36.

Az evésben sikerült oda jutnunk, hogy iszol tejet reggel és este, éjjel nem. Napközben próbállak etetni mindenfélével, általában kevés sikerrel. A főzeléket nem engedem kihagyni. Lehet kicsit drasztikusnak tűnhet, de azt MUSZÁJ!

Tegnap viszont az történt, hogy Apa nekiállt oldalast enni főtt krumplival. Talán még a nyálad is kicsordult... Ültél Apával szemben, közben dolgoztál nagyon a porszívócsövön (mert ez a kedvenc) és nagyokat nyeltél. Krumplit ugyan nem ettél, de kenyeret oldalas zsírba tunkolva, azt igen. Meg kézből. Aztán Apa felvetett néhány kérdést, az evésével kapcsolatban.
Pl.:nem lehet, hogy csak a bébihordozóban utálsz már enni?
Nem lehet, hogy csak a kanállal van valami problémád?
Nem tudom, mi lenne a megoldás... Azért etettelek eddig a hordozóban, mert abba bele lehet csatolni, így nem mászkálsz ki belőle, mint az etetőszékből. Én is észrevettem, hogy úgy sokkal szívesebben elfogadod a "katonát", ha kézből adom, de csak nem etethetem így mindig??? Még kifli, pogácsa vagy husi OK, de a főzelék??? Bízom benne, hogy napokon belül kialakul valami nálad valami rendszerféle, mert vissza akarom kapni a jól evő (zabagép) kisbabámat!!!

Igaz, nagy a rendetlenség, de kit érdekel? Végre sikerült így is lefényképeznem Téged:

Azt meg majdnem elfelejtettem, hogy az első szavad: DE.
Érted a jelentését, mert mindig akkor használod, ha valamire azt mondom: NEM, és folytatod az addigi tevékenységedet...

35.

A szombat éjjelünk viszonylag nyugisan telt. Ez talán köszönhető annak, hogy este 10-kor még randalíroztál szoba szerte. Leginkább a porszívóval támadt nézeteltérésen próbáltál változtatni. Húztad-vontad, tekerted-csavartad és közben vadul gyakoroltad legújabb tudományod: ráztad a fejed. Mindenre. Nem érted még a fejrázás jelentését, mert megkérdeztem tőled, hogy: kérsz teát? Mire elkezdted rázni a fejed, hogy nem, közben meg tátottad pici szádat. Annyira aranyos vagy ilyenkor! Az egész tested a segítségedre van, még a popsidat is rázod. Hát meg kell zabálni!

Szóval éjjel megint felébredtél fél 3-kor, de csak almalé ivás céljából. Nem volt sikongatás, visítás, hiszti. Nem tudom, hogy ettél volna-e, mert nem volt itt elkészített kaja, hogy nehogy megint megsavanyodjon. De mivel visszaaludtál, gondolom nem voltál éhes. Pedig a vacsit megint kihagytad.
Apával arra gyanakodtunk, hogy esetleg a torkod fájhat, mert én is elég göthös állapotban vagyok, de aki így megtudja enni a burgonyacsipszet, mint Te, annak tuti nem fáj a torka :)
Most reggel pedig csodák-csodájára elfogadtad a tejcit. Csak 175ml-t, de az is több, mint a semmi. Meg nem elsőre cuppantál rá, de nem is kellett félórát üldöznöm a cumisüveggel.

34.

A csütörtöki nap sem volt jobb, mint az előző. Nappal alig ettél. Reggelire meg vacsira csak tejcit, a köztes időben semmit. Annyiban volt másabb, hogy az éjjeli sikongatáskor már adtam egy kevés Nurofent, így háromnegyed óra alatt tudtál visszaaludni (a két óra helyett...) De ugyanúgy nem fogadtál el se tejcit, se vizet, se teát. Viszont már az elején odatettelek Apa mellé a nagyágyra, hátha a közelsége megnyugtat. De nem... Aztán valahol rátaláltál egy műanyag kanálra, és azt szorongatva aludtál el. Mikor el akartam venni tőled, felébredtél és sírni kezdtél, én meg inkább visszaadtam. Aludtál tovább reggelig.

