2009. november 25., szerda

346.

Így készülünk reggel
-avagy fő a rendszeresség-:

  • ezen a héten én ébresztelek, engedékeny vagyok: 3/4 7-kor.
  • még félálomban kiviszlek pisilni (mert ilyenkor kisbaba vagy, aki még nem tud járni), utána kezet-arcot mosni.
  • míg pancsolsz, elkészítem a reggeli vitamint: kispohárba c-vitamin, meg tea :)
  • bejövünk a szobába felöltözni: az ölembe ülsz, kezedbe veszel egy mesekönyvet, amiből mesélnem kell, míg rád adom a ruhákat.
  • míg én is felöltözök, kimész az előszobába, a székben olvasol a babának egy mesét.
  • feladom a cipőt, dzsekit, közben fél szemmel lesem a könyvet, mert elfelejtettem mi következik a mesében :)
  • elindulunk itthonról, fél 8-kor!
  • a parkolóban ügyesen fogod a kezem, míg felmegyünk a járdára. Ott aztán múlt szombat óta mindig megkérdezed, hogy te kis Anya vagy? Én: nem, miért? Te: mert... ööö... nem éred fel az ágat! Miután egyszer megmutattam, hogy de igenis felérem, azóta mindig meg kell mutatnom :)
  • átmegyünk a hentes előtt az úton, ahol megint megfogod a kezem. A posta hátsó bejáratánál van egy lépcső, meg egy emelkedő. Azon mindig felszaladsz 2x-3x egymás után. Általában ilyenkor szokott jönni a postásautó (ma nem jött, de tegnap igen), aminek félreállunk, sokszor integet a sofőr neked.
  • az út további részén, mindig rálépkedsz az úthibára (bucka)
  • az iskola előtti téren levágjuk az utat. A szobornak van egy talapzata, arra mindig felmész, a végén leugrasz. Ahol vége van a térnek, van egy mandulafa, ami már elhullatta a termését, és a földön hever. Azt minden nap megkérdezed, hogy miez? kakííí??? :)
  • bemegyünk a bölcsibe, ahol az első lábtörlőn nem töröljük le a lábunkat, csak a másodikon.
  • a bölcsiben mióta átkerültél a nagycsoportba, minden reggel megkérdezem, hogy merre kell menni? Minden ajtónál rákérdezek, hogy ide megyünk? amikor túlmegyek az öltöző ajtaján, visszahúzol, hogy ne menj tovább!!!
  • az öltözőben lehuppansz a kispadra, és türelmes kivárod, hogy levetkőztetlek, és átöltöztetlek. Általában még a frizurádat is meg kell csinálnom. Megvárod, míg a ruháidat elrakom a szekrényedbe, megfogom a kezed, és bevezetlek a csoportba. Nyomok egy puszit az arcodra, meg én is kérek egyet tőled, és elindulok kifelé. Bentről még integetsz, és keresed a barátnődet, a Kírát.
  • kiballagok az öltözőből 3/4 8-kor, és ennyit látlak aznap :( ...
  • ... na jó, ez nem igaz, mert este is látlak... Csak akkor ilyen helyzetben:


345.


2009. november 21., szombat

344.

34. hónapos összefoglaló:
  • Játék: kedvenced a baba. Mostanában Pandórának hívják (nem rég született egyik bölcsis társadnak kistesója, akit szintén így hívnak). Képes vagy egész nap hurcolni, ha esetleg mással is játszol, akkor is bevonod a babát is a játékba. Állandóan vizsgálod a pelusát, vetkőzteted, öltözteted (ez még nem megy), ő is velünk eszik-iszik, amikor aludni mész, és levetkőztetlek, őt is annyira le kell, ahogy téged.
    Nagyon szeretsz rajzolni. Enélkül nem telik el egy nap sem. Kezdjük felismerni a rajzolt lényeket. A bölcsiben rajzoltál a héten nyuszit, aminek látszott a hosszú füle, szeme, keze, lába. Tegnap meg lufit rajzoltál, amin felismertem a lufit is, meg a madzagját. De megy már a süni, vonat, katica, hóember is.
    Pár napja előszedted a repülőteres kirakót, és minden nap1x-2x kirakjuk. Te ülsz, várod, hogy adjam a darabkát, megmondom hová, hogyan rakd, és odateszed. Jobb esetben. Rosszabb esetben forgatod és teljesen máshová teszed, ahová természetesen nem passzol, és az nagyon nem tetszik neked. Gondolom 1-2 nap múlva újra elrakhatjuk ezt a játékot is, hogy 1 hónap múlva elővegyük 4-5 napra. És így tovább.
    Néha elővesszük a playmobil emberkéket is, akiket megetetsz, megitatsz, a lovaikkal vágtatsz egy kört, majd mindenkit lefektetsz aludni.
    Szeretsz még ollóval is vágni. Eszméletlen micsoda rendetlenség van utána! Ritkán van forgalomban.

