anya susogj nekem! Nem tudtam, hogy az mi, és belesusogtam valami zagyvaságot a füledbe és az volt a jó :)
• napközben sokszor énekelsz vagy mondasz mondókákat magadtól (kérésre nem mindig). Kedvencek a Csip-csip csóka, Megy a hajó a Dunán, Orgona ága, Lepke, lepke (szállj a tenyerembe, nem szállok mert félek, örülök, hogy élek!), Mókuska (lecsengőben). Ritkán hallok a szádból olyat, amit a bölcsiben tanítottak :$ viszont annak örülök, hogy ennyire megmarad benned az, amit tőlem hallasz :)

2009. Július

296.

Örülök, hogy hiányoltok :) Már régóta gondolkodom rajta, hogy kéne írnom valamit, mert 3-4 hete semmi értékelhető bejegyzés sem származik tőlem. Ennek az az oka, hogy mikor délelőttös hetemet taposom, akkor a délutánok kizárólag a veled való játékkal telnek el, egész héten nem is ülök a gép elé. Amikor délutános vagyok, akkor délelőtt lenne rá időm, de mivel nem tudom, hogy mi történik veled azokon a napokon, írni valóm sincs.
Szóval ma június 27.-e van, és belekezdek a mondandómba... :

• május 1.-én elmentünk csavarogni Komáromba teljesen céltalanul. A Monostori erődben éppen majális volt. Ki lehetett próbálni, hogy milyen íjjal lőni, én pedig noszogattam Apát, hogy próbálja ki. Tetszett is neki, majd mikor hazajöttünk elkezdett nézelődni a neten íjak iránt, de nagyon drágák voltak, így lemondott róla. Pár nap múlva talált egy neki megfelelőt és meg is vette. Néhány óra múlva kiderült, hogy az mégsem a megfelelő, ezért rábeszéltem, hogy vegyen olyat, ami hozzá való, és így is tett. Azóta aztán teljesen beleéli magát ebbe a hobbiba, már részt vett az első versenyén is, amin 18. helyezett lett. Szerintem ez nagyon jó teljesítmény, függetlenül attól, hogy hányan indultak (nem ő volt az utolsó ;) ), figyelembe véve azt is, hogy még 1 hónap se telt el élete első íj megfogása óta.
  Azóta nem csak az íjászat, hanem a hozzátartozó hagyományok is érdeklik, tud írni rovásírással, és hagyományos íjász ruhára fáj a foga :)
• veled és a hisztivel néha jóban vagyunk, néha pedig hadilábon állunk.
  Vannak napok, amikor elég, ha megkérlek, hogy ne nyafogva mond el, amit akarsz, hanem szépen-és általában megérted.
  Aztán vannak olyanok, amikor hiába kérlek szépen, hiába kiabálok, hiába mosdatlak fel 5x egy nap, hiába ütök oda (ezt próbálom az utolsó utáni cseppnél bevetni...), akkor is marad a hiszti. Sokszor már tudja a környék, hogy hazaértünk a bölcsiből, mert az egész utat végig ordítod, csak tudnám miért?
• azt hiszem végre kitaláltam, hogy "mi szeretnék lenni, ha nagy leszek" és megtettem az ehhez szükséges első lépést: jelentkeztem egy tanfolyamra. Remélem el is fog indulni (mert összevárnak egy x számú tanulni vágyó egyént, hogy a későbbi lemorzsolódásnál ne csak 1 maradjon végül), azt meg még inkább remélem, hogy egyszer majd sikerül is elhelyezkednem!
• tegnap szereltek valami csöveket itthon, ezért hogy ne zavarjuk a szerelőket, a Mamával együtt leléptünk az élményfürdőbe. Úgy volt, hogy 3 órás belépőt veszünk, mert annyi elég belőle, de aztán egész napos lett belőle, mert 400 ft-tal volt csak drágább. Úgy fél 11 körül értünk ki, és már akkor is nagyon sokan voltak. Féltem, hogy megint végigüvöltöd az egészet, mint tavaly a lipóti strandolást, de szerencsére ez nem így történt! Már ruhástul mentél volna fürödni :) Végül annyit áztattuk magunkat, meg csúzdáztunk (te is!), hogy fél 5-kor már beszélgettünk rajta, hogy haza kéne jönni... A legrosszabb dolog az volt, hogy nem akartál semmit elfogyasztani a temérdek kaja közül, amit a Mama csomagolt nekünk, viszont megittál egy hordónyi üdítőt. Végül is nagyon jól éreztük magunkat, ezt abból is gondolom, hogy ma egy jacuzzi reklám plakát láttán megjegyezted, hogy itt voltunk mi is, ugye?
• tegnap este nem tudtunk dönteni, hogy együnk vacsira, ezért rendeltünk pizzát. Csak a felét tudtam megenni az adagomnak. Egész éjjel erős hányinger kerülgetett, alig aludtam valamit. Reggel nem sokkal ébredés után ki is jött :$ Egész délelőtt görcsölt a gyomrom, alig bírtam mozogni. Apa szerint a tegnapi túlzott strandolásban napszúrást kaptam (de a Mama sem, meg te sem...) mert ő megette a meghagyott pizzámat és semmi rosszat nem érzett rajta. 2 óra múlva már neki is görcsölt a hasa, azóta pedig egyik dvd-t nézzük a másik után, mert felkelni sincs kedvünk :) úgyhogy megyek is vissza az ágyba...
  