Pénteken délelőtt aztán felkerestem az orvost, hogy mit is csináljak veled, hogy nem eszel szinte semmit 3 napja. Azt mondta, ha nem kérsz, ne erőltessem, majd eszel, ha éhes leszel. Inni viszont adjak sokat, nehogy kiszáradj. Javasolta az 100%-os alma- vagy narancslevet, mert az rendbe teszi a gyomrodban a trutyit, ami a torkodból származik. Mondtam a dokinak, hogy attól félek, hogy akkor sem fogsz enni, ha már nagyon éhes leszel, és éhen fogsz halni. Erre az asszisztensnő felnevetett, és azt mondta, hogy ettől azért még messze vagy...

Vettem is a boltban gyümileveket csillagászati árért (persze ilyenkor ez nem számít!), és TERMÉSZETESEN nem iszod meg! Az almát kóstolgatod, a narancsot csak megszagoltad, aztán ennyi... Szerencsére a teát elfogadod, viszonylag nagy mennyiségben. Amikor hazajöttünk az orvostól, megittál 150 ml tejet, délután pedig elmajszoltál egy sajtos rudat. Már a vacsit sem kérted. Mikor elaludtál, akkor ittál belőle kb. 70 ml-t.
Éjjel megint sírva ébredtél. Az ágy mellé oda volt készítve a tej, de megkóstoltam és savanyú volt! Lefektettelek, kimentem, hogy csinálok frisset. Mire elkészültem vele, visszaaludtál. Egy óra múlva megint sírva felálltál az ágyban, de még a szemed se volt nyitva. Kivettelek, hogy ringatlak kicsit, de még jobban sírtál. Visszatettelek, és elaludtál. Ki érti ezt?
Aztán reggel arra lettem figyelmes, hogy már dumálsz az ágyban. Én még tudtam volna aludni, ezért nem vettelek ki. Megint visszaaludtál. Délelőtt megittál (az eddigihez viszonyítva) elég sok almalevet, de kaja még mindig semmi. Most 3 órakor úgy állunk, hogy délben ittál 70ml tejet, meg egy órája ettél 1 teáskanál krémtúrót...

Azért ne értelek, mert egyébként nagyon jó a közérzeted, mászkálsz, pakolsz, beszélgetsz. Nem vagy bújósabb, mint máskor, nincs hőemelkedésed, néha kicsit köhögsz, de más nincs szerencsére. Csak nem eszel. Nem értem.

33.

Ezt a csini kis cipőt ma kaptad a Mamától:

Ez már igazán csajos és bundás,ezért megfelelő a hideg őszi napokon.Köszönjük szépen!

32.

Úgy tűnik elég korán dicsekedtem el Mankának azzal, hogy milyen ügyesen közlekedsz le és fel az ágyról. Tegnap hiába figyeltünk rád ketten, mégis sikerült fejjel lefelé landolnod. A szoba nagy %-a habtapival van lefedve, mégis megtaláltad azt a kicsi helyet, ami kimaradt. Nem elég, hogy elég nagy kékes-lilás pukli lett a homlokodon, még az orrod is vérzett. Először megijedtem, hogy biztos eltörött a kis pisze, de szerencsére csak lekarmoltad esés közben. Elég jól vérzett, el is kented az arcodon, úgy nézett ki, mint egy bunyós. Amilyen jól vérzett, olyan hamar abba is maradt. A pukli pedig most nem látszik, de biztos be fog sárgulni, zöldülni.

Este elég hamar álomba szenderültél, furcsálltam is. Mikor már jó mélyen aludtál, áttettelek ágyadba. Gondoltam, elszaladok gyorsan tusolni. Még ki sem értem a szobából, már sírtál. Éhes nem voltál, inni nem kértél, ezért visszatettelek Apa mellé a nagy ágyba. Apa szerint azért ébredtél fel, mert keménynek találtad a szivacsot. Alád raktam a paplanodat és így fektettelek le, és lám, el is aludtál...
Éjjel menetrend szerint ébredtél fél 3-kor. Ilyenkor mindig becuppantasz egy üveg hamit és alszol is tovább. De most nem, ám! Nem kellett a víz, se a hami, de még a tea sem. Felvettelek, hogy elringatlak, hátha csak rosszat álmodtál. Így sem volt jó. Nem tudtam mást kitalálni, odatettelek Apa mellé, én meg kiszorultam a kanapéra. Gondoltam, itt majd pikk-pakk visszaalszol. Hát, nem így történt... Hanem elkezdtél beszélgetni. Meg mászni. És forogva rugdalózni. Azt láttam rajtad, hogy Te bizony nem álmos. Lekapcsoltuk a villanyt, hátha úgy elalszol. Egyszer csak érzem,hogy rámásztál a fejemre, húzod a hajam, vigyorogsz... Szóval ez ment egy órán keresztül. Aztán felkötöttem a hintát (babyhordozó) és beleraktalak. Nem szeretem, ha ebben alszol, de Te igen. Napközben is általában ebben alszol. Azért nem szeretem, mert nem tudsz benne mozogni, nyújtózkodni, meg állandóan bennem van a félsz, hogy nem lesz-e görbe a hátad emiatt? Nem aludtál benne éjjel sokszor, talán 3-4 alkalommal, de mindig azzal nyugtatom magam, hogy ha nem lenne kényelmes, akkor nem aludnál benne, nem?