    Ha nagy ritkán nekiállok kreatívkodni, akkor természetesen te is ott vagy mellettem és segítesz. Általában a hozzávalókkal játszol valamit, amivel nagyon jól elfoglalod magad, jó sokáig.
    Teljesen feladtam a mesekönyvből való olvasás tervemet. Be kell látnom, hogy téged nem érdekel :( Azt nem mondom, hogy egyik sem, de a nagy többség nem köt le. Csak az olyan mesék érdekelnek, amikhez részletes kép van. Sokkal inkább szereted azt, hogy egy képről elmesélem, mik találhatók rajta, minthogy elmeséljek egy mesét. Szoktam venni havonta 1x valamilyen magazint, és azok nagyon tetszenek. Ha rövidek a mesék, akkor jó esetben végighallgatod. Leginkább úgy, hogy amiről mesélek, rögtön megnézzük a képet hozzá.
  • Evés: általában jó. Még mindig megjegyzik a bölcsiben, hogy jól ettél, és hazajöttünk után egyből ebédelünk (uzsonna után), amikor is rendes adag ebéd lecsúszik. Este fürdés után még vacsorát is eszel.
    Egyedül kezded el az evést, és mikor "elfáradtál", akkor kell csak megetesselek. Ismeretlen ételeket továbbra sem fogadsz el.
    Változás még, hogy a csokit már kiköveteled magadnak!
  • Alvás: hét közben fél 8-8 körül. Ez csak akkor, ha én dolgozom, mert Apa be tudja veled tartani a "szabályokat". Amikor éjjel hazajövök, akkor viszlek át a szobádba, ahol reggelig alszol.
    Ha itthon vagyok este, akkor 1 órával később alszol el közöttünk, átvisz valamelyikünk, de éjjel tuti felébredsz, úgyhogy vagy én megyek át, vagy áthozlak Apa mellé és én meg megyek a te szobádba.
    Hétvégén meg teljesen össze-vissza alszol el, és sokszor van úgy, hogy közöttünk is maradsz egész éjjel.
    Szóval az alvás tiszta káosz.
  • Viselkedés: félős vagy még mindig. Azokkal szemben is, akiket ismersz. Múlt héten voltunk a Dédinél, és kellett majd fél óra, hogy hajlandó legyél elvenni a kubut az asztalról. Addig a hátam mögött bujkáltál. Aztán feloldódtál és utána már boldogat adtál puszit mindenkinek, beszélgettél is.
    Még mindig tart a hisztis korszak, de! Úgy néz ki, hogy egész kezelhetőek lettek a rohamaid. Ha valami nem tetszik, toporzékolsz, meg ráveted magad az ágyra. Ilyenkor mindig erélyesen rád szólok, hogy hisztizni menj át a szobádba, és ha befejezted, akkor gyere vissza! Ez a héten tökéletesen bevált, 2-3 perc után jössz is vissza, hogy befejeztem, átjöhetek? vagy már nem hisztizek, visszajöhetek?
    Ezen kívül elég szófogadatlan vagy sajnos :( Ha sétálunk, és ezt kisbaráttal tesszük, akkor hiába is minden szó, amit kiejtek, mert úgysem hallgatsz rám. Viszont, ha motorral mész, vagy babakocsival, akkor az a szokásod, hogy jócskán előresietsz, majd visszafordulsz, és jössz hozzám. Még mindig nem mertem kipróbálni, hogy megállsz-e az út végén, mindig utánad futok, és együtt megyünk át.
  • Beszéd: egyik nap kérted, hogy mondjak Mikulásos mondókát. Csak 2 jutott eszembe, de azok nem tetszettek. Ezért aztán elkezdtem énekelni a Mikulásról, csak úgy fejből, semmi rím, semmi dallam. Annyira tetszett, hogy táncoltál, tapsoltál hozzá. Azóta minden nap kell énekelnem, a témát te választod: Mikulás szakálla, kutyus, mesekönyv stb. Nagyon nehéz feladat!
    Amúgy teljesen folyékonyan beszélsz, igazi élvezet veled társalogni. Sokszor olyanokat mondasz, ami csak a fantáziád szüleménye, de éppen ettől színes. Azért még van jócskán halandzsa is, ami szintén folyékonyan ömlik belőled. Meg akad olyan is, amikor nem jut eszedbe egy szó, akkor azt gondolkodás nélkül helyettesíted egy halandzsával.
  • Súly: 16,2 kg
  • Magasság: 101,5 cm
  • Kobak: 50,5 cm
  • Cici: 56 cm
  • Poci: 54,4 cm
  • Talp: -jobb: 15,5 cm, -bal: 16 cm
  • Tenyér: 12 cm


2009. november 13., péntek

343.