• 2 hét múlva 2 hét szabadságra megyünk, amit húdevárunk már!!!

2009. Június

295.

294.

293.

Eddigi legegyszerűbb scrap képem, amin mégis elszöszöltem 2x2 órát...

292.

Egyik nap ültem veled az ágyon, én tv-t néztem, te meg szórólapokat nézegettél. Nemsokára Apa is odatelepedett mellénk, és leült.
Szabi: -Jáültél a pic.ájja (:$)!
Apa meg én visszakérdeztünk egyből, hogy mire???
Sz: -A pic.ájja!
Ezt elismételted 3x. Apa megkérdezte tőlem, hogy azt mondod, amit hallunk? Mondtam, hogy szerintem igen :$ Aztán addig erősködtél, míg Apát felkeltetted az ágyról és akkor láttuk, hogy egy pizzéria szórólapjára ült rá... = Ráültél a pizzára!
:D

A Mama csinált nekem francia salátát. Este kérdi tőlem Apa, hogy kérek-e? És neked is hozzon-e be?
Én: -Szerintem nem kell, mert nem szereti...
Szabi: -Én szejetem a falátát!
Röhögünk ezerrel :D Mondom neked, hogy nem faláta, hanem f-r-a-n-c-i-a s-a-l-á-t-a.
Sz: -Nem baj, én szejetem a salántát!
:D

291.

Szombat:

• délután mentünk ApaMamához, aki fél óra alatt úgy kiakasztott, hogy szólni sem volt kedvem hozzá. Azt mondta először is, hogy "semmi látszata annak, hogy én miket tanítottam a Szabinak, mert se verset nem mond, és nem is beszélget"... Hmmm, ez érdekes...
  Utána meg azzal vált le a szívem csücskéről, hogy adott neked egy virágcserepet homokozni, ami egyszer csak kiesett a homokozóból. Ezután nem kerested egy ideig. A kutya erre felkapta és elszaladt vele, te meg utána, de az gyorsabb volt. Persze, elkezdtél hisztizni miatta, de ApaMama úgy rád pirított, hogy "miért kellett odaadni neki?", csak pislogtam. Aztán mikor sikerült visszaszerezned, akkor meg azért szólt rád, hogy "miért vetted el tőle?". Ekkor már rászóltam, hogy nehogy már a kutya fontosabb legyen az unokánál! Kérdeztem tőle, hogy nem hoztunk ki egy vödörnyi cserepet hozzá, amiből esetleg adhatna neked is egyet, ha nem lenne megerőltetés??? Azt mondta, hogy azon gondolkodik, hová is tette... aztán megtalálta, adott is egyet belőle, de az meg törött volt, amit egyből vittél is a kukába :) Erre azt válaszolta, hogy "adtam neki, de kidobta!"
  Utána már csak leromboltad, amit épített neked várat, de azt is kommentálnia kellett "azt hiszed, hogy fogok neked építeni ezután, ha mindig csak lerombolod?" Nem is csodálom, hogy már kedved sem volt homokozni...
  Remek hangulatban jöttünk haza ismét.