Ma éjjel pedig az járt a fejemben, hogy más anyuka mit tesz, ha a baba nem tud visszaaludni valamiért éjjel? Gondolom, más is megpróbál mindent, és végül úgyis az lesz, amit a baba akar, nem?Hiába vagyok ellenzője, hogy a baba a szülői ágyban aludjon, de ha csak ott tudsz megnyugodni, akkor legyen... Remélem egy éjszakával nem "rontottalak el". Szóval beletettelek a hintába és ott sem akartál aludni. Addig legalább is nem, amíg én vízszintesben voltam. Odakucorodtam melléd a földre, lökdöstelek úgy negyed órát és végre sikerült elaludnod! Nekem pedig végre sikerült ágyba feküdnöm!

A másik dolog amiről írni akartam: az evés. Tegnap reggel ittál 170ml tejcit, délben evett egy kevés sütőtököt, uzsira 2 kanál joghurt, 2 kanállal a mi ebédünkből, vacsira pedig 200ml tejcit. Aztán se éjjel nem ettél, se most reggel nem tudtam beléd tömni semmit. Kanalas ételt egyáltalán nem, de még tejcit sem. Apa szerint nem baj, hagyjalak békén, ne erőltessem a kaját. Itassalak bőven, ha meg éhezel, úgyis fogsz enni.

Casperanyu! Te írtad a múltkor,hogy Caspergyerek nem volt hajlandó enni... Annak mi lett vége? Kibújt egy fogacska? (mert most én is erre gyanakszom. Legalábbis akkor produkált hasonlót, mikor a foga jött. Csak akkor a tejcit legalább elfogadta...) Vagy valami betegség volt a ludas? Anyummal megbeszéltük, hogy talán nem a torka fáj, mert akkor a teát sem fogadná el... De azt se tudom, hogy jó-e neki a tea, főleg, hogy édes, mert az is eltelíti. Lehet megpróbálkozom kevesebb cukorral.

31.

Nagyon jó, hogy ennyi nap volt szabad egymás után -bár a csütörtökön temetőjáraton voltunk- így Apa is ideférhetett egy kicsit a gép elé. Ez az indokom arra, hogy miért nem írtam eddig.

Még a múlt szombaton történt, hogy reggelre nem volt hangom. Nem voltam rekedt, nem fájt a torkom, viszont egy csepp hang nem jött ki a torkomon. Apa persze örült a kényszer-csendnek. Én pedig átéreztem azoknak a helyzetét, akiknek nincs, vagy soha nem volt hangjuk. Szörnyű volt... Kaptam antibiotikumot és 2 nap múlva visszaállt minden a régi kerékvágásba. Apa legnagyobb bánatára. Pedig már kezdte azt hinni, hogy ez így marad :)
Te is náthás-köhögős állapotban vagy, és szerintem én is tőled kaptam el. Szívjuk az orrod rendületlenül, meg iszod a köptetőt. Bár utóbbinak nem sok értelmét látjuk...