Nagyon lehangoló napok vannak mögöttünk, és még mi jön ezután? Sajnos, nem sok jó :(
Egész héten jár az agyam veszettül valami megoldást keresve, de soha nem tudok túljutni egy bizonyos ponton. Mihelyt eszembe jut valami, egyből telefonálok Apának, aki azonnal elveszi a maradék jó(?) kedvemet is. Aztán folytatom magamban a gondolkodást. Mindig ott lyukadok ki, hogy marad minden úgy, ahogy most is van. De most, meg így nem jó, úgyhogy kéne valami megváltó terv. Ami a láthatáron sincs.
A napok közben eltelnek és mindjárt itt a november közepe. Másfél hónap, és egy új év következik. Amúgy is nehezen szokott kezdődni az új év, de ez a mostani még sokkal nehezebb lesz. Nem tudom, hogy egyáltalán a folytatás biztatóbb lesz-e? Vagy folytatjuk a megkezdett mélyrepülésünket? Az nagyon elkeserítene... Ott tartunk, hogy a pozitív gondolkodás is meginog ilyenkor, mikor sorozatban érik az embert a kudarcok. Próbálkozom, de nagyon fájdalmas a pofára esés. Talán először fordult velem elő, hogy a munkahelyemen is csak ültem a gépnél, meredtem magam elé, néha bepárásodott a szemem, néha meg kínomban röhögnöm kellett magamon.
Próbálom győzködni az agyam, hogy attól fog minden a jó irányba változni, ha el is hiszem, hogy ez így lesz, és elhessegetem a negatív gondolataimat.
Ezen felbuzdulva holnap (vagyis már ma) elmegyek a lottózóba és kitöltök egy 4 hasábos ötöslottót, mert minden órában kisorsolnak 2 millió forintot. Így adunk a sorsunknak egy esélyt, hogy a jó irányba forduljon!

2009. november 8., vasárnap

342.

Ezt a Mikulás-dalt még az általánosban tanultam :) Már nagyon várjuk őt:




341.

Apa a múlt héten beteg volt:

-Apa! Te sört iszol??? Beteg vagy! Igyál teát, attól meggyógyulsz! Ne igyál sört!

oOo

Mentünk autóval a tescóba:

-Apa, ne vezess gyorsan! Lassan vezess! Látod, oda van írva a táblára, hogy
A-pa, las-san kell ve-zet-ni!

oOo

-Anya, szomjas vagyok!
(Én nem ugrottam azonnal...)
-Maradjak is szomjas???

oOo

A babádat ritkán hívják Krisztiánnak, annál gyakrabban Óperencián-nak.


2009. november 7., szombat

340.

Rettentő sok időm van, ezért gyorsan leírom, hogy milyen verseket szavalsz mostanában:

Szélről legeljetek, fának ne menjetek,
mert ha fának neki mentek, fejeteket beveritek.
Szili kút, szanyi kút,
szentandrási sobri kút.

oOo

Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna,
cérna volna, selyem volna mégis kifordulna.
Pénz volna karika, karika,
forduljon ki Bogika, Bogikának lánca.

oOo

De jó a dió, fütyül a rigó,
Vidám dala száll: Élni jaj, de jó!
Gyere, te rigó, itt van a dió,
Héja ropogós, bele csuda jó!

oOo

Hüvelykujjam tehénke,
Mutató meg bakkecske.
A középső lovacska,
Gyűrűsujjam kismacska.
Hát a gazdát hol lelem?
Kisujjamra felteszem.

oOo

Cérna kell és hurkapálca,
csomózd meg a végét,
ragassz rá színes papírt,
díszítsd ki a szélét.
Ragassz neki hajat, arcot,
lobogjon a szalag,
Felkapja a szomszéd fiú,
máris messze szalad!

oOo

S-sz, beh sok súly!
Meg se mozdul!
Friss szenet ha bekapok,
messze, messze szaladok...

oOo

Kisegér, kisegér,
Minden lyukba belefér,
Belefér, belefér,
Hiszen azért kisegér.

oOo

Bújj, bújj zöld ág,
zöld levelecske,
Nyitva van az aranykapu,
Csak bújjatok rajta!
Rajta, rajta, leszakadt a pajta,
Bennmaradt a macska.

oOo

Egy boszorka van,
Három fia van,
Iskolába jár az egy,
Másik bocskort varrni megy,
A harmadik kinn a réten
A dudáját fújja szépen,
Dana-dana-dan,
De szép hangja van!

oOo

Ec-pec kimehetsz
Holnapután bejöhetsz,
Cérnára cinegére,
Ugorj cica az egérre,
Fuss!

oOo

Fürge róka lábak, surranó kis árnyak
Hipp- hopp, jön Vuk.
Híres nagy vadászok, jobb ha félreálltok
Hipp- hopp, jön Vuk
Ő az éjszakától sohase fél,
bár a sűrű erdő csupa veszély.
Azt beszélik róla, ravasz, mint a róka.
Jön, lát, győz, fut.
Felragyog az ég is, felkiáltok én is:
Hipp-hopp, jön Vuk!