Vasárnap:

• Apa kívánságára kilátogattunk az Aranypartra, mert hagyományőrző nap és kirakodó vásár volt. Nem volt éppen kánikula, de nekünk ez az idő tökéletesen megfelelne egész nyárra :)
  
• Apa nézte a harcosok bemutatóját, meg az árusokat, de téged csak a játszótér érdekelt.
• hazajöttünk ebédelni, meg aludni, hogy forma 1 után újra mehessünk. Alvásod alatt szakadt az eső és Apa már teljesen letett arról, hogy visszamegyünk. Az eső pedig elállt, te is ettél jól az ebédből, így visszamehettünk. 5 óráig voltak programok.
• utána elmentünk az újonnan nyílt Lidl-be bevásárolni holnapra, meg a következő hétre. Este szépen ettél vacsit, meg kaptál csokit és csipszet is :)
• 9 után nem sokkal aludtál el.

Robi!

Névnapod alkalmából itt is köszöntünk téged!!! Remélem, hamarosan tudunk találkozni :)

290.

Kedd:

• 5:55-kor keltél, Apa legnagyobb meglepetésére.
• délután hiszti közepette indultunk boltba, ahol nem voltál hajlandó sem megköszönni az újságot, amit kaptál, se köszönni :( nagyon szomorú voltam.
• megsütöttem másnapra az ebédet (oldalas volt), amiből elég szépen eszegettél, meg zsíros kenyeret is ettél 3 szendvicskenyérből.
  
• este nem tetszett az üvegedben lévő meggyszörp, hanem az kellett, amit Apa ivott (narancsszörp). Öntöttem neked, de 2x3dl-t is megittál belőle. Én voltam a hülye, hogy nem vittelek már ki pisilni...

Szerda:

• 5:15-kor nyöszörögtél. Odamentem hozzád, megnézni, hogy nem lázad van-e? Éreztem, hogy tiszta pisi vagy. Elvittelek pisilni, átöltöztettelek, ágyneműt húztam, és lefektettelek Apa mellé aludni. Elkezdtél sírni, hogy feküdjek oda melléd, ne menjek dolgozni... sírva mentem el itthonról...
• délután megint hisztizve jöttél haza. Apa megkérdezte, hogy hol a dzsekid, de rájöttem, hogy a bölcsiben hagytam. Annyira sírtál (hisztiztél) miatta, hogy visszamentem érte. Hazafelé csatlakozott a Mama is hozzám.
  
• Leültek ebédelni Apával, addig én kimentem veled az erkélyre virágot öntözni(vagyis te öntözted, én néztem). Mikor a Mama végzett, felváltott engem. A konyhában hallottuk, ahogy mondta neked, hogy ne öntözd tovább, mert már áll rajta a víz. De csak akaratoskodtál. A sokadik próbálkozásnál Apa tett rendet. Elvitt alaposan megmosdatni, mert már nem vettél rendesen levegőt, majd mentél a sarokba. Te ott sírtál kegyetlenül, én a konyhában.
  Szerettelek volna "megmenteni", de az eszem tudja, hogy ha most nem fogunk meg egy kicsi szigorral, 1-2 év múlva már esélyünk sem lesz a nevelésre... Amúgy kb 10 perc cirkuszolás után minden rendbe is jött. Nem volt hiszti, nem volt nyávogás, újra a szerethető Szabi voltál :)
• elkezdtél ilyet mondani: akajok. Próbállak kijavítani, egyelőre kevés sikerrel... (tudom, hogy lesz ennél sokkal durvább is, de nekünk ez az első ilyen jellegű "harcunk" veled, ezért megy nehezen a problémamegoldás)
  
• este elhúztuk a fürdés idejét, fél 7 helyett 1 órával később vittelek, hátha reggel tovább alszol...