Néhány napja beleszerettem a habitapiba. Volt már itthon egy csomaggal, amit egy ismerőstől kaptunk, meg van egy csomaggal a szomszédnál is tesztelés céljából. Szóval, leraktam az itthon lévőt, de semmi célom nem volt vele. Kellemesen meglepődtem, mivel elég jól eljátszol vele. Bár ez egyenlőre kimerül abban, hogy szétszeded atomjaira, de tudom, hogy pár nap, és tökéletesre fejleszted a puzzle-kirakást :)
Mivel kevésnek bizonyult az itthoni 9db, lementem a játékboltba, hogy vegyek hozzá még pár darabot. Egy csomaggal volt mindössze, úgyhogy nagyon örültem. Mindez addig tartott, míg itthon ki nem csomagoltam. Rá kellett jönnöm, hogy nem passzolnak egymáshoz. Ugyanis a miénk 32x32cm-es, a bolti pedig 30x30cm-es... Nem vittem vissza, mert már annyira vágytam rá, hogy ilyen legyen a szoba közepén. Legfeljebb veszek még pár csomaggal ebből a játékboltból, mert itt egy helyről veszik ezt a habtapit (legalábbis azt hiszem).
Feltett szándékom, hogy a szoba közepén lévő 2x2m-es játszórész habtapival legyen lefedve. Mert a szőnyeg nagyon vékony, alatta pedig egyből a beton van, és még pár fejre esés előttünk áll, szerintem...És szigetelésnek sem rossz. Ha pedig lesz külön szobád, nagyon jól fog benne mutatni.

Pénteken elmentünk a Tescoba (Ikea hijján... :D), ahol már nagyban zajlik a karácsonyi vásár. Szörnyülködtünk egyfolytában. Először a játék felhozatalon, utána pedig az árakon. Hogy bírja anyagilag a Jézuska :D ??? Nagyon sok használható játékot is láttunk, ami által fejleszthetnénk bizonyos képességeidet, de elgondolkodtunk azon, hogy ha most sem játszol semmilyen játékkal, miért tennéd ezt karácsonykor???
Eddig ugyanis bármikor mentünk oda vásárolni, mindig kaptál valami apróságot. Általában addig érdekelt is, míg ki nem fizettük. Leginkább azonban a játék címkéje és csomagolása keltette fel az érdeklődésedet. Akkor meg minek több ezret költeni az első karácsonyra? Úgyhogy most úgy állunk, hogy vagy veszünk egy komolyabb képességfejlesztő játékot, vagy pedig ruhanemű lesz a fa alatt. Nehéz döntés...
Aztán mindenképpen meg akartam mutatni, mi volt a névnapi ajándékod. Hát, íme:

30.

Már 2 blogban olvastam a gyermek leendő nevéről, ezért én is belefogok.

Amíg nem tudtuk, hogy fiút vagy kislányt hoz a gólya, szentül meg voltunk róla győződve, hogy fiúnk lesz, ezért az Utónévkönyvben csak a fiú neveknél időztünk napi rendszerességgel. (Természetesen) minden nap más-más név volt a befutó. Amikor ismerősök megkérdezték, hogy mi lesz a baba neve, én mindig rávágtam az épp aktuális állást. Mire ők: és, ha kislány lesz? Mi pedig tudtuk, hogy minek lány név, úgyis fiú lesz... Aztán elérkezett terhességem 26.hete, amikor véglegessé vált, hogy rosszul tudjuk...

Mivel Apa monogramja Sz. Sz., én szerettem volna, ha a Tiéd is ez lenne. Mert nekem fontos az is, hogy vezetéknévvel együtt kimondva is szép legyen, meg ne kelljen a gyereknek felnőtt korában szégyenkeznie szülei fantáziátlansága miatt. Mivel nem tetszettek az Sz-betűs női nevek, megegyeztünk abban, hogy Cintia lesz, és bár írva nem Sz-betűs, de kimondva igen. Aztán minél többször mondogattam ezt a nevet, annál inkább nem tetszett.
Az utolsó heteket tapostam, mikor elmentünk ismerősünkhöz (az Ő babájuk érkezéséről már írtam korábban) és Vera megkérdezte, mi lesz a neve? Mondtuk, hogy Cintia, de még meg kell vele barátkoznunk, mert annyira már nem tetszik, mint az elején. Erre Ő: miért nem adtok olyan nevet, ami tetszik is??? Miért nem lesz Szabina??? Ekkor Apával egymásra néztünk, és azt mondtuk, legyen Szabina! És az lettél...