oOo

Éliás, Tóbiás egy tál dödölle,
ettél belőle.
Kertbe mentek a tyúkok,
mind megették a magot.
Éliás, Tóbiás egy tál dödölle...

oOo

Nyuszi ül a fűben,
Ülve, szundikálva,
Nyuszi talán beteg vagy,
Hogy már nem is ugorhatsz.
Nyuszi hopp, nyuszi hopp,
Máris egyet elkapott!

oOo

Áj, báj, kecskeháj,
Ha meggyógyul,
Már nem fáj.

oOo

Debrecenbe kéne menni,
pulykakakast kéne venni.
Vigyázz kocsis, lyukas a kas,
Kiugrik a pulykakakas!

oOo

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya magába.
Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

oOo

Fut, robog a kicsi kocsi,
rajta ül a Hahargosi,
din-don-diridongó.
Ha kiborul az a kocsi,
leröpül a Haragosi,
din-don-diridongó.
Fut a havon a fakutya,
vele fut a retyerutya,
din-don-diridongó.
Ha kiborul a fakutya,
lepotyog a retyerutya,
din-don-diridongó.


339.

Még múlt hét szombaton rám tört az alkothatnék, és készítettünk egy őszi tálat. Én csak pakoltam tálba a terméseket, aztán végül az asztalra is szórtam néhány gesztenyét. Ezt megláttad és azonnal kattogott az agyacskád, hogy te mivel járulhatnál hozzá a kompozícióhoz. Hoztad a zöldség-gyümölcs kosaradat, meg gyurmapénzt, kinder figurákat, szóval minden fellelhető apróságot és te is díszítettél. Ez lett az eredmény:


A Nikinél láttam egy nagyon aranyos pillangós díszt a Dorci szobájában, amit nekem is feltétlenül meg kellett csinálnom (azóta sincs kész). A pillangók 2 nap alatt lettek kivágva, és gondoltam, hogy 3. nap majd felakasztom. De közben lecsaptál rá, és közölted, hogy én ezt most kidíszítem. Találtam (húsvéti tojás!) matricákat, és neki is estél:


Már elindultam fürdeni egyik este, amikor Apa mondta neked, hogy hívd be Anyát, hogy nézze meg mit csinálsz. Behívtál és le kellett fényképeznem, mert ilyet még soha nem csináltál: megvendégelted a Pannit:


Újabban a kedvenc elfoglaltságod egyike a papírvágás. Csakhogy utána úgy néz ki a szoba, hogy sírhatnékom van. Tegnap este előhagytam a lyukasztót, te pedig elkezdtél dolgozni vele. Nagyon élvezted és lényegesen kevesebb szeméttel jár:


Köszönöm a névnapi köszöntést! Tegnapig nem is tudtam, hogy novemberben is van. Pont megláttam a naptárban és mondtam is Apának, hogy mit fogok kapni a névnapomra, ő meg visszakérdezett, hogy hol van az még? Mutattam neki, hogy most van! Azt mondta, hogy ezen túl meg fogjuk tartani :) (mert eddig nem szoktuk...)



2009. október 29., csütörtök

338.

Először is: a köszöntött nevében köszönöm a jókívánságot, nagyon aranyosak vagytok!

Aztán itt a múlt hét, meg az eddigi hét, már amire emlékszem:

Október 23. Péntek:
  • Apa versenyre ment Csákvárra, és első helyezett lett! Ügyes volt!
  • délelőtt ovis feladatlapokat oldottál meg, színeztél ki.
  • míg én főztem, addig te is: tarhonyát, paradicsom püré maradékát, sót, sült hal fűszert. Ennek következtében az egész konyha csatatérre hasonlított, viszont én megfőztem, elindítottam a mosógépet, kiteregettem, a szárazakat leszedtem. Valamit valamiért.
  • ettől a naptól kezdve kedvenc filmed lett a Garfield (és a valós világ), délelőtt 2x, délután 1x nézted végig. Vagyis nem meredtél a tv képernyőjére, hanem játszottál közben, de kikapcsolnom nem volt szabad.
Október 24. Szombat:
  • délelőtt elmentünk venni neked cipőt télire. Nagyon tetszik neked, le sem akartad venni egész nap.
  • ebéd után nagyon nehezen aludtál el: először Apa mellé akartál feküdni, aztán a saját ágyadba, aztán az ölembe a fotelba. Végül a saját ágyadban, mellettem aludtál el fél 5kor.
  • hívott a Niki, hogy menjünk át hozzájuk, de még aludtál. Mikor felébredtél, mégis átmentünk inkább. Dorci is kapott új cipőt, ezért te is eldicsekedtél a tiéddel.
Október 25. Vasárnap:
  • reggel lepasszoltunk téged a mamához, mi meg elmentünk venni szőnyeget a szobánkba. Mégis fel lesz újítva karácsonyra a szoba :) Elég jól elhúzódott a vásárlás.
  • 11 órakor értünk haza, és indultunk is : kacsát etetni Gönyüre a Dunához! Mikor megérkeztünk ragyogó idő fogadott minket, viszont kacsa nem volt egy szál se. Tovább mentünk Komáromba egy tóhoz. Ott voltak kacsák, de éppen sziesztáztak és eszük ágában nem volt kijönni a partra. Sétáltunk egy kicsit, majd indultunk haza. Meg akartuk nézni az erődöt, de drágának találtuk, úgyhogy nem mentünk be, inkább kint sétáltunk a réten. Hazafelé megint megálltunk Gönyün, de kacsák még mindig nem voltak. Jött viszont két hatalmas hajó. Ezek is nagyon tetszettek.
  • itthon nem akartál elaludni, pedig lefeküdtem melléd. Én már rég kialudtam magam, mire elájultál. Fél 6 volt.
  • ennek köszönhetően este 11ig fent voltál. Fél 12kor átvittelek a szobádba, és onnantól óránként megébredtél.
Október 26. Hétfő:
  • csak arra emlékszem, hogy a mosogatás tette ki a napom nagy részét. kb. 6tól fél 8ig űztem ezt a "sportot".
  • a Niki hívott telefonon, hogy a Dorcit hazaküldték a bölcsiből, mert bárányhimlős lett. Most árgus szemekkel figyellek, hogy nem pöttyösödsz-e.
    Dorcinak meg gyors, és pötty mentes gyógyulást kívánunk!
  • kitaláltam, hogy mivel van elég fekvőhely, mi lenne, ha nem kellene éjjelente maratoni távokat gyalogolnom mikor felébredsz? Az ágyunk mellé toltam az egyik ülőgarnitúrát és most azon alszol. Így is fent vagy egyszer minimum, de legalább ahogy megébredek, már alhatok is tovább.
    Meg különben is: idén a Jézuska a te szobádba hozza a karácsonyfát és úgy nehéz lenne, ha te meg ott aludnál közben...
Október 27. Kedd:
  • reggel felhívtalak telefonon, hogy megköszöntselek. Először elszomorodtál kicsit, mert azt kérdezted, hogy nekem nem lesz névnapom??? Mondtuk Apával, hogy dehogynem, neked ma van a névnapod! Boldog névnapot! Mikor a Mama hívott, már mondtad neki, hogy nekem ma van a boldog névnapom!
  • a bölcsiben is megköszöntöttek téged: te vittél ropit, meg kekszet, és kaptál egy buborékfújót és egy lufit.
  • délután elmentünk venni hajgumit a bölcsibe, mert minden nap csinálnak neked cifficoffit valakinek a hajgumijával.
  • délután pillangókat vágtam a szobadíszhez, te pedig későig Mr. Beant néztél. Apa meg 7 óta aludt.
Október 28. Szerda:
  • megint felfáztam a munkahelyemen :(, úgyhogy elmentem a herbáriába valami csodaszerért, aztán mégsem ott vettem, hanem a patikában.
  • átmentünk este a Mamához, ahol az ő bicajáról leszereltük, az enyémre meg átszereltük a gyerekülést. Jó móka volt :)
  • itthon ugráltál a kanapén. Apa szólt, hogy hagyd abba, de csak folytattad. Pár másodperc múlva, egy ugrás után csak azt láttuk, hogy eltűnsz a kanapé mögött. Egy pillanatig döbbent csendben voltunk, majd mikor felálltál és sírni kezdtél jól kinevettünk. Később Apa kérdezte, hogy nem akarsz ugrálni egy kicsit? Egyből rávágtad, hogy Többet nem ugrálok!
Október 29. Csütörtök:
  • ma meg azt találtam ki, hogy teljesen felesleges nekem 2kor eljönnöm a munkahelyemről, ha megtehetem ezt 3kor is, és akkor sem vagy semmilyen hátrányban az előzőhöz képest. Eddig sem volt elég semmire az a 15-20 perc, amivel korábban hazajöttem a bölcsibe menetel előtt, így legalább gyűjtöm a túlórákat, amiket ugyan nem fizetnek ki, de majd január-február időszakban jól fog jönni. Feltéve, hogy lesz még munkahelyem akkor...






2009. október 24., szombat

337.

Eltelt egy év a "Merj nagyot álmodni játék" óta. Akkor így gondoltam:

"2009. október

Az egész család egészséges!!!

Apa idén nem felejtette el a házassági évfordulónkat :) pont azt kaptam, amit előtte napokban részletesen elmeséltem Neki. Nagyon örültem neki.

Összehasonlíthatatlanul jobb a kapcsolat közöttünk a tavalyihoz képest. Alig veszekszünk, és ha mégis, akkor is apróságokon, amikből nem csinálunk elefántot. Szeretjük egymást és nem akarjuk vitával rontani a hangulatot.