Csütörtök:

• 4:20-kor keltél...
• Apánál reggel bepróbálkoztál pár hisztis jelenettel, de nem hagyta magát. Rád parancsolt, hogy "ajjjjajjjjajjajjjj" helyett mondd meg mit akarsz, és lám, egyből tudtad mondani, hogy kéjek üdítőt, kéjek Bajbis táskát... stb.
• a bölcsiben keserves sírással tudott csak elválni tőled (nem Apa sírt...)
• délután mentünk a boltba, az úton hallgattál rám, és gyorsan oda is értünk. A boltban próbáltál rágót, cukrot kikönyörögni, de nem engedtem, mert van minden itthon. Nem vidáman, de tudomásul vetted. A pénztárnál a sorodat nagyon okosan kivártad, nem kellett rád szólnom, hogy maradj mellettem, nem szabad a másik kasszába benyúlni a fiókba... stb.
• a pékségben rád tört egy kisebb hiszti, de megkértelek, hogy fejezd be, és kértél helyette egy csokis sütit.
• ebéd után még jó 1 órát játszin voltunk.
• fürdés után közösen készítettük el a vacsit, és 3/4 9-kor aludtál el.

Péntek:

• reggel fél 6-kor keltél és kerested a kispárnádat, amit nem találtatok meg Apával. Szerencsére valahogy elterelődött róla a figyelmed. A bölcsibe a Barbis táskában vitted a tisztasági csomagodat. A csoportba is bevitted, és kinyitottad, és hát ott volt a kispárnád :)
• a munkából hazajövet egy hatalmas méhrajba futottam bele (biciklivel). Szerencsére nem csípett meg egy sem, csak egy belebújt a pólóm ujjába. Eléggé megijedtem, közbe meg jött mögöttem egy sor autó... de nem lett szerencsére semmi gond.
• a bölcsiből egyből a Mamához mentünk az ő bicajáért, mert azon van a gyerekülés. Onnan meg mentünk a Plázába, ott találkoztunk a Nikiékkel. Körbeszaladtunk a Plázában (szó szerint), majd mentünk a játszótérre. Ott töltöttük a délután további részét.
• este a Mamát összeszedtük, és jöttünk haza. Ő megfürdetett téged, én meg mosogattam, vacsit csináltam. Amiből szinte semennyit nem ettél :( Megint hisztis lettél, és ennek következtében kiöntötted az egész üveg szörpöt a csapba, mert neked az éppen nem tetszett... Kicsit ideges lettem, a Mama pedig jobbnak látta, ha hazamegy (szerinte a fáradtság miatt voltál hisztis). Kb 1 óra múlva énekelésemnek köszönhetően aludtál el 3/4 10-kor.
• a héten először MA ültem a gép elé, éjjel 10-kor!!!!!!!
  

Szombat:

• már reggel 6-kor hisztivel kezdted a napot :((( nem ettél a gondosan elkészített kenyér-sajt-uborka katonákból, de még véletlenül sem mondtad volna, hogy nem kéred, hanem csak nyavalyogtál. Felöltöztem és lementem boltba, téged pedig Apára hagytalak.
• mikor feljöttem, az ágyadon feküdtél, körülötted a szekrényed tartalma... már majdnem aludtál. Összepakoltam a konyhában, közbe áthívtam a Mamát. Mondta, hogy most indul, készüljünk. Mire bementem hozzád, már aludtál. Felkeltettelek, közben a Mama is megjött. Neki is elkerekedett a szeme, amikor meglátta a ruháidat szerte-szét :)
• Apa elvitt minket a tescóba, úgyhogy az egész délelőttünk vásárolgatással telt. A Mamával állandóan a halacskákhoz rendeltetted magad.
• fél 12-kor jöttünk haza, akkor álltunk neki főzni, rétest sütni.
• most alszol, de hamarosan ébresztő, és indulunk ApaMamához.
  

289.