A szülőszobán -mikor még tudtam beszélni 2 fájás között- kérdeztem Apától, hogy mi lesz, ha mégis kisfiú leszel?
Erre Ő: akkor nagyon mérges leszek! (mert akkor már mindenünk rózsaszín volt itthon...) Akkor Szabolcsnak hívjuk.
Na, ez volt az a név, amiről itthon nem beszéltünk, nem is akartam, mert van már a családban, meg Apát Szilárdnak hívják, miért lenne más a gyerekem? Az orvos persze jót mosolygott a dilemmánkon, majd mikor abbahagytuk, megkérdezte, hogy mi is lesz a baba neve?
Apa pedig egyből: majd megmondom, ha már kint lesz!
Én azért szerettem volna, ha megkapod 2. utónévként az én nevemet is, de a nagy igyekezetben ez elfelejtődött...:)

29.

Drága Kislányom!

Sok minden van,amit szívesen adnék Neked...

Szeretnék Neked bölcsességet adni,

de azt csak a múló évek hozhatják meg.

Szeretnék Neked sikert adni,

de annak csak akkor van értéke,ha megdolgozunk érte.

Szeretnék Neked boldogságot adni,

de az odavezető utat mindenkinek magának kell megtalálnia.

De van egy olyan ajándék,amit adhatok Neked,

amely mindig Veled lesz,és ez nem más,

mint az én SZERETETEM.

Kívánok Neked szerető szívet,ami vezet azért,

hogy ahol vagy,oda békesség költözzön!

Ezúton kívánunk Neked nagyon boldog névnapot!!!

28.

Tegnap óta nem érzem jól magam. Olyan, mintha két jókora szilvás gombóc akadt volna a torkomon. A fejemet meg mintha homlok-tarkó irányából satuba szorították volna. Tőled kaphattam el, mert már napok óta elég náthás vagy, köhigcsél. Szóval estére már nagyon sz@rul éreztem magam, ezért megbeszéltem veled, hogy vacsora után vegyed fel egyből az alvási pozíciót, hogy én is hadd pihenhessek kicsit.
Természetesen nem hatott meg, hogy miért kértelek erre, mert 10 órakor még vígan felálló-összeeső játéknak voltam a palánk része...
Én már el is bólintottam, mikor Apa mellénk heveredett. Lekapcsolta a lámpát, így ösztönözve téged mielőbbi alvásra. Elég hamar sikerült is, majd áttett a saját ágyikódba. És jön az együttérzés részedről: egyszer sem ébredtél fel éjszaka, csak reggel fél 8-kor! Pedig máskor legalább 2x fent szoktál lenni...
Én jót aludtam, reggel nem is fájt a fejem, bár az ágy azért vonzott volna... De nem vagyok nagyravágyó! Köszönöm neked ezt a nyugodt éjszakát!

27.

Fárasztó a játék:

Napocska:

3 fogú vigyori:

26.

Mostanában egymást érik nálunk a jeles napok. Pénteken voltál 9 hónapos, ma pedig megismerkedésünk 6., házasságunk 1. évfordulója van (és jövő szombatra is jut valami...)!

Arra gondoltam reggel, hogy csendes családi ünneplés közepette megünnepeljük ezt a szép kis évfordulót. Én naív... Nem gyertyafényes, romantikus összebújásra, csak egy finom ebéd Anyuéknál (levéve a vállamról a mai főzést), utána torta és néhány fényképpel bemutatom, hogyan ünnepelünk mi. Ehelyett: volt finom ebéd Anyunál (köszi Anyu!), volt torta is, igaz nem egyszerre ültünk az asztalnál, közös fénykép meg egy se készült :(

Ezt kicsit sajnálom, de nagy mértékben javít a véleményemen az, hogy a közös ebéd miattad nem jöhetett létre. Vagyis van egy gyönyörűen szép, egészséges kislányunk, aki telis-tele van energiával, és ezért nem történt úgy semmi, ahogy én elgondoltam.

Tehát a menü: finom husileves sok tésztával, csirkepökölt + nokli tejföllel, ahogy én szeretem, Apának vékony rántott hús petrezselymes krumplival, ahogy Ő szereti, és Esterházy torta, ahogy mindenki szereti.

Te is megette az ebédnek szánt pépet, benne DARABOS krumplival. A fotelban ülve sikerült elringatnom téged, és Anyuval hosszan gyönyörködtünk édes szuszogásodban :) Aludtál is elég sokat, míg egy véleménykutató rá nem feküdt a csengőre...

Kézről-kézre jártál, így kicsit felszabadultam én is.