Idén nem voltunk nyaralni, mert rakosgatjuk félre a pénzünket, hogy hamar leteljen az autó törlesztésünk. Sikerült az előszobát kicsinosítani. Kifestettünk, és az asztalos is elkészült a szekrénnyel Apa szerszámainak. Idei évre terveztük a nagyszoba teljes felújítását, de eltoltuk jövőre, mert inkább elmentünk augusztus 20.-án egy hétvégére pihenni.

Apa idén is sikeres évet tudhat a magáénak, bár még nincs vége. Az év végi hajrában is jól teljesít. Sikerült rábeszélnem a pozitív gondolkodásra, és már Ő is hiszi, hogy szinte minden ennek köszönhető.

Már fél éve dolgozom ugyanott, ahol a terhességem előtt. Sikerült egy műszakba visszakerülnöm. Jól kijövök a kollégáimmal és megbecsülik a munkám. Nem kell rettegnem, hogy kirakják a szűröm. A fizetésem állandó és nagy részét félre tudjuk tenni, hogy ne legyenek olyan nehéz napok, mint tavaly is... Elkezdtem németül tanulni, és nagyon jól haladok. 10kg-val könnyebb vagyok, mint tavaly :))) Nem csak papírom (kártyám) van arról, hogy tudok vezetni, hanem ez valóban így van.

A Főnök megszerette a bölcsődét, ami nagy meglepetést okozott. Persze az első napokban volt némi sírás (mindkettőnk részéről), de nem kellett a 10 napos beszoktatás, hamarabb is el volt már. Szerencsére nem beteges, néhány náthát leszámítva. Mióta közösségbe jár, már nem annyira hisztis, így bátran lehet menni vele bárhová. Kedvence a Strand és az Állatkert. Mivel a Kisasszony imád vízben lenni, fürödni, elkezdtünk úszásra járni. Megtettük tehát az első lépést a 11 év múlva rendezendő ...-i Olimpiai szerepléshez :))) A bölcsőde óta rengeteget fejlődött minden téren: sokat beszél :), szeret játszani mesekönyvet "olvasni" és szeret itthon lenni. Az étvágya is kiváló. Nagyon várja már a Karácsonyt, hogy mit hoz Neki a Jézuska...

Még mindig vezetem a blogot :)"

És ez a valóság:

-valóban mindenki egészséges :)

-Apa valóban nem felejtette el a házassági évfordulónkat :)

-valóban nem veszekszünk annyit, mint tavaly :) (talán a 7 éves vízválasztó volt a ludas? - mindegy, átvészeltük)

-nem voltunk nyaralni (csak 2 napot), rakjuk félre a pénzt (csak mindig hozzányúlunk), nem csinosítottuk ki az előszobát, nincs szerszámos szekrénye Apának, még mindig tervezzük a nagyszoba teljes felújítását, és lehet, hogy még idén bele is vágunk, ezért augusztus 20.-án sem voltunk sehol (Apa amúgy is beteg volt).

-viszonylag jó évet tudhatunk a hátunk mögött, de még nincs vége, és remélem, hogy ezután csak jobb lesz. Apát nem sikerült rávennem a pozitív gondolkodásra (bár néha én is megfeledkezek róla).

-több, mint fél éve dolgozok ott, ahol eddig is. Sajnos, nem 1 műszakban :( Nem szeretem a kollégáimat, és viszont :$ A munkámat pedig egyáltalán nem becsülik meg. Egyelőre nem kell rettegnem, hogy kirúgnak. A fizetésem állandóan siralmasan kevés, így abból semmit nem tudunk félrerakni. Németül nem tanulok, de elkezdtem az iskolát (és végig fogom vinni!). 10 kg-val nem vagyok kevesebb, de nyolccal igen! Még mindig nem tudok vezetni, de a jövő évben erre is sort kerítek!

-Te tényleg megszeretted a bölcsődét :) Az első napok sírósak voltak (én részemről is). Nem kellett 10 napos beszoktatás, mert szerettél oda járni. Nem vagy beteges, de náthás vagy ősztől tavaszig. Mióta bölcsis vagy sokkal hisztisebb lettél, de azért el tudunk menni bárhová, mert csak itthon van fesztivál. Imádtad nyáron a strandot és az állatkertet is :) Még nem járunk úszni, mert ennyi idősen nem foglalkoznak veled, de amit lehet, járni fogunk. Valóban rengeteget beszélsz (néha túl sokat is), szeretsz játszani, szeretsz mesekönyvet olvasni, és itthon lenni is. Meg sétálni. A Mikulást várod nagyon.

-egy kis megszakítással, de még mindig blogolok :)

2009. október 23., péntek

336.