Szombat:

• 12 órára olyan ideges lettem az állandó hisztijeidtől, hogy már szégyellem leírni is. Az óra minden percében, minden neked nem tetsző mozdulat miatt képes voltál visítva földhöz vágni magadat. Alig ismertem rád. Egy héttel ezelőtt még nem voltál ilyen...
  Lehet, hogy hiába nyugtat engem mindenki, mégis ilyen módon tiltakozol az ellen, hogy nem vagyok veled délutánonként??? (vagy ezt csak bemesélem magamnak???)
• a városba készültünk, de Apa csavargott valahol. Mi meg játszottunk, és csináltuk a dolgunkat: mosás, söprés, rendrakás. Délutánra sétát beszéltünk meg, de mikor lefektettelek aludni, melléd bújtam és el is aludtam veled. Fél 5-ig...
• elmentünk bevásárolni, mert 2 napig nem lesz nyitva bolt. Olyan tömeg fogadott minket, mintha minimum háború előtt állnánk...
  Nem akartál beleülni a bevásárló kocsiba, hanem sétáltál mellettem. Míg meg nem láttad a régóta ígérgetett autós bevásárló kocsit. Apának nem tetszett ugyan, hogy azt is visszük, de sikerült meggyőzni :) A vásárlás végére ezt is meguntad, és a kasszánál, már sétáltál mellettem :)
  Végül jót nevettünk magunkon, mert a kenyér kivételével mi is csupa olyan dolgot vettünk, ami nélkül ki lehetett volna bírni 2 napig :)))
• olyan zápor kerekedett mire végeztünk, hogy csupa vizek lettünk, mire a kocsihoz értünk. A ház előtt meg azon tanakodtunk, hogy kiszálljunk-e vagy várjuk meg a zuhé végét. Inkább kiszálltunk, mert sokat nem tudott rontani a helyzetünkön.
  
• este 9 körül aludtál el, mi meg örültünk, hogy végre sokáig fogsz hétvégén aludni...

Vasárnap:

• 6-kor keltél!
• 8-kor már a sokadik hisztis rohamon voltál túl. Felöltöztettelek és lementünk sétálni. Vagyis én sétáltam, te bicajoztál. Az Erzsébet ligetbe. Összeszedtél egy csomó lehullott mini gesztenyét, és nem szabadott egyet sem eldobnom.
• mikor hazaértünk, kicsit játszottunk "tekéset", aztán hamarosan készültünk is a Mamához ebédre, mert ő ezzel kedveskedett nekünk gyereknapra :) !
  
• Nála is hoztad a formád... Nem tetszett a kanalad, az előkéd, a szalvétád, a krumpli, az üdítőd, a poharad, a süti, az alvás... stb.
• Volt 2 óra, mire elaludtál, meg mi is melletted :) én fél 5-kor, te 5-kor keltél fel. Muszáj volt lemennünk még a játszira, mert amúgy is nehezen viseled a bezártságot, nemhogy még lefárasztva sem vagy.
• késő délután lévén nem sokan lézengtek a játszin. Tekintve, hogy a téli béléses nadrágot kellett rád adnom. Szóval szabadon garázdálkodhattál. Homokoztunk sokat, meg mászókáztál, csúszdáztál. Fél 8-kor jöttünk haza.
• úgy érzem (remélem, te is!), hogy jól kihasználtuk a gyereknapot, és (csak úgy mint más napokon) a legtöbb figyelem rád irányult.

Hétfő:

• reggel megint csak a szokásos házimunkának estem neki, addig téged kitettelek homokozni. De nem maradtál ott, így bejöttél, hogy segíts (hátráltass).
• dolgom végeztével kirakóztunk és játszottunk farmosat.
• megmelegítettem az ebédet, és nekiálltunk enni. Megint nem tetszett ez-az, de igyekeztem komfortosabbá tenni az ebédet: kanálcsere, előkét levenni, rongyot keresni, uborkát összeszelni, majd kicserélni nem összeszeleteltre, húst elvágni, rizst kanalazni a szádba...
• 1 óra után aludtál el, hamarosan ébresztő. Mert este 8-kor fellövik a pizsamát, hogy holnap kezdődhessenek a dolgos hétköznapok...