Apával még este felidéztük a 6 évvel ezelőtti napot (meg a többit), most pedig megyek és leteszlek a saját ágyadba, drága kis pelenkapusztítóm. Azt hiszem ez sokkal jobb, mint egy kettesben töltött este...

Szóval mégiscsak jól sikerült ez a mai évforduló!

25.

Mivel ma töltöd be életed 9. hónapját, úgy gondolom, ideje egy kis számvetést készíteni. Íme:

Súly: 10,10kg.
Hossz: 74cm.
Ruhaméret: 80-as.
Kobak körfogata: 47cm.
Cici körfogat: 50cm.
Poci körfogat: 56cm - épp reggeli után. (Utóbbi 3-at én mértem, nem tudom mennyire lehet hivatalos.)
Haj: szőke, általában 5-6cm a fejed tetején, elől épphogy van.
Szem: átmenet a kék és a barna között; olyan szürkés.
Fogak: alul 1 árválkodik (de mintha már kezdene jönni a párja...), felül viszont 2 van, ráadásul az egyik bevárta a másikat, így ők most egyforma nagyok. Amíg csak kettő volt, még be mertem nyúlni a szádba, azóta viszont a dokibácsi közli velem a fogak mennyiségét. Könnyen van, mert van neki spatulája. Annak nem fáj,ha ráharap...:D

Egyenlőre főként négykézláb közlekedsz, nem túl gyorsan, inkább csak komótosan... Ha bármiben meg tudsz kapaszkodni, akkor felpattansz és mész, egy kézzel kapaszkodva. Imádsz megszökni.
Tudod, ha a gép előtt ülök, korlátozva van a mozgásom. Ezt az időt használod ki arra, hogy meglépj. Úticél ilyenkor a konyha és a fürdőszoba.

Tegnap kipróbáltuk, nem hallgatsz a nevedre. Apa szerint azért, mert lehet nem úgy hívnak...:D

Ha Apa az ágy mellet ül, combjait dobogónak használva felmászol a nagyágyra. Aztán már jönnél is le, hogy ismételhesd a produkciót. Egyedül még nem mászol le onnan, bár 1x-2x már előfordult. Fejjel már talán nem zuhannál le, de ilyen is volt sajnos :(

Fürdés általában Apával (velem összesen 2x volt), addig is van egy szusszanásnyi időm. Pancsolás közben a legjobb játék a samponos flakon, meg az ultradermes tégely, hiába van egy rakat játék kikészítve. A fürdetés OK,a hajmosás kész agyrém! Na,meg persze az öltözés...

Pár napja esti elalvás a mi ágyunkban, fejedre húzott kispárnával. Közben hatalmas erejű rugdalások minden irányban. Utána könnyedén át tudlak rakni a saját ágyadba.

Az éjszakát továbbra SEM alszod át, hiába minden próbálkozásom. Az elmúlt éjjel fel is adtam az elveim azzal kapcsolatban, hogy éjjel nincs evés, csak ivás. Miután harmadszorra sírtál fel az éjszaka, én bizony adtam enni, és lám, reggelig csend volt...

Napközben viszont még mindig szeretsz hintázni a bébihordóban (le van lógatva a plafonról két kötél, és fel van kötve), és ebben szoktál elaludni.

Pelenkázás egyre nehezebb, már tanulom, hogyan lehet ezt menetközben elvégezni. Több-kevesebb sikerrel...

Integetsz pá-pá-t, kérésre ritkábban (inkább csak a mamának), kérés nélkül szinte egész nap.

Pár napja tanítom, hogy "hol van az okos fejed?". Remélem hamarosan arról is beszámolhatok, hogy már ezt is tudod.

Nyújtogatod a kezeid, ha szeretné, hogy felvegyelek. Ez elég gyakran van.

Szókincsed kimerül abban, hogy "tá" és "te". A legújabb pedig "phüüüü".

Kedvenc ételed? Háááát, nem is tudom. Tápszer jöhet szinte bármelyik. Ízlik az én főztöm is, de csak mértékkel. A kanállal valahogy nem sikerült ezidáig szoros barátságot kötnöd... Mostanában gyakran kapsz túrókrémet, pudingot, joghurtot. Ezek ízlenek, és mivel elég kevés mennyiségűek, hamar le is csúsznak. Túrórudi, tejszelet és hasonló édességek szóba se jöhetnek.