Újabb hobbi van nálad kialakulóban, aminek én nagyon-nagyon örülök: A RAJZ.
Szinte minden nap kiköveteled magadnak, és ha tehetem, engedek is ebbéli kívánságodnak. Eleinte a netről töltöttem le kifestőket, abból a kevés rajzfilmhősből, akiket ismersz. Ilyen a Noddy, Rupert maci, Barbie, Scooby Doo.
Aztán találtam egy nagyon jó oldalt, ahol vannak fent letölthető könyvek, közöttük Deákné B. Katalin: Óvodások tankönyve. Ebből hétvégente nyomtatok ki 3-4 oldalt, és megcsináljuk együtt a rajta szereplő feladatokat, utána meg kiszínezed saját ízlésed szerint a rajzokat. (Ha valakit érdekel, szívesen megadom a linket!)
Természetesen még nem vonaltól vonalig színezel, de általában nagy gondot fordítasz az apró részletekre: a szemekre, a gombokra. Közben a nyelved állandóan kikandikál :)











2009. október 21., szerda

335.

2001. október 21.: az első randink :)
2006. október 21.: az esküvőnk :))
2009. október 21.: a 3. házassági évfordulónk :)))


“Akit párodul melléd rendelt az ég,
Becsüld meg, szorítsd meg kezét,
És ha minden álmod valósággá válik,
Akkor se feledd el, Légy hű mindhalálig”

Madách Imre


2009. október 16., péntek

334.

Hála a korai télnek, rettenetesen depressziós hangulat lett úrrá rajtam, amit tetéz még az is, hogy semmi nem sikerül, vagy nem úgy, ahogy az elvárható lenne mostanában.
  • fogyókúra: egyik héten szépen látszik a mérlegen állva a súlycsökkenés, a másik héten meg visszajön az addig nagy nehezen leadott pár deka. A másik meg, hogy nem onnan megy le, ahol éppen amúgy is sok a felesleg. MELLesleg eddig sem voltam bőkeblű, de most aztán közelítek a teljesen lapos állapothoz. Eddig innen fentről nem is volt olyan szembetűnően nagy a hasam, de most, hogy leeresztettem, sokkal jobban látszik. A nadrágok ugyanúgy feszesek, vagyis onnan nem sok deka csúszott le.

  • munkahely: eddig sem szerettem ott dolgozni. A hely sem tetszett, a munkatársak sem (azért valahogy csak elszenvedtem 8 évet közöttük-na jó, ebből 3-at babáztam). Egy ideje viszont minden nap ismét görcsbe rándul a gyomrom, mikor beérek az üzembe, hogy ma éppen miért fogok lecseszést, esetleg fegyelmit kapni. Pont a héten történt, hogy az egyik munkatársam azzal fogadott, hogy gond volt az anyaggal, amit közösen csináltunk. Meg is mutatta, hogy mi, aztán egy kicsit megnyugodtam, mert én tudtam arról a problémáról, amiért még előző héten szóltam is a műszakvezetőnek, ő meg tovább küldött engem a meóshoz. Neki is megmutattam, szóval ő is tudott róla. Azt mondta semmi gond vele, mert javítják. Ezt én el is mondtam a főnöknek, hogy nekem akkor ezt mondta. Meg is kerestük együtt a műszakvezetőt, aki igazolt engem, de a meós meg simán letagadta, hogy én szóltam neki. Innentől az ostor visszacsapott. Természetesen nem az én szavam döntött. Arra jutottak, hogy nekünk kell kijavítani az elrontott anyagot, méghozzá úgy, hogy lehúzzuk a kártyánkat a ledolgozott 8 óra után, majd ott maradunk javítani. Ebbe én nem mentem bele, (többek között azért sem, mert ha addig történik velem valamilyen üzemi baleset, amikor hivatalosan nem is vagyok ott, azt hogyan fogják nekem igazolni???) ezért megoldották máshogy, ha jól tudom, már ki is vannak javítva. A meós azóta napi szinten kitol velem, úgyhogy "öröm" a munka.

  • szülői értekezlet: 8-ra mentem szerdán dolgozni, hogy ez a nap se maradjon ki, így én vihesselek a bölcsibe. Apa átvállalt volna, de nem tudja felfogni, hogy mit jelent nekem az, hogy minden 2. héten csak annyit vagyok veled, hogy elrohanok veled a bölcsibe... Egy nap kiesés is nagy tragédia lett volna az amúgy is labilis érzelemvilágú lelkemnek. Szóval elvittelek, majd robogtam melózni. Aztán alig vártam, hogy végezzek, mehessek a szülőire, majd utána beterveztük, hogy megvesszük a szőnyeget. Fél 5-kor kezdődött a "megbeszélés", de korántsem az volt, amire én számítottam. Egy reflexológus tartott egy 1-1,5 órás előadást mindenféle témában: a 6 hetes baba talpmasszázstól kezdve a gyerekvállaláson át, az időskori energiatúltengésig. Itt már majdnem elaludtam. Aztán csoportbeszélgetéssel folytatódott: mit csinálnak a gyerekek (ez még érdekelt is), hogy élték meg a szülők a bölcsődei életet, mit mesélnek a gyerekek, mi változott azóta, hogy bölcsisek, lettek-e új szokásaik... Kezdtem kellemetlenül érzeni magam a sok kisgyerekes anyuka között, akiknek kivétel nélkül szeptemberben kezdte a csemetéje a bölcsit. Az én számból már hülyén hangzott volna, hogy mennyire nehezen élem meg a mindennapokat, amikor nem vagyunk együtt, pedig ez az igazság, hiába tart már 10 hónapja ez az állapot. Inkább csendben hallgattam a cumisüvegről való leszoktatást, a pelusnélküliséget, a kanállal való evés nehézségét. Közben meg azon agyaltam, hogy mi a francot keresek én itt, mikor itthon is lehetnék veled? Fél 7-kor tudtam csak lelépni, amikor is betettelek a fürdőkádba, csináltam vacsit, és feküdtünk le aludni. Se szőnyeget nem tudtunk venni, se veled nem lehettem, lehet, hogy ez volt az utolsó szülői értekezletem...
  • iskola: szombaton elkezdődik az iskola, amire elég sok pénzt kell befizetni egyszerre (10500 ft a havi + 18000 ft a tankönyv), és nem tudom, hogy honnan fogjuk elvenni a rávalót. Apával pont ma délelőtt zörrentünk össze azon, hogy venni akart a motoromba új akksit, mert esténként nem tudom beindítani a hideg miatt. Ő ma venni akart egy újat, de én meg új szőnyeget szeretnék a szobába, ami szintén nem olcsó (kb. 25 ezer ft). Úgy érzem, hogy eddig is meg voltam motor nélkül valahogy, most ezt az egy hónapot is ki fogom bírni. Neki nem tetszett az ellenkezésem, ezért feldúlva elviharzott. Én meg itthon bőgtem fél délelőtt.
Azt hiszem lenne még mit kiírnom magamból, de meghagyom holnapra...

2009. október 12., hétfő

333.

Azt mindenképpen le akartam jegyezni, hogy szerdán és csütörtökön (október 7. és 8.) rövidnadrágban és rövid ujjúban hoztalak haza a bölcsiből. Pénteken már eláztam a munkából hazafelé jövet, de délután még egy kicsit sütött a nap. Szombaton már kellett a kardigán a dzseki alá, ma (október 12.) sapkát adtam rád reggel a bölcsibe menet, holnapra havazást mondott az időjárás jelentés. 4 évszak 4 nap alatt. Holnap indul a fűtés, amit nagyon várunk már! Addig is gázzal fűtünk: vagyis a gáztűzhellyel.

Péntek:
  • először festettél, meg nyomdáztál egy építőkockával, de hamar meguntad: 10 perc se kellett.
  • kezet mostál, majd meséltél a babádnak, meg együtt kerestük a párokat a mesekönyvedben. Azt hiszem, azt még nem írtam, hogy a babádat Krisztiánnak hívod. Hiába rózsaszín a ruhája, a mózeskosara, meg a babakocsi is.
  • üveg festékeztünk. Én úgy, ahogy szokás, te meg egy műanyagsablont kaptál. Először kiborítottál egy tubus sárgát a szőnyegre (még jó, hogy csere előtt állunk, így nem állt minden hajszálam az égnek), de utána ügyesen színeztél. Amikor már nem figyeltelek, akkor meg 10 cm magasról nyomtad a festéket "mindegyhova". Az eredmény alul látható.
Szombat:
  • úgy volt, hogy megyünk a Tündiékhez, de a Zorka lázas lett, meg nem is tudtunk volna mivel elmenni (mert Anya beszari és nem mer vezetni).
  • inkább elmentünk a piacra, kaptál egy pár kondicipőt, amolyan előnévnapi ajándékként. Meg mert kellett. Egész nap a lábadon volt.
  • Apa megint versenyezett. Jól belehúzott így az idény végére :) Most a 2. helyet sikerült megszereznie! Nagyon örültünk!
Vasárnap:
  • reggel pakolásztunk, mostam, vasaltam, hajat mostam stb.
  • ebédre a Mamához mentünk, ahol csuda jól éreztük magunkat. Még ittam is, ami egyáltalán nem jellemző rám. De csak egy icipici JÄgert :) Annyi kell is ebben a vírusos időben.
  • Apa megint versenyen volt, most távlövésben lett első helyett, hozott is egy polifoam kacsát, amit egyből meglovagoltál. Meg kaptál tőle egy mini csokit, amire azt mondtad, hogy köszi Apa, köszi szépen!
  • Este 8kor jöttünk haza. Így minden további művelet csúszott másfél órát.
A fogyókúrát sem hagytuk ám abba, csak mindig elfelejtem leírni az aktuális állást :)

Apa 121,4 kg (-4,1 kg)
Anya 77,0 kg (-5,2 kg)






2009. október 10., szombat