A teát már édesen iszod (édesítőszerrel), de menne keserűen is, csak a betegséged óta jobbnak láttam, ha kapsz édes ízt. Éjjeli ébredéskor csak forralt vizet kapsz.

Köszönjük az evéssel kapcsolatos jótanácsokat, de úgy tűnik téged nem érdekel, hogy ezek a praktikák már egy vagy több babónál már beváltak, te csak azért sem működsz együtt velük...

Kedvenc játék: természetesen nem a klasszikus gyerekjátékok... Az én kulcscsomóm, porszívó, ajtókitámasztó, Apa szerszámos ládája, videó ajtajának piszkálása, telefonom (neked is van, de az nem olyan), üdítős flakonok, kábelek, TV távirányító stb. Van egy szép plüss nyuszid, amit ÉN szeretnék, ha a kedvenced lenne, ezért mindig berakom melléd az ágyba. De te nem szeretnéd, és mivel te vagy a főnök, így a döntés is az tiéd.
Eléggé anyás (amit -bevallom-kicsit sem bánok...), de ha Apa zörgeti a kulcsot a zárban, akkor azért otthagysz csapot-papot. Aztán egy mosoly és némi szóváltás után újra az én nyakamon csüngsz. Ilyen vagy most:

24.

Miután Casperanyu és Manka is beszámolt gyerekek okozta támadásról, ami kisbabájuk ellen irányult, íme az én történetem (csak sajnos mi voltunk a támadók...): pénteken megint homokoztunk a szomszédékkal. A kislány a motorjával jött, te kocsival! Babakocsival :D Mikor megérkeztünk a homokozóba, Zorkát más nem is érdekelte. Téged ráültettelek a mocira. Ekkor Zorka odajött és hangot adott annak, hogy az az övé és jobban tennéd, ha leszállnál róla (szerintem ez tök egészséges irigység az ő részéről). Ekkor az én rózsaszín ruhába öltöztetett kislányomból előtört a "vadállat": ököllel megragadtad a kiscsaj grabancát (mint a filmekben a jó szereplő a gonoszét...) és ellökted a homokozóban!!!
Szegény Zorka dobott egy hátast, én meg csak pislogtam. Aztán elkezdtünk nevetni (Zorka nem), mert amúgy elég vicces helyzet volt, és Tünde szólt, hogy hagyjam hogy elintézzétek egymás között (nyilván én se mondtam volna mást az ő helyében...). Ha csak a mocin ment volna a vita, biztos hagytam volna. De te az erődet használtad, ami nekem nagyon nem tetszett. Hiába idősebb Zorka 8 hónappal, be kell látnunk, hogy az erő a te oldaladon áll.
Nagyon szégyelltem magam. Itthon aztán elmeséltem a sztorit Apának és kérdeztem, hogy ő mit tett volna az én helyemben? Azt mondta, biztos ő is nevetett volna először, aztán meg rosszul érezte volna magát. Hát, én is így voltam. Most még van annyi előnye Zorkának, hogy ő már tud menni. Mi lesz, ha te is elindulsz? Utána mész és megvered? Ezt azért nem szeretném megérni...
Aztán azóta szinte minden nap beszélünk erről a dologról, hogy mit kéne tenni, hogy ne legyen ilyen többet. Apa emlékeztetett arra, hogy amikor nem tudtuk, hogy kislány leszel, majdnem mindenkinek azt újságolta, hogy nem bánná, ha olyan rosszcsont kisfia lenne, aki miatt hetente kell fizetni az üvegesnek, a betörött ablakok miatt. Mondta, hogy ha így folytatod, így is kell fizetnie, csak a törött állkapcsok miatt... És mivel nem ez volt az első erőfitogtató megmozdulásod (de a legdurvább) elgondolkodtunk azon is, mi lesz veled, illetve a többi kisgyerekkel, ha bölcsibe/oviba fogsz járni?
Apa szerint a buszon mindig lesz ülőhelyed, ha netán mégse, majd csinálsz magadnak...

A történtek miatt ezúton szeretnék bocsánatot kérni Tünditől és Zorkától a nevedben... :)

Tegnap megkaptad a második BCG-oltást, mert az első nem éledt meg (gondolom így hívják, ha nem lesz jó...) Már vasárnap óta depressziós voltam, hogy lesz sírás, nyűg, hőemelkedés, miegymás... Aztán nem hogy sírás nem volt, csak annyit mondtál a doktornéninek, hogy váááááá (szerintem azt jelenti, hogy: most mit piszkálsz???). Majd folytattad a váróban elkezdett beszélgetését a 4 fallal, elnyerve ezzel a többi anyuka rokonszenvét. Csak te dumáltál egyedül, semmitől sem zavartatva magad... Estére se hőemelkedés, se nyűg, se semmi nem volt.

Reggel fél 8-kor már ágyneműt húztam és tus alá vetettelek.

Történt ugyanis, hogy tisztába akartalak tenni, mert eléggé bűzlöttél :), de csak addig voltál türelmes, míg kibontottam a pelust. Utána 4 kézlábra pattantál és mászni kezdtél előlem. Majd egyszer csak leültél. Kakis popsival...

Ez egy múlt heti kép,amikor fent még csak 1 fogad volt.Azóta már van szomszédja:

23.

8 hónapos és 3 hetes korodban igazából átaludtad az éjszakát!!!
Este 9-kor elaludtál (veled én is...), de 11-kor valamiért hangos sírás közepette felébredtél. Próbáltalak itatni vízzel, de nem kellett. Éhes nem voltál, mert előtte ettél egy üveg tápit (előtte meg főzeléket -szóval tegnap nagyon szupi volt minden). Kivettelek és próbáltalak elringatni.
Van egy hintás fotelünk és csak abban tudlak elaltatni, de most ez se segített. Forgolódtál, rugdalóztál, nem érezted nálam jól magad. Gondoltam, odaveszlek közénk, hátha segít. Le is tettelek, és még vissza mentem, hogy a fotelt a helyére toljam. Mire lefeküdtem volna, keresztbe fordultál az ágyon úgy, hogy még véletlenül se fértem volna oda. Nem akartalak felébreszteni, ezért maradt nekem a kanapé...
El is aludtam - bár nagyon kényelmetlen az a kanapé - erre Apa 3-kor el kezdett szólongatni engem, mert talált ott. Átraktalak az ágyadba és visszafoglaltam a helyem. Egészen reggel fél 7-ig aludtunk (Apa akkor kel)!!!

Mindig kell valami, ami miatt nem lehet tökéletes minden: megcsináltam a reggeli tápit (csak 200 ml-t), amit meg is ittál, aztán rám másztál és rám ürítetted szerintem az utolsó kortyig mindet... Nem tudom mitől lehetett, de előtte, meg utána sem láttam, hogy valami bajod lenne. Talán nem ízlett a tápi (Hipp-szerencsére ma elfogyott a vége), mondjuk nekem se. Azóta 8-kor újra kaptál enni és azzal nem volt probléma. Azóta édesdeden durmolsz. Így:

22.

A napi többszöri étkezésnek köszönhetően sokat változott az éjszakánk (meg annak, hogy tápszert is váltottunk = Mildibé rizzsel).

Hétfőn vacsira megetted az ebéd maradékát, amire eddig nem volt példa. Azután 9-kor még felhörpintettél egy üveg tápit. Igaz, éjjel 2-kor felébredtél inni egy kis vizet, de enni csak 4kor kértél.

Tegnap szintén sokszor ettél, viszont a főzelék sehogy sem akart lecsúszni vacsira. Mivel Apa sokáig dolgozott, így egyedül kellett pancsolnod. Utána megittál egy üveg tápit, amin el is aludtál. Mikor épp áttettelek a kiságyba, betoppant Apa (10kor). Persze nincs este Apa-puszi nélkül, ezért fel is ébredtél a jogos jussodért :) Aztán végig kellett nézni ahogy Apa vacsizik. Evés közben jön meg az étvágy - még egy fél üveg tápi volt soron, majd az alvás. Legközelebbi ébredés fél 5-kor volt, és megállapítottam, hogy átaludtad az éjszakát!!!

A lakással kapcsolatos terveink kissé füstbe szálltak, mert kiderült, hogy pénzt csak akkor adnak, ha van pénzünk... Vannak előzetes költségek, ami kb. 200 ezer, meg utólagos (pl.százalékolni a lakás után) kb. ugyanannyi... Mivel nekünk nincs ennyi, ezért talonba került a saját kuckó terve... Remélem azonban mielőbb beszámolhatok a kedvező fordulatról ;)